Az oktatási rendszer szerkezete
A kötelező óvodáztatás 3 éves kortól kezdődik. Az új köznevelési törvény értelmében azt a gyermeket is felveheti az óvoda, aki fél éven belül betölti a 3. életévét, ha a körzetbe tartozó 3 évesek felvétele után még van szabad hely.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév május 25. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a 4. életévét betölti, a kormány rendeletében kijelölt szerv felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.
Az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a kormány a 3. életévét betöltött gyermekek óvodai kötelezettség alóli felmentésének engedélyezésére a kormányhivatalokat jelölte ki.
2020 januárjától az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján a kormányhivatal követi nyomon a 3. életévüket betöltött gyermekek óvodakezdését, és indokolt esetben engedélyezi a felmentést. Az óvodakötelesek hatósági nyilvántartásának az adja a jelentőségét, hogy ez az alapja a köznevelési, családtámogatási, szabálysértési jogszabályokban az óvodakötelezettség teljesítésével, illetve megszegésével kapcsolatos intézkedéseknek, szankcióknak.
Magyarországon az óvodai nevelés tipikusan integrált, egész napos foglalkozás keretében zajlik. Az óvodai nevelés magában foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti 50 óra időkeretet. A fenntartó az óvodában heti 11 órás időkeretben köteles megszervezni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.
A tankötelezettség 6-tól 16 éves korig tart. 2013-tól az adott év szeptember 1-jén tankötelessé vált minden gyermek, aki augusztus 31-ig a 6. életévét betöltötte. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Az új köznevelési törvény (2011) előrehozza és szigorítja a kötelező iskolába lépés időpontját azzal, hogy azt legfeljebb egy évvel lehet elhalasztani. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv (Oktatási Hivatal) döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ez a szabályozás 2019. szeptember 1-jén lépett életbe. Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy a gyermek 6. életéve betöltése előtt iskolába lépjen, ha azt a szülő kéri, és a gyermek fejlettsége indokolja. A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.
A tankötelezettség a 16. életév betöltésével megszűnik.
A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy:
- képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében;
- a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki;
- nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
- egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vehessen részt;
- személyiségi jogait, így különösen a személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogaik érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;
- állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesülhessen, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhasson segítségért, illetve az oktatási jogok biztosához fordulhasson;
- a nevelési-oktatási intézményben családja anyagi helyzetétől függően külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre;
- kollégiumi ellátásban részesüljön, rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;[1]
- részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze a létrehozásukat, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek.
Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.
A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.
Alapfokú oktatás
Az alapfokú oktatás (ISCED 1–2) többségében 8 osztályos általános iskolákban történik, ez magában foglalja az ISCED 1-es szintű elemi, illetve az ISCED 2-es szintű alsó középfokú iskolázási szakaszt. Az ISCED 1-es szintű általános iskolai szakasz az 1–4. osztályokig terjed, míg az ISCED 2-es szintű alsó középfokú oktatás az 5–8. osztályig. A középfokú oktatási intézmények is indíthatnak ISCED 2-es szintű, alsó középfokkal kezdődő és ISCED 3-as szintű, felső középfokkal záródó programokat (5. osztálytól 12.-ig, illetve 7.-től 12.-ig, ezek az ún. 6 és 8 osztályos középiskolák). A nyolcadik osztály sikeres befejezése alapfokú végzettséget tanúsít. Az általános iskola befejezése után a diákok középfokú oktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat: gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban, illetve szakiskolában.
Középfokú oktatás
A középfokú iskolákba a felvétel központi eljárás alapján történik. Azoknak a tanulóknak, akiket nem vesznek fel középfokú iskolába, vagy nem tudják befejezni a 8. osztályt, de még tankötelesek, ún. hídprogramokat szerveznek, amelyekben felkészítik őket a szakiskolai továbbtanulásra.
A hídprogramok egy- vagy kétévesek. A Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. A Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű, és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló, komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogramban részt vehet az is, aki már nem tanköteles, és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a 23. életévét töltötte be.
