Köznevelés

2010 szeptembere óta a köznevelés ágazati irányítása és igazgatása az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának hatáskörébe tartozik. A szakképzés irányítása az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tudás- és Innováció-menedzsmentért Felelős Államtitkársága felügyelete alá tartozik. Az iskolarendszerű szakképzés területén a két minisztériumnak közös felelőssége van.

Az oktatásért felelős miniszter oktatáspolitikai feladatkörében előkészíti a törvényjavaslatokat és kormányrendeleteket, szakpolitikai és stratégiai fejlesztést végez, továbbá miniszteri rendeletekkel szabályozza az intézmények működését. Ezek kötelező érvényűek a fenntartókra és az intézményekre egyaránt.

A köznevelés központi ágazati irányítása

Az ágazati irányítás körében az oktatásért felelős miniszter többek között:

• elkészíti az oktatási költségvetést;
• rendelettel kiadja a tanév rendjét;
• előkészíti a kormányrendelettel kiadott Nemzeti alaptantervet és Óvodai alapprogramot;
• kerettanterveket készíttet az egyes programtípusokra;
• kiadja az érettségi vizsgakövetelményeket és az érettségi vizsgaszabályzatot;
• megszervezi az érettségi és a középiskolai felvételi vizsgákat;
• szabályozza a tanárok továbbképzésének rendszerét;
• lebonyolítja az Országos kompetenciamérést;
• jóváhagyja a közoktatásban használatos tankönyveket;
• működteti a közoktatási információs rendszert.

A tanügyigazgatás új rendszere a köznevelési törvény alapján

A 2011-ben hozott új köznevelési törvény – a közigazgatás reformjával összhangban – kiterjeszti a köznevelésért felelős miniszter tanügyigazgatási hatáskörét. A 2012. évi CLXXXVIII. törvénnyel az állam az önkormányzati iskolákat 2013. január 1-től állami kézbe vette, egyedül az óvodák fenntartása maradt kötelező önkormányzati feladat.

Az iskolák állami fenntartói és működtetői feladatainak ellátására a kormány egy állami intézményfenntartó központot hozott létre, amely 2015. november 30-ával átalakult. Az állami köznevelési intézmények új fenntartási és működtetési struktúrája kétszintű: a Klebelsberg Központ a tankerületi központok vonatkozásában középirányító szervként gyakorolja az irányítási, valamint ahatékonysági, pénzügyi és ellenőrzési hatásköröket. A kormány 60 tankerületi központot jelöl ki az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként. A tankerületi központ gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv.

A Klebelsberg Központ (KK) 2017. január 1-jétől az oktatásért felelős miniszter feladataihoz kapcsolódóan közreműködik az ágazat irányításában. A KK javaslatot tesz a miniszternek a köznevelési intézmény létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására irányuló döntés meghozatalára, közreműködik a döntés előkészítésében, a javaslattételt megelőzően beszerzi a jogszabály alapján arra jogosult egyetértését, véleményét.

A KK feladata előkészíteni és a miniszternek megküldeni a köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére, megbízására és megbízásának visszavonására vonatkozó munkáltatói intézkedés dokumentumait.

A KK érvényesítteti a köznevelési intézmények tevékenységében az erőforrásokkal, így különösen az iskola költségvetési előirányzatával, engedélyezett létszámával és a vagyonkezelésében vagy használatában álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit.

Jogszabályban foglalt feladatkörében statisztikai adatokat gyűjt és elemez, országos szinten közreműködik a területi köznevelési feladatellátás megszervezésének meghatározásában.

Ellátja a támogatási forrásokból megvalósuló fejlesztések, európai uniós programok tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a tankerületi központok pályázati és projekttevékenységének összehangolásáról.

Gondoskodik a tankerületi központok fenntartói tevékenységének szakmai, stratégiai összehangolásáról, szakmailag támogatja a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézmények fejlesztési terveinek kidolgozását és megvalósítását.

Az Oktatási Hivatal az oktatásért felelős miniszter feladatait segíti, és közreműködik a jogszabályok végrehajtásában.

