Finanszírozás
Az új szakképzési törvény a szakképzésen belül szakmai oktatást és szakmai képzést különböztet meg. A szakmai oktatást nappali iskolai rendszerű oktatásban, illetve felnőttoktatás keretében lehet végezni. Szakmai képzést felnőttképző végezhet, ha a felnőttképzési tevékenységét előzetesen bejelentette vagy engedélyeztette. Így a felnőttkori tanulás felnőttoktatás és felnőttképzés keretében folyhat. A szakmai képzéseket jogszabályban nem határozták meg, ezért sokkal rugalmasabban, a munkaerőpiaci igényekre rövid időn belül reagálva alakíthatók ki képzések. A szakmai képzés kizárólag olyan szakképesítésre való felkészítésre irányulhat, amely nem tartozik a Szakmajegyzékben (volt OKJ) meghatározott szakmák körébe. E képzési körben vannak a részszakmák, a korábbi (OKJ-ban szereplő) szakképesítés-ráépülések, szakosító képzések, speciális képzések, munkakörhöz kötött képzések, vállalati képzések stb. A két rendszer így egymásra épül, egymást kiegészíti, biztosítva az egész életén át tartó tanulás változatos lehetőségeit.
Az iskolai rendszerű felnőttoktatás finanszírozása az iskolai rendszer finanszírozásába illeszkedik, vagyis a köznevelésben és a szakmai oktatásban az állami fenntartón keresztül történik, a felsőoktatásban pedig a felsőoktatás finanszírozásába épül be.
A jelenlegi rendszerben a szakmák párhuzamosan futnak több képzési formában, így a diákok el tudják dönteni, hogy az ingyenes, iskolarendszerű (IVET plusz felnőttoktatás) vagy a fizetős, de gyorsabb felnőttképzést választják. 2020. szeptember 1-jétől 73 részszakmát az iskolai rendszerű szakképzésben (műhelyiskolai program), illetve a felnőttképzésben is meg lehet szerezni a szakképző iskolákban és a szakiskolákban. A részszakmák a Szakmajegyzékben nincsenek feltüntetve, egyenértékűek a régi részszakképesítésekkel.
A felnőttképzők a jelenlegi képzési rendszerben OKJ-s tanfolyamokat az új szakképzési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet értelmében 2020. december 31-ig indíthattak azzal a feltétellel, hogy a vizsgákat (beleértve a javító- és pótvizsgákat is) legkésőbb 2022. december 31-ig be kell fejezni.
Az iskolai rendszeren kívüli képzés a felnőttképzési törvény és végrehajtási rendelete hatálya alá esik. Immár szélesebb a felnőttképzési tevékenység köre, minden kompetenciaalakításra és -fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló képzés az Fktv. hatálya alá tartozik. A képzések magukba foglalják a munkanélküliek és álláskeresők (pályakezdő fiatalok vagy felnőttek) számára szervezett, ún. foglalkoztatási célú képzéseket, a szakképzettséget megszerezni kívánók vagy a szakképzettséggel már rendelkezők képzését, illetve a munkaviszonyban állók szakmai továbbképzését is. Az Szkt. szerinti szakmai képzés, valamint a részszakmára felkészítő szakmai oktatás az Fktv. szerint engedélyköteles, a szakma megszerzésére irányuló szakmai oktatást kizárólag a szakképző intézmények folytathatnak.
Már a felnőttképzésben is elérhető a Dobbantó program. Nemcsak az iskoláskorúakat várják a Dobbantó programba és a műhelyiskolába, hanem azokat a felnőtteket is, akik szakma nélkül próbálnak boldogulni a munkaerőpiacon. A műhelyiskolában a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképző iskolai tanulót az ágazati alapoktatásban megillető ösztöndíj felére jogosult.
A felnőttképzés normál esetben önköltséges, azaz a résztvevőknek kell finanszírozniuk a tanfolyam díját és az esetleges egyéb költségeket.
Van azonban néhány eset, amikor ez változhat.