A Köznevelési Hídprogram célja, hogy a pedagógiai programcsomag által kínált komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és a személyiségfejlesztést támogató pedagógiai tevékenységgel hozzásegítse a tanulót a középiskolába való bejutáshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek, kompetenciák megszerzéséhez. Időtartama általában egy tanítási év.
A 2020. január 1-jével bevezetendő új szakképzési rendszer újragondolja a Szakképzési HÍD-programot, a szakmai képzés alaprendszere speciális funkciókkal fog kiegészülni. Ezek a funkciók elsősorban a kompetenciahiányok csökkentését és a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklését célozzák. A szakképzés új rendszerének speciális funkciói között szerepel az ún. Orientációs év, egy kompetenciafejlesztő év lehetőségének a bevezetése azoknak a fiataloknak a számára, akik bizonytalanok a pályaválasztásban, vagy az általános iskolát kompetenciahiánnyal fejezik be. Feladata nem az általános iskolai tananyagok ismétlése, hanem a kompetenciák felmérésére alapozott fejlesztés. A szakképző iskolába való belépésnek feltétele, hogy a tanuló rendelkezzen azokkal az alapkompetenciákkal, amelyek a szakma elsajátításához alapvetően szükségesek.
A Dobbantó program keretében szervezett alapkompetencia-fejlesztő év célja, hogy a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kisodródott, 16–25 éves fiatalok számára a szakiskolai képzés bázisán lehetőséget biztosítson az oktatás vagy a munka világába visszavezető, sikeres egyéni életút megtalálására, valamint felkészítse őket a szakmatanulásra. A Dobbantó programban az a tanuló vehet részt, aki a megelőző tanév utolsó napjáig betöltötte a 16. életévét, és nincs alapfokú végzettsége.
A Műhelyiskolában azok a fiatalok tudnak majd részszakképesítést szerezni, akik egyébként lemorzsolódnának, és végzettség nélkül lépnének ki a szakképzésből, vagy a Dobbantó programban alapfokú képesítést szereztek, de nem tudnak a klasszikus iskolai környezetben tanulni. A műhelyiskola az alacsony hatékonysággal működő Szakképzési HÍD-programot váltja fel. A műhelyiskolában a szakma tanulása a gyakorlati képzés helyszínén történik. A műhelyiskolában a végzettség megszerzése nincs tanévhez kötve, de legalább fél évig tart. Nincsenek közismereti tantárgyak. Minden ismeret a részszakképesítéshez kötődik, amelyet a tanuló a mesterétől sajátít el. A pedagógus mentorként támogatja az oktatást.
A Műhelyiskola a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódásához vagy a munkába állásához szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési forma. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy akkor folytathat a műhelyiskolában tanulmányokat, ha nincs alapfokú végzettsége, és elvégezte a szakképző iskola Dobbantó programját, vagy ha van alapfokú végzettsége, és betöltötte a 16. életévét. A műhelyiskolában kizárólag részszakma megszerzésére irányuló felkészítés folyik majd, amelyet nappali rendszerben, tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között, 1–5 fős csoportokban kell megszervezni úgy, hogy a részszakma megszerzésének időtartama – tekintet nélkül a tanév, illetve a tanítási év rendjére – legalább 6, de legfeljebb 24 hónap közé essen.
Az ISCED 3-as szintű (felső) középfokú oktatás Magyarországon immár több mint fél évszázada jellemzően a 8 osztályos általános iskolai (alapfokú és alsó középfokú, ISCED 1–2-es szintű) oktatás után, a 9. évfolyamtól kezdődően szerveződik.
Az általános iskolát követő oktatás három fő programja jelenleg: az általános oktatási célú gimnáziumi, a szakképzési célú szakgimnáziumi és szakközépiskolai, illetve a speciális jellegű szakiskolai programok, amelyek a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő szakképzési program új elemeivel bővülnek. A három fő program közül a gimnáziumi és a szakgimnáziumi programok érettségivel való sikeres elvégzése a felsőoktatásba való belépésre jogosít. A 3 éves szakközépiskolai végzettség az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, államilag elismert valamely szakképesítésről szóló bizonyítvány kiadásával végződik, felsőoktatásba való belépésre nem ad lehetőséget. Ebben az iskolatípusban mód van további 2 év alatt a felsőoktatásba való belépésre jogosító érettségi megszerzésére. A 2020. januárban életbe lépő és a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetendő új szakképzési képzésstruktúrában kivezetésre kerülnek a szakgimnáziumok és a még működő szakközépiskolai osztályok. Az újonnan belépő diákok a szintén 3 éves, de más szerkezetű, gyakorlati oktatást megvalósító szakképző és az 5 éves technikusi képzés közül választhatnak.