Az Oktatási Hivatal egyszerre van jelen a köz- és felsőoktatási intézmények életében, a diákok továbbtanulásának, a hallgatók tanulmányainak, illetve a nyelvvizsgázók vagy a pedagógiai továbbképzéseken részt vevő tanárok ügyintézésének területén – működésével hatékonyan fogja össze a hazai képzés minden szegmensét. Amellett, hogy számon tartja a felső- és a közoktatási intézményeket, a diákotthonokat és a kollégiumokat, nyilvántartásba veszi a „polgáraikat” is: a diákokat, a hallgatókat, illetve a tanárokat. Továbbá gondoskodik hivatalos okiratukról – itt állítják ki a diák- és pedagógusigazolványokat is.

Az Oktatási Hivatal felelősségi körében országos hatáskörrel a következő tevékenységeket végzi:

• A köznevelési közfeladat-ellátás keretei között működteti az állami fenntartású köznevelési intézmények számára a pedagógiai szakmai szolgáltatások teljes körét.
• Fejleszti és működteti a pedagógiai szolgáltatások ellátásához szükséges tájékoztató és folyamattámogató informatikai rendszereket.
• Működteti és fejleszti az országos pedagógiai mérések rendszerét.
• Működteti és fejleszti a szaktanácsadás országos rendszerét.
• Szervezi a műveltségterületi, tantárgyi és tantárgygondozói rendszert.
• Akkreditált és nem akkreditált továbbképzéseket dolgoz vagy dolgoztat ki és valósít meg.
• Egységes eljárásrend alapján megszervezi a tanulmányi versenyeket és a pedagógiai tájékoztatást.
• Ellátja a pedagógus-előmeneteli rendszerrel és tanfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatos feladatokat.
• Felel a felvételi eljárás lebonyolításáért a köz- és a felsőoktatásban: nyilvántartja a jelentkezőket és adataikat, valamint széles körű tájékoztatással segíti a felvételizőket.
• Elvégzi a külföldi egyetemek és főiskolák által kiadott oklevelek hazai elismertetését, valamint a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosítását.
• A Hivatalon belül zajlik az érettségi vizsgák előkészítése.
• Megszervezi az országos közoktatási tanulmányi versenyeket, így a legrangosabbnak számító Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV).

Az Oktatási Hivatal területi pedagógiai oktatási központjai ellátják a Hivatal pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatait:

• a műveltségterületi és tantárgygondozói hálózat működtetését;
• a szaktanácsadói kirendelést;
• a pedagógiai tájékoztatási tevékenységet;
• a tanügyigazgatási tájékoztatási tevékenységet;
• a pedagógiai-értékelési feladatokat;
• a továbbképzési, szakmai konferenciák, tájékoztatók szervezését;
• a tanulmányi versenyek szervezését;
• a tanulók tájékoztatását, a tanácsadást;
• a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó rendszerszintű támogatást;
• a nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat.

Feladatköre felöleli az egész oktatási rendszert: az általános iskolába belépő hétéves tanuló első diákigazolványától kezdve a csaknem húsz évvel később kézhez kapott diplomájáig vezető úton minden tanulmányaival kapcsolatos hatósági ügyét az Oktatási Hivatal segítségével intézheti.

Szakképzés és felnőttképzés

A magyar oktatási és képzési rendszert 2018. május 22-től szakképzés és felnőttképzés tekintetében az Innovációs és Technológiai Minisztérium – korábban Nemzetgazdasági Minisztérium –, közoktatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítja, a felsőoktatást pedig 2019. szeptember 1-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Mindazonáltal, a gazdasági alszektortól függően az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az egyéb minisztériumok (például a mezőgazdasági képesítések vonatkozásában az Agrárminisztérium) megoszthatják egymás között a képesítésekkel kapcsolatos felelősséget.

