Földrajzi megközelíthetőség

Magyarországra a jelentősen tagolt településszerkezet jellemző. Természetesen nincs minden településen szükség iskolára, hiszen az ország 3154 településének harmada 500 főnél kisebb aprófalu, ahol az ország népességének mindössze 3%-a él. A néhány ezer, vagy még kevesebb lélekszámú kistelepüléseken az alacsony gyermeklétszám miatt nem mindenhol működik iskola, jó néhány esetben az igényekhez igazodóan vagy alsó, vagy felső tagozat működik. A 2015-16-os tanévben az országban összesen 3594 általános iskolai feladatellátási helyen volt oktatás. A városokban, ahol az általános iskolák mintegy fele található és az adott korosztály tanulóinak több mint kétharmada tanul, jellemzően több általános iskola is működik. Az itt élő gyerekek tehát a lakóhelyükön járhatnak iskolába, sőt többségüknek arra is lehetőségük van, hogy a településen működő több intézmény közül válasszanak (szabad iskolaválasztás).

A 2010-es választások után az új kormányzat – pályázat útján – 300 millió forinttal támogatta azon 3000 főnél kisebb települések iskoláinak újraindítását, ahol a településen korábban is csak egy iskola működött. Így csökkent azoknak az iskoláskorú gyermekeknek a száma, akik a saját településükön kívüli általános iskolában teljesítik a köznevelési törvény által előírt tankötelezettséget.

Azokban az iskolákban, ahol jelentős arányú a bejáró tanulók aránya, gyakori, hogy az iskolai munkarendet a tömegközlekedés (autóbusz-járatok, illetve vasút) menetrendjéhez igazítják. Egyes közeli iskolák között a pedagógusok utaznak (utazó pedagógus), különösen a pedagógiai szakszolgálat (pl. logopédiai ellátás), illetve a felső tagozaton a szaktantárgyak színvonalas oktatásának biztosítása érdekében.

Felvételi követelmények és iskolaválasztás

Magyarországon minden gyermek tanköteles. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, amelyet általában az óvoda igazol. Ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el, vagy nem járt óvodába, vagy a szülő nem ért egyet az óvoda véleményével, szakértői bizottsági vizsgálat kezdeményezhető a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából. A szakértői vizsgálatot – jogszabályban (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) rögzített módon – az óvoda, a szülő vagy az iskola igazgatója is kezdeményezheti.

Az általános iskolákba a beiskolázás felvételi körzetenként történik. Az e körzetben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az általános iskola nem tagadhatja meg. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető. Ez alól a sport- és művészeti emelt szintű oktatást folytató általános iskolák jelentenek kivételt, ahol az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető. Ha a településen, kerületben több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, az egyes általános iskolai körzeteket úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben. (A hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya.)

A szabad iskolaválasztás elve úgy érvényesül, hogy a szülő körzeten kívüli iskolába is kérheti gyermeke felvételét, ám annak igazgatója a kérelmet elutasíthatja. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait az iskola házirendjében kell meghatározni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Ilyen különleges helyzet például az, ha a tanuló szülője, testvére tartós beteg vagy fogyatékkal élő, illetve ha a tanuló testvére az adott intézmény tanulója, de az is, ha a tanuló szülőjének munkahelye az iskola körzetében található.

Korosztályok és a tanulók csoportba sorolása

Az általános iskolai nevelés-oktatás alsó és felső tagozatra tagolódik. Az 1-4. évfolyamon (az alsó tagozaton) nem szakrendszerű oktatás folyik, ahol csupán néhány (jellemzően 2) pedagógus foglalkozik egy tanulócsoporttal. Az évfolyamok növekedésével ez a szám növekszik, és a negyedik évfolyamon már jó néhány tantárgyat (pl. idegen nyelv, informatika, környezetismeret) szaktanár tanít. A testnevelés és az ének-zene, valamint – ahol ez a képzés része – az idegen nyelv esetében már az alsóbb évfolyamokon is megjelennek a szakos tanárok által irányított tanórák. Az 5. évfolyamtól szakrendszerű oktatás zajlik, amelyben az egyes szaktárgyakat különböző szaktanárok tanítják, de az 5-6. évfolyamon az adott tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanítók is részt vehetnek a szaktárgyi oktatásban. (A fiatal pedagógusok között egyre gyakoribbak az egyszakos tanárok, aminek következményeként az egy osztályban tanító pedagógusok száma az 5-8. évfolyamon akár 8-10 is lehet.)

Az iskolakezdéskor az egy osztályban tanuló diákok közötti korkülönbség maximum 2 év, ez a felsőbb évfolyamokon – az évismétlő tanulók miatt – növekszik, jellemzően azonban azonos korosztályú diákok tanulnak egy osztályban. Az alsó tagozaton jellemzően az osztályt tanító egy vagy néhány pedagógus több éven keresztül foglalkozik egy adott tanulócsoporttal. Az iskolák gyakorlatában a 2, illetve 4 éven keresztül történő együtt-maradás gyakorlata kb. 50-50%-ban van jelen. A felső tagozatra történő belépés megkönnyítése érdekében megjelent az a tendencia, hogy legalább egy (alsó tagozatos) tanító ezen a két évfolyamon is tovább maradjon az osztállyal. Ennek törvényi feltétele, hogy az illető tanító vagy az adott tantárgy oktatására jogosító szaktanári végzettséggel is rendelkezzen, vagy tanítói diplomája igazolja, hogy az érintett műveltségi területre vonatkozó képzettséget szerzett. Az azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy tanévre alkotott oktatásszervezési egység az iskolai osztály. Az iskolában egy évfolyamon indítható osztályok számáról a fenntartó dönt, az egy osztályba járó tanulók maximális létszámát jogszabály határozza meg. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.