A gimnázium 4, 6 vagy 8 – nyelvi előkészítő évfolyam esetében 5, 7 vagy 9 – évfolyammal működik. A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. A gimnáziumi tanulmányokat lezáró, országosan egységes érettségi vizsga egyben a felsőoktatási intézményekbe való felvételi vizsga része is.
A még kifutó évfolyamokban a szakgimnáziumi képzés szakmai érettségi végzettséget ad, és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra készít fel. Négy általános műveltséget megalapozó középiskolai évfolyama és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések köréhez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, illetve szerezhető meghatározott szakképesítés.
A kifutó szakközépiskolának 5 évfolyama van, amelyből 3 az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyamból, valamint 2, érettségi vizsgára felkészítő évfolyamból áll. A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.
A kifutó képzésszerkezet szakiskolai képzése a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében – a sajátos nevelési igény jellegétől függően – a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A szakmai vizsgára való felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakiskolában az évfolyamok számát a speciális kerettanterv határozza meg.
Az új szakképzési rendszerben a technikum a minőségi szakmai oktatás színtere lesz. A megszerezhető technikusi szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít, az 5, néhány esetben 6 éves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat kell ugyanolyan óraszámban elsajátítani, mint a gimnáziumban, és ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás. A technikumban érettségizőknek a szakmai vizsga lesz az ötödik érettségi tantárgyuk, amely emelt szintű tantárgyi érettséginek minősül. A technikumi képzésben is lesz szakmai gyakorlati képzés, amelyet lehetőleg vállalkozásoknál, duális képzésben kell teljesíteni. Az 5 év elvégzése után egyszerre kapnak a diákok érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet, és a nyelvvizsga megszerzésére is van lehetőségük. A technikumban végzettek jelentős előnyt élvezhetnek majd a felsőoktatási felvételinél a szakirányú továbbtanulásnál. Természetesen gimnáziumban szerzett érettségi után is van lehetőség szakmát tanulni, ilyen esetben az érettségi után a technikumi képzés utolsó 2 évére lehet jelentkezni.
A szakképző iskola 3 éves, célja a szakmára való felkészítés. Az ágazati ismereteket adó első év és ágazati alapvizsga után, a 9. osztály végén kerül sor a konkrét szakmaválasztásra. A következő 2 évben duális képzés formájában vállalatoknál, vállalkozóknál sajátítják el a tanulók a szakmai ismereteket. Tanulmányaik végén szakmai vizsgát téve szakmát szereznek. A szakképző iskolában a szakmai vizsga után további 2 év alatt esti tagozaton lehet érettségizni.
Mivel a szakképző iskolában és a technikumban is ágazati alapképzés történik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között különbözeti vizsga nélkül. Az ágazati alapképzés ágazati alapvizsgával zárul. Az ágazati alapvizsga alkalmas egyszerű munkakörök betöltésére. A szakmai képzés lehetőséget biztosít a csak érettségizett, gimnáziumot végzettek, valamint az egyetemi tanulmányaikat feladó fiatalok részére. Erre szolgál a technikum 2 éves képzése.
A felnőttek, akik szakmát szeretnének tanulni, 2 éves szakképző iskolai vagy technikumi képzésre jelentkezhetnek, 25 év alatt akár nappali tagozatra is. Két szakma megszerzése továbbra is lehetséges ingyenesen, de a 2. szakképesítést már csak esti vagy levelező rendszerben, munka mellett lehet megszerezni.