A szakképzési és a felnőttképzési törvény értelmében a miniszter felelősségi körébe az alábbiak tartoznak:

• Az általa alapított szakképzési centrumot irányítja és az állam nevében gyakorolja az általa alapított szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói irányítási hatásköröket.
• Ellátja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze felhasználásával kapcsolatos feladatokat.
• A kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kiadja a képzési és kimeneti követelményeket és a programtantervet.
• Vezeti a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítések programkövetelményeinek nyilvántartását.
• A kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésévelkidolgoztatja a szakképzési tankönyveket, digitális tananyagokat és egyéb tanulmányi segédleteket.
• Gondoskodik a szakmai vizsga központi vizsgatevékenysége és interaktív vizsgatevékenysége tartalmának meghatározásáról, értékelési útmutatóinak és egyéb dokumentumainak kidolgozásáról és rendelkezésre állásáról.
• Gondoskodik a Szakképzési Innovációs Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról.
• Működteti a szakképzési tájékoztatási és információs központot.
• Ellátja a szakképzéshez kapcsolódó kutató- és fejlesztő-szolgáltató feladatokat, valamint kidolgozza az oktatók értékelésének módszertanát.
• Gondoskodik a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer és annak részeként a korai iskolaelhagyás megelőzését támogató rendszer, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer működtetéséről.

A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai ellátását korábban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) segítette. Az NSZFT szakmai döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező országos testületként működött. A 2020. január 1-jétől bevezetett szakképzési törvény életre hívta a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT).

A SZIT feladata a szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése. Szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként segíti a szakképzésért felelős miniszter szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását. Véleményt nyilvánít a szakképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdésekről, a szakképzési támogatási rendszer elveiről, a szakképzést érintő jogszabályok tervezetéről,javaslatot tesz szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére, értékeli a szakképzés eredményességét, valamint a szakképzési tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását, ajánlásokat tesz a szakmát szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalataival, különös tekintettel az állástalan fiatalok helyzetével összefüggésben.

A felnőttképzés szabályozási rendszerében a felnőttképzési hatósági tevékenység operatív feladatellátásának legfontosabb intézménye a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH).

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal részt vesz a minisztérium szakképzési és felnőttképzési politikájának tervezésében, megvalósításában és monitorozásában, valamint rendszeresen jelentéseket készít az eredményekről. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképzéshez és a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódóan különféle szakértői bizottságokat működtetett. A legfontosabbak voltak közülük:

• Nemzeti Képesítési Bizottság – a szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló szakmai javaslattevő, véleményező testület;
• Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) – a szakmaszerkezeti döntésre tesz javaslatot tanévenként és megyénként (az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre is).

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe tartozik a szakképzésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján:

• a szakképesítések képesítési és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, amelyeket a szakképzésért felelős miniszter rendelettel ad ki;
• a szakmai gyakorlati képzést nyújtó munkáltatók által kötött tanulói szerződések, illetve a gyakorlati képzést nyújtó munkahelyek törvényességi ellenőrzése a szakképzési törvény szabályainak betartása szempontjából;
• a szakképzés minőségének komplex ellenőrzése;
• javaslattétel a szakképzésért felelős miniszternek a szakképző intézménybe történő beiskolázás irányaira;
• a duális képzőhely nyilvántartásba vételére vonatkozó minőségi feltételek kidolgozása,
• a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése;
• a szakképzési munkaszerződések megkötésének elősegítése, ennek érdekében a gazdálkodó szervezetek ösztönzése a szakképzésben való részvételre.

Az ágazati készségtanácsok feladatai:

• Képviselik egyrészt az egyes gazdasági ágazatok gazdálkodó szervezeteinek a szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését, másrészt a munkaerőpiaci igények és a képzési kínálat összehangolását szolgáló szakmai javaslatokat tesznek.
• Folyamatosan figyelemmel kísérik saját ágazatukban a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerőpiaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján szakvéleményt adnak a szakmai képzés programkövetelményeinek nyilvántartásba vételéről.
• Kidolgozott javaslatot tesznek a szakmai oktatás időtartamára, a képzési és kimeneti követelményekre, a tankönyvek és egyéb tanulmányi segédletek tartalmára,a szakképzés képzési rendszerének működtetésére, az ágazati alapoktatás szakmai tartalmának meghatározására, és előrejelzést készítenek a szakképzés rövid és középtávú fejlesztése irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében.
• Javaslatot tesznek a szakmajegyzék meghatározására. Ennek hiányában a szakmajegyzéket a Kormány a szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével tett – javaslata alapján állapítja meg.