A felnőttképzési tanfolyamok finanszírozása az alábbi három módon történhet:
- egyéni finanszírozás, önköltséges tanfolyam, tehát a résztvevő maga fizeti a képzés díját;
- állami támogatással megvalósuló képzés (beleértve a munkaügyi központ által támogatott képzéseket és az EU-pályázatokat is);
- a tanfolyam finanszírozását a munkáltató vállalja át, a cégek saját dolgozóik tanulását támogatják.
Az Fktv. 24–25. §-a rendelkezik a felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználásáról, illetve az 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet 29/A. §-a a hallgatói hitelrendszerről:
A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása
24. § * (1) Az állam támogatást nyújthat
a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésére,
b) * felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre,
c) * a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére és
d) * a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés megszervezésére.
25. § * A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint
a) képzési hitelt, illetve
b) ösztöndíjat
vehet igénybe.
A szakképzési hozzájárulási törvény alapján az iskolarendszeren kívüli képzésben megvalósuló egyes képzéseket is finanszírozza az állam a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (2021-től Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap) képzési alaprészéből, valamint európai uniós forrásokból. Az alaprész feletti rendelkezési jogot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja. Részben felnőttképző intézmények, részben pedig (legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő) gazdálkodó szervezetek részesülhetnek belőle.
A dolgozói képzések bizonyos feltételek mellett és mértékig elszámolhatók az adott vállalkozás szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére.
A tanulók, hallgatók által fizetett díjak
Az iskolai rendszerű felnőttoktatás ingyenes. Korábban a második, jelenleg a harmadik szakma tanulása esetén kell csak tandíjat fizetni. A felsőoktatási felvételi eljárásért díjat kell fizetni, a felnőttek felsőoktatási tanulmányai általában (de nem minden esetben) önköltségesek.
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben ingyenes és fizetésköteles tanulási lehetőségek egyaránt vannak attól függően, hogy a képző szervezet vagy az egyén kap-e valamilyen támogatást.
Statisztikai adatok szerint a képzés összköltségének kb. egyharmadát a résztvevők maguk fizetik. A vegyes finanszírozás ritka, vagyis a képzések jelentős részét vagy valamilyen finanszírozó (munkahely, munkaügyi központ, állam stb.), vagy a résztvevő fizeti. Az állam által támogatott, ún. foglalkoztatási célú képzések esetében (pl. munkanélküliek vagy állást keresők képzése) a képzés díját részben vagy egészben a munkaügyi szervezet fedezi.
A felnőttképzők a képzési díjat egy összegben kötelesek meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthatnak meg a képzésben részt vevő személyek terhére.
A felnőttképzésben részt vevők támogatása
A felnőttek a felsőfokú képzésben való részvételi költségeik fedezéséhez – a nappali tagozatos hallgatókhoz hasonlóan – államilag szabályozott, alacsony kamatú diákhitel felvételére jogosultak, amelyet a tanulmányok befejezését követően fizetnek vissza [1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet 29/A. §-a a hallgatói hitelrendszerről].
A képzéshez való egyenlő hozzáférés támogatása érdekében a felnőtt álláskeresők és regisztrált munkanélküliek részére felajánlott vagy elfogadott képzés díját képzést szervező munkaügyi központok – részben vagy egészben – megtérítik. Ezenkívül a támogatott képzésben részt vevő felnőttek költségtérítésben részesülhetnek (étkezési, utazási, szállás).
A felnőttképzési díj mértékét – beleértve a vizsgadíjat is – a felnőttképzési intézmény és a képzésben részt vevő között létrejött felnőttképzési szerződés tartalmazza.
A tanulói jogviszony mellett a módosult oktatási, képzési struktúrához igazodó felnőttképzési jogviszonyt vezettek be, amely különbséget tesz a kiskorú, illetve a nagykorú, szakmai oktatásban, illetve szakmai képzésben részt vevők között. Ezáltal az oktatás jellegétől vagy a képzésben részt vevő életkorától függően vagy tanulói jogviszony, vagy felnőttképzési jogviszony keretében van lehetőség a szakképzésben részt venni.