A köznevelési törvény és a szakképzési törvény együttesen rendelkezik a tanulmányok elismeréséről, illetve beszámításáról a nem hagyományos tanulói utat bejáró tanulók esetében. A törvényeknek ezek a rendelkezései javítják az iskolarendszer átjárhatóságát a középfokú oktatásban, és lehetővé teszik a tanulók számára a pályamódosítást minden irányban. Így például a szakiskolában szakképesítést szerzett tanulók számára biztosítva van az érettségihez vezető továbbtanulás lehetősége szakközépiskolában, érettségire felkészítő programban. Ugyanakkor a gimnáziumban érettségizettek – egy évvel hosszabb program keretében – emelt szintű szakképzésben OKJ-szakképesítést szerezhetnek. Ez utóbbiak rendszere a fentiekben már tárgyaltak szerint a 2020/2021-es tanévtől, illetve 2020. december 31-ig még a régi OKJ-s képzések lezárása történik.
Posztszekunder képzés
Az ISCED 4-es szintű posztszekunder szakképzés egy- vagy kétéves programjait az 1990-es évek második felétől vezették be. Kisebb részben fizikai, nagyobb részben szellemi szakmákra való felkészítés folyik rajtuk. Az iskolarendszerben a szakgimnáziumokban folyó posztszekunder szakképesítések száma az elmúlt években valamivel meg is haladta a felső középfokú szakképzésben kiadott szakképesítések számát.
A felsőoktatási intézmények (egyetemek, alkalmazott tudományok egyetemei, főiskolák) széles körben kínálnak felsőfokú programokat. Ezek lehetnek felsőoktatási szakképzési, alapképzési, mesterképzési, osztatlan képzési programok, szakirányú továbbképzések, illetve doktori képzések. A felsőoktatásban a képzés nappali, esti és levelező formában, továbbá távoktatásként is folyhat. A doktorképzés (PhD, DLA) nappali rendszerű és munka melletti képzésben is létezik. A szakirányú továbbképzések legnagyobbrészt munka melletti (part-time) rendszerű képzések.
A felsőoktatási szakképzés érettségire épülő felsőoktatási végzettséget nem adó képzési forma. A végzettség és képesítés birtokosa kiléphet a munkaerőpiacra, vagy kreditbeszámítással az alapképzésben folytathatja tanulmányait. Az alapképzések általában 3-4 évig tartanak (bachelor), erre épülnek az 1-2 évig tartó mesterképzések(master). A doktori képzések 2+2 év időtartamúak. Az egymásra épülő, ciklusos képzési szerkezettől eltérően néhány szakterületen ún. osztatlan, hosszabb idejű mesterképzések zajlanak, amelyek mesterdiplomához vezetnek. Ilyenek az orvosképzések (6 év), az építészképzés (5 év), a jogászképzés (5 év), a tanárképzés (5, illetve 6 év), továbbá egyes agrár- és művészeti képzések is.
Második esély programok és felnőttoktatási programok
Azok számára, akik végzettség vagy szakképesítés nélkül lemorzsolódtak a nappali oktatásból, ifjúsági felzárkóztató programokat, illetve felnőttoktatási programokat szerveznek.
A felzárkóztató programok közül kiemelendő a köznevelési és szakképzési törvény nyomán bevezetett Hídprogram, amely a középfokú oktatásba való átmenetet segíti azon tanulók számára, akik az alapfokú végzettséget nem szerzik meg az általános iskolában, vagy olyan gyenge eredménnyel végzik el, hogy nem nyernek felvételt középfokú általános, illetve szakképzésbe. Ezek a programok célzott fejlesztést kínálnak, és céljuk a tanuló középfokú oktatásba való visszavezetése. A Szakképzési HÍD-programok 2020 szeptemberétől új funkciókkal bővülnek, eddigi formájukban kivezetésre kerülnek, részletes leírásuk a középfokú oktatás (2.3.) alfejezetben olvasható.
A felnőttoktatásban és –képzésben azok vehetnek részt, akik a tankötelezettséget teljesítették. A tankötelezettség Magyarországon annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti 16. életévét.
A felnőttoktatási programok azon felnőttek számára nyújtanak második esélyt, akik az alapfokú oktatásból lemorzsolódtak, illetve a nappali képzésben megszerzett végzettségüknél magasabb iskolai végzettséget szeretnének szerezni – többnyire munka mellett.