A nemzeti köznevelési törvény alapján az általános iskola alsó tagozatán, az alapfokú művészeti iskolában, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben legalább kettő, legfeljebb négy iskolai évfolyam tanulóiból, illetve az alternatív program alapján működő iskolákban – a kiadott engedélyben meghatározottak szerint – összevont osztályok is szervezhetők.

Az osztályba szervezett diákok iskolai életének irányítását, szervezését, valamint az ezzel kapcsolatos adminisztrációt az osztályfőnök látja el, aki ezért a munkáért külön juttatásban, osztályfőnöki pótlékban részesül.

A magyar általános iskolákban az oktatás jellemzően osztálykeretben valósul meg, de bizonyos oktatási-nevelési célok hatékonyabb teljesítése érdekében az iskolák – a törvényi korlátok, anyagi lehetőségeik és fizikai feltételeik függvényében – az osztályokat csoportokra is bonthatják, vagy több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhetnek csoportokat. A csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka lehet. Az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórák hány százalékát használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás megtartása céljából. Az idegen nyelv, az informatika oktatása jellemzően csoportbontásban zajlik, a csoportok létszámát döntően a finanszírozás lehetőségei határozzák meg.

Az osztály- és csoportbeosztás elveit az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni, a mindenkori megvalósításról az iskola igazgatója dönt. Jellemző, hogy a szaktanárok a tantárgy teljes tanítási ideje során, illetve a nyolcadik évfolyam végéig tanítanak egy-egy osztályt. A köznevelési törvény alapján az 1-8. évfolyamon az egy osztályba sorolható tanulók átlagos létszáma 23, a maximális létszáma pedig 27 fő. Az iskolai osztályra megállapított maximális létszám a fenntartó engedélyével a tanítási év indításánál legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától a tanítási év során akkor is, ha új tanuló átvétele miatt indokolt.  

A Tanév megszervezése

A tanév időbeosztását az oktatásért felelős miniszter tanévenként miniszteri rendeletben határozza meg. Az iskolában a szorgalmi év általában szeptember első munkanapján kezdődik, és a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapig tart. Az említett rendelet ezen kívül rögzíti a tényleges tanítási napok számát, kijelöli a szorgalmi időre eső tanítási szüneteket (őszi, téli és tavaszi szünet), és rendelkezik a tanítás nélküli munkanapokról. Az iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Az iskola ezektől a köznevelési törvényben meghatározott esetekben eltérhet, de a tanév kezdő, illetve befejező napját nem módosíthatja. Az iskola – a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével – éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat.

A magyarországi köznevelési intézményekben a tanév két félévre tagolódik. A tanulónak a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet (őszi, téli és tavaszi szünet), a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

Tanítási napok és hetek szervezése

Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható.

A tanulók iskolai elfoglaltsága kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokból tevődik össze, amelynek számát a köznevelési törvény szabályozza. A tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét az alábbi táblázat foglalja össze. (A mindennapi testnevelés óra a 2012/13-as tanévben az első és az ötödik évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben került bevezetésre.)

A tanulók finanszírozott heti időkerete

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több

• hat tanítási óránál az első–negyedik évfolyamon;
• hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik és a nyelvi előkészítő évfolyamon;
• nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon.

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten legfeljebb

• az első–harmadik évfolyamon huszonnégy;
• a negyedik évfolyamon huszonöt;
• az ötödik és a hatodik évfolyamon huszonnyolc;
• a hetedik és a nyolcadik évfolyamon harminc;
• a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon harmincnégy

óra lehet.

Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. Az általános iskola a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetének terhére köteles megszervezni a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok fenti táblázatban bemutatott időkerete felett.

Az iskola további, tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat (szakkör, önképzőkör, sportkör, énekkar stb.) is szervezhet a tanulók igénye, érdeklődése, valamint saját pedagógiai programja alapján. Ide sorolható az iskola által biztosított napközis és tanulószobai foglalkozás, amely – a szülők igényei szerint – a tanórán kívüli felkészülésre ad szervezett módon lehetőséget. Erre a célra az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik–nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra áll rendelkezésre.

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni.

Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Különösen az 1-4. évfolyamon jellemző, hogy a tanórák befejeztével az iskola – az azt igénylő családok gyermekei számára napköziotthonos foglalkozást szervez, amelyben a részvétel önkéntes.

Kivétel ez alól az úgynevezett iskolaotthonos oktatási forma, illetve az azt felváltó egész napos iskola, amelyben az iskola a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat és a mindennapos testedzés foglalkozásait a délelőtti és délutáni tanítási időszakban, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezi meg. A többnyire 8-16 óra között szervezett oktatási forma a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét.

A köznevelési intézmények nyitva tartását, a tanórák és az óraközi szünetek szervezésének elveit a köznevelési törvény és az iskolák működéséről szóló rendelet (20/2012 (VIII.8.) EMMI rendelet), konkrét megvalósítási rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzata, valamint házirendje szabályozza. A tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások rendjét – beleértve a tanórák között tartott szünetek időtartamát is – az iskola határozza meg és rögzíti a pedagógiai programjában és házirendjében. A tanítási idő szervezését szabályozó rendelet (20/2012 (VIII.8.) EMMI rendelet) szerint az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni.

A tanítási órák 45 percesek. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között – a tanulók részére –  szünetet kell tartani.

A TANÍTÁSI NAP HOSSZA A HÉT EGYES NAPJAIN