A képzési tanácsa szakképző intézményben a tanulók jogainak érvényesítése és kötelességeik teljesítésének elősegítése érdekében dolgozik, a nevelő-oktató munkát támogatja, az oktatói testület, a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek és kiskorú tanuló esetében a kiskorú tanulók törvényes képviselői, a fenntartó, továbbá a szakképző intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása a feladata, illetvea helyi közösségek érdekeinek képviseletét látja el. Ez a testület a szakképző intézményben hozható létre.

Szakmaszerkezeti döntés

A szakképző iskolák akkor jogosultak költségvetési támogatásra, ha a szakmaszerkezeti döntés alapján a fenntartójuk keretszámmal rendelkezik, vagy a szakképesítés korlátlanul támogatható.

A szakképzési alapfeladat-ellátás fedezetét a fenntartó saját költségvetése terhére biztosítja. A szakképző intézményben szervezett szakirányú oktatás költségei a fenntartót, a duális képzőhely által szervezett szakirányú oktatás költségei a törvényben meghatározottak szerint a duális képzőhelyet terhelik. A fenntartói megállapodással rendelkező fenntartó a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott támogatásra jogosult az általa A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és a A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 77 fenntartott szakképző intézményben ellátott szakképzési alapfeladatra tekintettel. Az állam a szakképzési alapfeladatok ellátásához meghatározott támogatás mellett további támogatást is biztosíthat. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze tartalmazza a szakképzéshez kapcsolódó feladatok ellátására, a szakképzés megszervezéséhez, működtetéséhez és fejlesztéséhez nyújtható támogatások, valamint a szakképző intézmény tanulója számára járó ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás kifizetésének, a duális képzés finanszírozásának előirányzati fedezetét. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze felhasználható felnőttképzési tevékenység megszervezéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó támogatás biztosítására is.

A 2016/2017-es tanévig a szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet nem különítette el a nappali rendszerű oktatásra és a felnőttoktatásra meghatározott keretszámokat. A 2016 nyarán elfogadott változtatásoknak megfelelően már külön kell a megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak javaslatot tenni a nappali rendszerű oktatás, valamint a felnőttoktatás szerinti keretszámokra.

A kormány a szakmaszerkezeti döntésében megyénként és a főváros vonatkozásában határozza meg jelenleg azoknak a szakképesítéseknek és szakközépiskolai ágazatoknak a körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója a keretszámok alapján költségvetési hozzájárulást igényelhet. A jövőre vonatkozóan a Szakképzés 4.0. stratégia (www.nive.hu) alapján elkészült tervek (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900080.tv) határozzák meg a szakmaszerkezeti döntések mikéntjét. Az új stratégia szerint a kizárólag szakképző intézményben, szakmai oktatás keretében elsajátítható szakmákat a Kormány rendeletben állapítja meg (a továbbiakban: szakmajegyzék). A szakmajegyzékben szakmánként meg kell határozni a szakma azonosító számát, ennek keretében tanulmányi területét, ágazati besorolását, szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését, a szakma megnevezését, a hozzá kapcsolódó szakmairányt, a szakmai oktatás időtartamát.

A szakmákhoz – az ellenőrzési, a mérési és az értékelési rendszer kialakítását és működését biztosító, a szakképzésben kötelezően alkalmazandó – képzési és kimeneti követelményeket kell előírni. A képzési és kimeneti követelményekben – részszakmaként – meghatározható a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely a legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé.

A következő évtizedekben a munkakörök nagy részben átalakulnak, és megváltoznak a foglalkoztatók által elvárt kompetenciák is. Az új elvárt készségeknek, kompetenciáknak meg kell jelenniük a képzési tartalmakban is. Ennek eredményeként rugalmasabbá és átjárhatóbbá válik a szakmai képzés, a diákok a 9. évfolyam végén különbözeti vizsga nélkül válthatnak intézménytípust a technikum és a szakképző iskola között. Könnyebbé válik az ágazaton belüli átképzés, mert a közös szakmai alapok beszámításával lényegesen rövidebb idő alatt lehet új szakmát szerezni. Az új stratégia célja az elavult szakmai ismeretek felfrissítése is, valamint hogy a fiatalok stílusában megfogalmazott szakmaleírások és szakmabemutatók segítségével vonzó, de reális képet adjon a szakmák tartalmáról, az elérhető jövedelmekről, a továbblépési lehetőségekről, illetve arról, hogy milyen képességek és érdeklődés mellett jó választás egy-egy szakma.

