A felnőttképzésről szóló törvény értelmében a felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet, és gondoskodik a külső értékeléséről.

A törvény végrehajtásáról szóló 11/2020 (II. 7.) kormányrendelet részletes előírásokat tartalmaz a felnőttképző intézmény minőségirányítási rendszerére vonatkozóan.

A felnőttképzés minőségbiztosítása elsősorban a szolgáltatók működésének engedélyeztetési eljárásában jelenik meg. A képzésszolgáltatók akkor jogosultak képzési programok szervezésére, illetve a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek.

A felnőttképzési tevékenységet folytató intézménynek létre kell hoznia saját minőségbiztosítási rendszerét, amelynek meg kell felelnie a minőségbiztosítási keretrendszerre vonatkozó elvárásoknak, ez az engedély megadásának feltétele.

A törvény szerint felnőttképzési tevékenység csak hatósági engedély birtokában végezhető. A felnőttképzés folytatásának feltételeit két csoportba sorolja a törvény:

1. az engedély megszerzéséhez szükséges feltételrendszer,
2. a működéshez szükséges feltételrendszer.

Felnőttképzési engedély csak annak a szervezetnek adható, amelyik rendelkezik:

• a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal;
• a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint a kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel;
• a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel;
• a felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel;
• az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, amely
  • tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg;
  • igazolja, hogy birtokában van a kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosíték;
  • létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között szerepel az oktatás vagy képzés.

Az engedélyezés feltétele szakértői bizottság által lefolytatott vizsgálat és helyszíni szemle. A Pest Megyei Kormányhivatal elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező képző intézményekről.

Az engedélyezés feltételeinek természetesen nem csak a tevékenység megkezdése előtt, de annak folytatása során is meg kell felelni.

A szakmai programkövetelmények a képzésben résztvevővel szemben támasztott tartalmi elvárásokat rögzítik, meghatározzák azokat a tanulási eredményeket, amelyeket a képzés végére a képzésben résztvevőnek el kell érnie, és amelyek alapján a képzésben résztvevő jogosult a szakmai végzettséget igazoló tanúsítvány megszerzésére. A szakmai programkövetelményeket a Magyar Képesítési Keretrendszer,azEurópai Képesítési Keretrendszer, valamint a Digitális Kompetencia Keretrendszer szintleíró jellemzőinek kontextusában kell megfogalmazni. A képzési programot a nyilvántartásba vett programkövetelmények szerint kell kidolgozni.

A működéshez kötött feltételrendszer

A működéshez kötött feltételrendszer kötelező eleme a minőségirányítási és minőségbiztosítási rendszer alkalmazása, amely a képzés kulcstényezőire, az értékelhető és ellenőrizhető tartalmi követelményekre helyezi a hangsúlyt. Az intézmények szabad kezet kapnak abban, hogy a jóváhagyott minőségbiztosítási keretrendszereknek megfelelő saját minőségbiztosítási rendszert hoznak létre, vagy választanak egyet az elfogadott keretrendszerek közül és saját szervezetükre formálják a sztenderdeket. A sztenderdeknek megfelelő keretrendszerről a szakmai képesítésért felelős miniszter dönt.

Az intézmény minőségirányítási és minőségbiztosítási rendszere kiterjed a működéssel összefüggő tevékenységek átfogó intézményi szabályozására és a PDCA-logika alapján –tervezés, megvalósítás, értékelés, visszacsatolás– a változásmenedzselési feladatok szabályozására is.

Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély birtokában folytatható, mely engedélyt kérelemre a Pest Megyei Kormányhivatal állítja ki. Az engedély visszavonásig érvényes. A Pest Megyei Kormányhivatal elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező intézményekről. A nyilvántartás az intézményi adatokon túl információkat tartalmaz a nyújtott képzésekről is. Felnőttképzési engedély csak annak adható, aki rendelkezik előzetesen minősített képzési programmal, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, továbbá a minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, s tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg.

Felelős testületek

A felnőttképzés – a szakképzéssel párhuzamosan – napjainkban jelentős átalakuláson megy keresztül.

A szakképzésért és a felnőttképzésért felelős miniszter a felnőttképzéshez kapcsolódó feladatait az Innovatív Képzéstámogató Központon keresztül látja el.

A korszerű szakmai kompetenciák elsajátításához fontos mérföldkő a szakképesítésekhez tartozó, új szemléletű programkövetelmények meghatározása. Nyilvántartásba vételüket szintén a szakképzésért felelős miniszter azInnovatív Képzéstámogató Központ közreműködésével végzi. Az anyagokat az ágazatért felelős minisztériumok és az ágazati készségtanácsok munkájában részt vevő gazdasági szereplők is véleményezik. A programkövetelményeket az Európai Képesítési Keretrendszer, a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint a Digitális Kompetencia Keretrendszer szintjeire szükséges besorolni.