A tanuló, illetve a felnőttképzési jogviszonnyal rendelkező, képzésben részt vevő személy a duális képzőhelynél folyó szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel vehet részt. A tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek csak egy szakképzési munkaszerződése lehet. A szakképzési munkaszerződésre a szakképzési törvényben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta munkabérre jogosult.
Szakképző intézményben szakmára felkészítő szakmai oktatásban a 25. életévüket betöltött személyek kizárólag felnőttképzési jogviszony keretében vehetnek részt. A szakképző intézménynek a szakmai programjában meghatározottak szerint a korábban folytatott tanulmányokat, valamint a szakképzés megkezdése előtt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban eltöltött szakirányú gyakorlati időt be kell számítania az adott szakmára előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe. Felnőttképzési jogviszony keretében a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére,az óraszáma legfeljebb a nappali rendszerű szakmai oktatás óraszámának40%-áig csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy a Szakmajegyzékben meghatározott időtartamhoz képest akár jóval rövidebb idő alatt is kifuthat egy képzés, például két év helyett egy év alatt.
Az új felnőttképzési rendszer már célzottan arra törekszik, hogy a képzések támogatásának meghatározásakor maximálisan figyelembe vegye a gazdaság igényeit, az ilyen jellegű képzések iránt támasztva keresletet. Ezért az új rendszer működtetésébe bevonták a köztestületi kamaraként működőés ezáltal jogkörökkel felruházható, a gazdasággal szoros kapcsolatban álló MKIK-t is.
Magánoktatás
Iskolai rendszerű felnőttoktatásra ugyanolyan feltételekkel jogosultak a magánintézmények, mint az ifjúsági képzésben. Iskolarendszeren kívüli képzésre az állami iskolák, különböző jogi személyek, valamint egyéni vállalkozások jogosultak. A rendszer elvileg szektorsemleges, de például a közfoglalkoztatottak számára indított és támogatott állami képzésekben az oktatási intézmények kiemelkedő szerepet kaptak.
A rugalmasabbá tett szakképzés és felnőttképzés előtérbe tudta helyezni a képzési kínálattal szemben a gazdasági keresletet, megerősítve a szakmát tanuló fiatalok és pályát módosító felnőttek egzisztenciáját, munkaerőpiaci lehetőségeit. Tehát a hazai szakképzés mellett a felnőttképzés és felnőttoktatás rendszere ténylegesen a gazdaság és a vállalatok valós, munkaerő iránti igényeinek szolgálatába állt.
Kibővült a felnőttképzési tevékenységnek minősülő tevékenységek köre valamennyi olyan oktatásra és képzésre, amely kompetenciakialakításra és -fejlesztésre irányul, és szervezetten valósul meg. Felnőttképzési tevékenység bejelentés vagy engedély alapján végezhető. Engedély szükséges az olyan felnőttképzési tevékenységhez, amelyhez kapcsolódóan vizsga tehető, továbbá ha részben vagy egészben költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatás vagy képzés megszervezésére kerül sor. Az engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenység során a hatályos szabályozáshoz hasonló, szigorúbb működési követelményeknek kell megfelelni. Ehhez képest a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén csak néhány egyszerűen teljesíthető szabályt kell alkalmazni.
A felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik minden egyéni vállalkozó vagy vállalkozás, akinek vagy amelynek tevékenységi, működési körébe tartozik a felnőttképzés. Azok, akik felnőttképzőként (akár csak belső képzések szervezőjeként és megvalósítójaként) működnek, két opció közül választhatnak. Ha nem végeznek szakképzést, és nem szerveznek olyan képzést, amely költségvetési vagy uniós támogatásból valósul meg, felnőttképzési tevékenységükre bejelentési kötelezettség vonatkozik. Ha szakképzést folytatnak, vagy támogatott képzéseket is szerveznek, úgy felnőttképzési tevékenységüket engedélyeztetni szükséges.
A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg. A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet. A bejelentés és az engedélyeztetés egyaránt a Felnőttképzési Államigazgatási Szervnél, a https://far.nive.hu/kezdolapoldalon keresztül lehetséges.