A 2011. évi nemzeti köznevelésről és a 2019. évi szakképzésről szóló törvények kiemelt célként fogalmazzák meg a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást, kiemelt figyelmet fordít a tanulási nehézségekkel, valamint a szociális hátrányokkal küzdő gyermekek, tanulók támogatására.
A jogszabály kimondja, hogy a köznevelés és a szakképzés kiemelt feladata a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók, valamint a szakképzésben résztvevő fogyatékkal élő nagykorú személyek speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.
A magyar óvodai és iskolai nevelésben, oktatásban a gyermekek és tanulók alábbi csoportjai kapnak kiemelt figyelmet a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján:
- a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók:
- a sajátos nevelési igényű,
- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő,
- és a kiemelten tehetséges gyermekek/tanulók;
- a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek/tanulók támogatása
A nemzeti köznevelésről és a szakképzésről szóló törvény többletszolgáltatások biztosításával, pozitív diszkriminációt nyújtó előírásokkal szolgálja a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátását.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek/tanulók ellátásában kiemelt szerepe van az alábbi intézményeknek és szakembereknek:
- pedagógiai szakszolgálati intézmények, amelyek a következő feladatokat látják el: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás; fejlesztő nevelés, szakértői bizottsági tevékenység, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása;
- gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények, konduktív pedagógiai intézmények;
- egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézmények;
- integráló intézmények;
- utazó gyógypedagógusi hálózatok;
- fejlesztőpedagógusok.
Minden megyében egy szakszolgálati intézmény működik, amely székhelyintézményből, megyei és tankerületi tagintézményekből áll, és a fővárosban megyei és országos tagintézményekkel is kiegészül. A szakszolgálati tevékenységek közül megyei szintű feladat a szakértői bizottsági tevékenység egy része, valamint a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. A tevékenységeket a székhelyintézmény, nagyobb megyék esetén a székhelyintézmény és megyei illetékességű tagintézmény(ek) együtt látják el.
Tankerületi szintű feladatok, amelyeket a tankerületi tagintézmények látnak el:
- gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás;
- fejlesztő nevelés;
- nevelési tanácsadás;
- logopédiai ellátás;
- konduktív pedagógiai ellátás;
- gyógytestnevelés;
- iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás;
- kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása;
- tankerületi szintű szakértői bizottsági tevékenység.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók azonosítását a pedagógiai szakszolgálatoknál működő szakértői bizottság végzi. E tevékenység keretében az intézmény szakértői bizottsága
- a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, vizsgálata alapján szakértői véleményt készít többek közt az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása,
- a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása,
- a sajátos nevelési igény – a mozgásszervi, az érzékszervi (látási, hallási), az értelmi, a beszédfogyatékosság, az autizmus spektrumzavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar megállapítása vagy kizárása céljából.
A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. Tájékoztatják a szülőt azokról az intézményekről, amelyek lehetőséget nyújtanak a sajátos nevelési igényű gyermek részvételére a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben.
A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló a szakértői bizottság javaslata alapján tankötelezettségének eleget tehet gyógypedagógiai intézményben vagy együttnevelő (inkluzív) intézményben. A köznevelési intézményt a szülő választja ki a javasolt intézmények közül.
A gyermekek/tanulók teljes körű pedagógiai szakszolgálati ellátása, fejlődésük figyelemmel kísérése céljából az Oktatási Hivatal az ellátást igénybe vevők ellátási eseményeinek nyomon követését szolgáló országos informatikai nyilvántartó rendszert működtet. (INYR)
A Nemzeti Tehetség Program elfogadásával az Országgyűlés 2008–2028 között 20 évre kiemelt lehetőséget ad a tehetséges fiatalok hosszú távú és folyamatos segítésére. A Nemzeti Tehetség Program alapvető célja Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken a tehetségsegítés fejlesztése. A Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseinek megvalósítását nyílt pályázatok segítik.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók támogatása
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók támogatása a köznevelési, valamint a szakképző intézményekben, illetve azokon kívül az alábbi célzott programokon keresztül valósul meg. A hátrányok kiegyenlítésében jelentős szerepet játszik a 2015. szeptember 1-jétől bevezetett, hároméves kortól kötelező óvodai nevelés.
Az intézményekben alkalmazott módszerek, programok:
- Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR)
- Komplex Instrukciós Program (KIP)
- Komplex Alapprogram
- Arany János Programok
- Útravaló Ösztöndíj Program
- a szakképző iskolák Dobbantó programja
A szociális intézményrendszer támogató programjai
- Biztos Kezdet Gyerekházak
- Tanodák
- Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése.
A társadalmi leszakadás megakadályozásának segítése, a tanulási nehézségekkel, valamint a szociális hátrányokkal küzdők támogatása nem korlátozódik a köznevelési rendszer keretei közé. A felsőfokú tanulmányok során a közoktatásban meghatározott kedvezmények továbbra is biztosítottak a tanulási nehézségekkel küzdő hallgatók számára. Az egyetemek, főiskolák szociális ösztöndíjjal támogatják a rászorulókat. A felnőttoktatásban és felnőttképzésben részt vevők támogatása központi támogatás terhére, az intézményeiken keresztül valósul meg.