A szakképzésért felelős miniszter minden év november utolsó napjáig felülvizsgálja a nyilvántartásban szereplő programkövetelményeket, és felülvizsgálati eljárásban hozott döntése alapján a programkövetelményt a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – törli a nyilvántartásból, ha szakmai kompetenciái beépültek valamely szakma szakmai kompetenciái közé.

A felnőttképző a képzési programját a programkövetelményhez igazodóan dolgozza ki, és honlapján közzéteszi.

Minőségbiztosítási megközelítések és módszerek

A hatályos felnőttképzési szabályozás a képzés célja és tartalma szerinti differenciálás szándékával a képzési tevékenységgel és a képző intézményekkel szemben eltérő követelményeket támaszt. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és végrehajtási rendeletei részletesen szabályozzák a felnőttképzés minőségbiztosítási rendszerét, annak egyes elemeit. Ennek egyik eszköze a nyilvántartás, engedélyeztetés, és az ehhez kapcsolódó hatósági és szakmai ellenőrzés, a másik pedig a folyamatos szakmai önfejlődés, a minőségirányítási rendszerre épülő megvalósítás, s az ehhez kapcsolódó önértékelés, továbbá a nyilvánosság biztosítása. A korábbi rendszerben működő program-akkreditáció és intézmény-akkreditáció szerepét a működési engedély vette át, amelynek kiadásánál az egyik fő kritérium, hogy az intézmény megfelelő és folyamatosan karbantartott minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezzen.

A törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenység folytatásához előzetes engedélyeztetés szükséges. A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély benyújtásakor képzésenként minőségcélokat kell meghatározni (pl. vizsgaeredmény, becsült lemorzsolódási arány, elégedettségmérések átlageredményei), melyeket a tevékenységet folytató szervezetnek évente felül kell vizsgálnia és értékelnie.

A minőségbiztosítási rendszer szemléletében az önértékelésre épül, folyamatos fejlesztést irányoz elő mind a képzések, mind az eszközök, mind a humánerőforrás terén, ahol a fejlesztések alapját a nyilvánosan is elérhető adatok és a visszajelzések adják. A felnőttképzést folytató intézményeknek a minőségbiztosítás keretein belül az alábbi elvárásoknak kell megfelelniük a magas szintű minőség elérése érdekében:

• átfogó minőségpolitikát és ehhez kapcsolódó stratégiát alakít ki képzési tevékenysége minőségének biztosítása érdekében;
• formális belső mechanizmusokat alakít ki képzési programjai indításának jóváhagyására, követésére és rendszeres belső értékelésére vonatkozóan;
• eljárásokat alakít ki az oktatók folyamatos továbbképzésének és minősítésének biztosítására;
• minden képzési programjához biztosítja az annak megvalósításához szükséges erőforrásokat;
• gondoskodik a képzési tevékenységének hatékonyságát biztosító információk gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról;
• honlapján rendszeresen közzéteszi a képzési tevékenységére vonatkozó naprakész, objektív mennyiségi és minőségi információkat.

A felnőttképzéssel foglalkozó szervezeteknek létre kell hozniuk saját belső minőségbiztosítási rendszerüket összhangban a minőségbiztosítási keretrendszerrel. A minőségbiztosítási rendszer egyrészt egy minőségpolitikára vonatkozó dokumentum, amely tartalmazza az intézmény erre vonatkozó stratégiáját és rögzíti a felelősségi köröket, másrészt minőségbiztosítási dokumentum, amely tartalmazza a képzési programok és tananyagok tervezésével és tartalmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó eljárást, továbbá a képzésben résztvevők és az egyéb munkaerő-piaci szereplők képzéssel kapcsolatos visszacsatolására vonatkozó eljárást. Ez utóbbi érdekében a felnőttképzésben részt vevők elégedettségi kérdőívet töltenek ki, amely kérdőív bizonyos elemeit jogszabályi szinten írták elő. Az elégedettségmérés eredményei a jövőben a felnőttképzési információs rendszerben kerülnek majd tárolásra.

Fontos megjegyezni, hogy a kormányzat kiemelt fontosságot tulajdonít nem csak a szakképzésnek, hanem a felnőttképzésnek is, tekintettel arra, hogy Magyarországon is jelentős kereslet mutatkozik a szakemberekre a munkaerőpiacon. Ennek orvoslása a felnőttképzés minőségének és elérhetőségének erősítésével történhet.