Ezek között a programok között vannak alfabetizációs programok, vannak az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányuló általános és szakképző programok, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, illetve a szakiskolai végzettség megszerzésére felkészítők is. Az utóbbiak az érettségi vizsgára, illetve a szakképesítő vizsgára készítik fel a jelentkezőket, akik a nappali programokban tanulókkal együtt, azonos feltételekkel vizsgázhatnak le.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatási ellátása és a pedagógiai szakszolgálatok
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása – a sajátos nevelési igény természetének megfelelően – normál oktatási intézményben integráltan vagy speciális fejlesztésre szakosodott gyógypedagógiai intézményben szegregáltan történik.
Általános elv, hogy a speciális nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedése szempontjából az együttnevelés részesítendő előnyben. Ugyanakkor az együttnevelés csak befogadó közegben, és a beilleszkedéshez szükséges készségek fejlesztése révén eredményes.
Ennek érdekében külön szakszolgálatok működnek a tanulásban való akadályozottság okainak, természetének feltárására, illetve kezelésére. Ilyen szakszolgálat az egészségügyi védőnői hálózat, amely az anyákat a gyermek születésétől kezdve támogatja, és segít a korán jelentkező súlyos egészségügyi problémák felismerésében. Ilyen továbbá a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs szolgálat, amelyik kisgyermekkortól vizsgálja a rászoruló gyermekeket, dönt arról, hogy a gyermeknek szüksége van-e korai fejlesztésre, speciális intézményben való elhelyezésre, meghosszabbított óvodai nevelésre vagy egyéb gyógypedagógiai szakellátásra.
Ez utóbbi feladatot az országosan működő szakszolgálati hálózat látja el. A hálózat nagyobb csomópontjai a megyei szakszolgálatok, amelyek kisebb, minden területet érintő járási szakszolgálatokat működtetnek. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására logopédiai szolgálatot, nevelési tanácsadót, korai fejlesztő és gondozó szolgálatot, konduktív pedagógiai ellátást, gyógytestnevelést, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátást működtetnek. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulókat utazó gyógypedagógusaik – amennyire lehet – helyben, az iskolában látják el.
A szakszolgálati hálózat fenntartását és működtetését a tankerületi központok végzik.
Az érzékszervi fogyatékkal, súlyos értelmi fogyatékkal élő gyermekek és bizonyos típusú mozgássérülések (pl. spina bifida) megkívánják a hosszan tartó speciális fejlesztést, amely a sikeres integrációhoz szükséges. Erre speciális gyógypedagógiai intézmények állnak rendelkezésre, amelyek bejáró vagy szükség esetén intézeti elhelyezéssel biztosítják a sajátos szükségletnek megfelelő fejlesztést, egyúttal az iskolai követelményeknek megfelelő tanítást.
Ilyen intézmények például a siketek, a vakok számára létesített iskolák, a konduktív pedagógiai intézmények. Ezek az intézmények egyben gyógypedagógiai módszertani központok, amelyek ellátják a gyógypedagógusok továbbképzését, az integráltan tanulók fejlesztését pedig utazó gyógypedagógusokkal támogatják. A szülő igénye szerint otthon vagy intézményben biztosítják a súlyos fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok számára a fejlesztő foglalkozásokat, a lehetőségek határáig az önálló életvezetéshez szükséges készségek elsajátítását.
Az oktatás intézményrendszere
Az iskoláskor előtti nevelés
Az iskoláskor előtti nevelés erre a célra berendezett óvodákban, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónők irányításával folyik, többnyire egész napos integrált napközi otthonos óvodai ellátás keretében. Az óvónők munkáját szakképzett segédszemélyzet (dajkák) segítik.
Az alapfokú oktatás
Az alapfokú oktatás általában 8 évfolyamos általános iskolákban folyik, amelyekben együtt van az elemi (ISCED 1) szintű oktatás (alsó tagozat) és az alsó középfokú (ISCED 2) szintű oktatás (felső tagozat). Ez alól kivételt képeznek a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, amelyek az 5–8. évfolyamon az alsó középfokú (általános iskola felső tagozat) oktatás követelményei szerint tanítanak.
A középfokú oktatás
A középfokú oktatás intézményei a gimnáziumok, a szakgimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák (2020. szeptember 1-jétől az új szakképző iskolák és technikumok).