Az OKJ átalakításnak részeként az ágazati készségtanácsok részvételével történik a közös ágazati alapozó képzés tartalmának meghatározása is. Az elvárt szakmai tudás mellett az alapszakmák esetében definiálni kell az elvárt kompetenciákat is. A munkáltatók elvárásaiban a szakmai tudással azonos szinten jelennek meg a kulcskompetenciák: a komplex problémamegoldás, a kreatív gondolkodás vagy a csapatmunka. Meg kell határozni az iskolai tanműhelyekben zajló szakmai alapgyakorlat tartalmát és kötelező eszközrendszerét. Komplex strukturális fejlesztés szükséges, amelyben az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli képzések egységes rendszert alkotnak.

A szakképzés és felnőttképzés megújítása a gazdaság és a szakmai szereplők bevonására épülő szakmapolitika alapján lehetséges. Ez elsődlegesen a gazdasági szereplők, a foglalkoztatók bevonását jelenti, hiszen ők tudják meghatározni a szükséges munkaerővel kapcsolatos elvárásokat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium életre hívta a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT), mely döntés-előkészítő szerepet lát el. A tanács tagjai azoknak a szervezeteknek a képviselői, amelyek közvetlen érintettjei, részesei a szakképzési rendszer működésének. Az új rendszer arra törekszik, hogy a szakmapolitikai és szakmaszerkezeti döntések tényeken, adatokon alapuljanak. Jelenleg a megyei fejlesztési és képzési bizottságok hivatottak a megyei szintű képzésszerkezeti döntések előkészítésére, de működésük nem egységes és nem teljeskörűen adatalapú. Az új stratégia arra törekszik, hogy létrehozza a szakmapolitikai és szakmaszerkezeti döntések egyik legfontosabb elemét az egységes munkaerőpiaci előrejelző rendszert, amely alkalmas lenne az iskolai rendszerű szakmai képzés és a felnőttképzés tervezésére. Az elmúlt időszakban megyei szinten, a megyei jogú városokban és a kistérségekben is létrejöttek a foglalkoztatási paktumok. Ennek kapcsán az is fontos, hogy a megyei kamarák integrálják a helyi vállalkozások igényeit.

A felnőttképzés 2013-as szabályozási rendszerének működtetésében jelentős szerepe van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK). Szakmai szervezetként és a gazdaság szereplőinek általános érdekérvényesítőjeként megfelelő információkkal bír, és rálátása van a gazdaság igényeire, így képes az üzleti/gazdasági képzésekkel összefüggő tartalmi és strukturális igények megjelenítésére. Mindezeknek megfelelően a felnőttképzési törvény a szakmai képzésekkel összefüggő kérdésekben lényeges jogkörökkel, bizonyos esetekben kizárólagos döntési kompetenciával ruházza fel a kamarát.

Az MKIK felelősségi köre a felnőttképzési törvényben foglaltak alapján:

• a felnőttképzési programkövetelmények nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a nyilvántartásból való törlésről döntő bizottság működtetése;
• az agrárkamara bevonásával az egyéb szakmai képzésekre vonatkozó felnőttképzési programkövetelmények nyilvántartásának vezetése és az ezzel kapcsolatos jogosítványok gyakorlása;

• a felnőttképzési programkövetelmények nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során a felnőttképzési programkövetelmények OKJ szerinti szakmacsoportos besorolása, valamint a programkövetelmények az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározása és besorolása;

• a felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezésével összefüggő feladatok ellátása, elektronikus nyilvántartás vezetése az engedéllyel rendelkező felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről;

