A magyarországi felnőttoktatás és felnőttképzés funkciója alapvetően kettős. A felnőttoktatás a felnőttek iskolarendszerű oktatását foglalja magában. Ha a felnőttek oktatása a köznevelés intézményeiben zajlik, akkor azt a köznevelési törvény szabályozza (60.§). Amennyiben a felnőttoktatás a felsőoktatási intézményben történik, akkor az a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozik.

A felnőttképzés kifejezés a felnőttek iskolarendszeren kívül folyó tanulásának szervezésére vonatkozik. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatálya kiterjed a célirányos kompetenciakialakításra és kompetenciafejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatásra és képzésre, a szakképzésre (amennyiben azt nem szakképző- vagy felsőoktatási intézmény végzi), valamint a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.

Felnőttoktatás és felnőttképzés köznevelési, szakképző vagy felsőoktatási intézményben

Az alsó- és középfokú iskolarendszerű felnőttoktatás a köznevelési törvény hatálya alá tartozik, így a menedzsmentjére vonatkozó szabályok is azonosak a köznevelési intézmények menedzsmentjére vonatkozó szabályokkal.

A köznevelési intézmények és szakképző intézmények iskolarendszeren kívüli felnőttképzést is folytathatnak, a menedzsmentre itt is a köznevelési törvény, illetve a szakképző intézmények esetén a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény előírásai az érvényesek.

A felsőfokú iskolarendszerű felnőttképzés körébe a felsőoktatásban folytatott, nem nappali rendszerű oktatás-képzés tartozik, s értelemszerűen ennek menedzsmentjére a felsőoktatási intézmények menedzsmentjénél leírtak vonatkoznak.

Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés

Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést meghatározó  felnőttképzési törvény tartalmazza az intézményrendszerre és az irányításra vonatkozó előírásokat, az intézményvezetésre nézve azonban nem határoz meg kritériumokat. Ugyanakkor a felnőttképzési tevékenység végzése bejelentéshez vagy engedélyhez kötött, és a felnőttképzést folytató intézményben munkavállalóként alkalmazni kell szakmai tevékenységéért felelős szakmai vezetőt. A szakmai vezetőnek rendelkeznie kell

• andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, vagy
• pedagógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és három év felnőttképzési szakmai gyakorlattal, vagy
• pedagógiai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és a felsőoktatási képzés során felnőttképzési ismeretekből a képzési és kimeneti követelményekben előírt legalább öt kreditponttal.

Az egyéni vállalkozóként, egyéni cégként vagy egyszemélyes társaságként működő felnőttképzést folytató intézmény szakmai vezetője az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy egyszemélyes társaság tulajdonosa is lehet, ha a szakmai vezetőre előírt képesítésre, illetve szakmai gyakorlatra vonatkozó feltételeknek megfelel.

A felnőttképzést folytató intézmények vagy a felnőttképzési programok engedélyeztetési eljárásában, továbbá a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésében felnőttképzési szakértők közreműködnek. A szakértői tevékenység folytatásának a feltételeit a felnőttképzési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szabályozza (12.§). A felnőttképzési szakértők a tevékenység megkezdést követő hat hónapon belül, majd ezt követően kétévente kötelesek továbbképzésen részt venni és eredményes vizsgát tenni.