Az oktatás intézményrendszeréhez tartoznak az alapfokú művészeti iskolák, amelyeknek feladata a művészi képességek kibontakoztatása, a művészi tehetség fejlesztése, a szakirányú továbbtanulásra való felkészítés. Ezek az intézmények az iskolai tanulással párhuzamosan, alacsony térítési díj ellenében vehetők igénybe.
Az oktatási intézményrendszer részét képezik még a köznevelési intézményekbe járó tanulók számára létesített kollégiumok. Ezek az intézmények nem csupán diákszállók, hanem egyúttal nevelési intézmények is, akár önálló intézményként, akár középfokú iskolával közös igazgatás alatt működnek.
A felsőoktatás
A felsőoktatási intézményeket két fő dimenzióban lehet csoportosítani. Egyfelől elkülönül az állami felsőoktatási intézmények köre és a nem állami fenntartók által működtetett intézmények köre. Ez utóbbiba az egyházak, gazdasági társaságok, alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények tartoznak.
A hatályos felsőoktatási törvény lehetővé teszi nem állami fenntartók számára felsőoktatási intézmények létrehozását és működtetését, ám meg kell felelniük ugyanazoknak a bemeneti minőségi feltételeknek, mint amelyek az állami felsőoktatási intézményekre vonatkoznak, amit az intézményalapítás szabályozott folyamatában akkreditációs eljárás keretében ellenőriznek.
A magyar felsőoktatási intézményeket – a fenti csoportosításban – a hatályos felsőoktatási törvény 1. melléklete sorolja fel. A felsorolt intézményeken túl más szervezetek nem jogosultak Magyarországon felsőoktatási tevékenység végzésére, felsőoktatási fokozat kiadására.
A felsőoktatási törvény értelmében a felsőfokú intézmények főiskolák, alkalmazott tudományok egyetemei vagy egyetemek lehetnek.
Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább 8 alapképzési és 6 mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Az egyetem valamennyi képzési ciklusban folytathat képzést.
Alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább 4 alapképzési és 2 mesterképzési szakon jogosult képzésre, és legalább 2 szakon duális képzést folytat, ha a működési engedélye kiterjed a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területre. Az alkalmazott tudományok egyetemeivé a közelmúltban alakultak át a korábbi nagyobb létszámú, tagoltabb szervezettel rendelkező főiskolák. Foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább 45%-a tudományos fokozattal rendelkezik.
Főiskola az a felsőoktatási intézmény, amelyik munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább harmada rendelkezik tudományos fokozattal.
Az alkalmazott tudományok egyetemeire és a főiskolákra jellemzőbb a gyakorlatorientált képzés, az első ciklusú és rövid idejű programok túlsúlya, és az alkalmazott kutatások dominanciája, míg az egyetemek inkább elméletorientált képzéseket folytatnak, jelentősebb számú programjuk van a mesterciklusban, és alapkutatási tevékenységük is erőteljes.
A tanuló számára kérhető egyéni munkarend
A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető.
A 2019. szeptember 1-jén életbe lépett szabályozás szerint, ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A korábbi „magántanuló” fogalom helyett tehát „egyéni munkarendet” használ a köznevelési rendszer. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez, a kormány által felhatalmazott Oktatási Hivatalhoz. Ezt az időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással való teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Az Oktatási Hivatal dönt arról, hogy a tanuló eleget tehet-e a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében. Az engedélyezett kérelem esetében az egyéni munkarendet biztosítani kell.
Az eljárás során az Oktatási Hivatal megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot.
Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.
A szakképzés esetében az új, 2020. január 1-jétől hatályos szakképzési törvény végrehajtási rendelete [12/2020. (II. 7.) (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000012.kor] az egyéni munkarend iránti kérelmek elbíráslását az igazgató hatáskörébe adja. A köznevelési törvényben szabályozottak alapján, ha a tanuló esetében a szakszolgálatokban működő szakértői bizottság szakértői véleményében egyéni tanulmányi rendet javasol, az igazgató az egyéni tanulmányi rendet – a gyámhatóság és a család- és gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése nélkül – köteles engedélyezni.