• részvétel a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésében (pl. a jogszabályi előírások megtartása, az adatszolgáltatási követelmények teljesítése, jogellenesen – engedély nélkül – folytatott felnőttképzési tevékenység feltárása);
• a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése (a nyilvántartásba vételre az a területi gazdasági kamara illetékes, amelynek területén a duális képzőhely szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye van);
• a szakképzés szakmai és módszertani fejlesztése keretében a képzési és kimeneti követelmények elkészítése egységes alapelveinek kidolgozása és gondozása;
• a Magyar Képesítési Keretrendszer szakképzéshez kapcsolódó területeinek működtetése és fejlesztése a hazai és nemzetközi képesítések összehangolásával, az Európai Képesítési Keretrendszer követelményeinek megfelelően és az oktatási területekkel együttműködve a szakmajegyzékben meghatározott szakmák vonatkozásában a szakmastruktúra folyamatos fejlesztése;
• részvétel az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer alapján a felsőoktatásba átvihető kreditrendszer egységes alapelveinek kidolgozásában és gondozásában;
• a szakképzésért felelős miniszter felkérésére a Kormány adott ágazatért felelős tagja meghatározza a szakmai vizsga központi vizsgatevékenysége és interaktív vizsgatevékenysége tartalmát, és kidolgozza azok értékelési útmutatóit és egyéb dokumentumait.

Az MKIK a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő feladatainak ellátására a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének központi kerete terhére kapja a finanszírozást az NSZFH-val kötött szerződés alapján.

Felsőoktatás

A felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézmények teljes szakmai autonómiával rendelkeznek intézményük irányítása és igazgatása terén. Az ágazati irányításért 2019. szeptember 1-től az emberi erőforrások minisztériumától átkerült a felelősség az Információs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM). Az irányítási feladatok magukban foglalják a felsőoktatás fejlesztését, a felsőoktatásban érdekeltek közötti konszenzusteremtést, a tudományfejlesztést és a foglalkoztatáspolitikát.

A felsőoktatást érintő szakpolitikai feladatok felelőssége kiterjed a felsőoktatás tekintetében a kutatás-fejlesztésért, az innovációért és a felsőoktatási-ipari kapcsolatokért.

A felsőoktatásért felelős miniszter feladata:

• a felsőoktatást érintő jogszabályok előkészítése;

• a felsőoktatás költségvetésének elkészítése;

• az állami ösztöndíjak számának meghatározása intézményenként és tudományterületenként;

• a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) működtetése;

• a pályakövetési rendszer működtetése;

• törvényességi felügyelet gyakorlása a nem állami felsőoktatási intézmények felett;

• szakmai felügyeleti rendszer működtetése.

A miniszternek mint fenntartónak további irányítási jogkörei vannak az állami felsőoktatási intézmények esetében. E jogkörében a miniszter szakértői állásfoglalás alapján dönt a felsőoktatási intézmény alapításának, illetőleg átalakításának engedélyezéséről. Munkáltatói jogkört gyakorol az állami felsőoktatási intézmények vezetői felett, leszámítva a kinevezést és a felmentést.

2019. szeptember 1-től az ITM végzi a jogszabályok előkészítését, a felsőoktatási ágazati stratégia megalkotását és a rendszerszintű beavatkozások tervezését, végrehajtását, illetve ellátja az állami felsőoktatási intézmények esetében az intézményfenntartói feladatokat is.

A minisztérium mellett a hatósági feladatokat az Oktatási Hivatal végzi. Az Oktatási Hivatal vezeti a képzések nyilvántartását, működteti a felsőoktatási felvételi rendszerét, továbbá a Felsőoktatási Információs Rendszert.

Az Oktatási Hivatal mellett független testületként működik a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, amely a felsőoktatási intézmények külső minőség-ellenőrzését végzi, és megfelelés esetén öt évre szóló akkreditációt ad az intézményeknek. Nem megfelelő minőség esetén intézkedéseket javasol, és közbülső ellenőrzéseket végez.

További testületek és feladatkörük a felsőoktatás rendszerében:

• Országos Doktori Tanács – a doktori iskolák működése;
• Felsőoktatási Tervezési Testület – a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés;
• Duális Képzési Tanács – a felsőoktatás és a vállalatok közös duális képzésének felügyelete;
• Magyar Rektori Konferencia – a felsőoktatási intézmények képviselete;
• Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – a hallgatók érdekeinek képviselete;
• Doktoranduszok Országos Szövetsége – a doktori hallgatók érdekeinek képviselete.