Szervezeti változatok

Az általános iskolák túlnyomó többségének működtetése Magyarországon állami fenntartású. 1990 óta az állami iskolák mellett egyházak, gazdasági szervezetek, alapítványok, egyesületek és magánszemélyek folytathatnak oktatási tevékenységet. A jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy valamennyi oktatási tevékenység folytatható legyen magánoktatás keretében. A magánfinanszírozás jellegéből adódóan az ilyen intézmények további szolgáltatásokat is nyújtanak.

A nem állami iskolák alapításának feltétele, hogy az alapítók igazolják, az ilyen tevékenységek elvégzésére jogosultak, és megkapják a regisztrálást igazoló és a törvényes működést igazoló engedélyeket. A működési engedély kiadásánaka feltétele, hogy megfeleljen az előírt anyagi és személyes feltételeknek, valamint rendelkezésre álljanak a megfelelő berendezések, eszközök és infrastruktúra rendelkezésre álljanak. Ezen kritériumok mindegyike hasonló az állami finanszírozású intézmények alapítása esetében is.

A magánintézmények gyakran nyújtanak oktatási szolgáltatásokat tandíj vagy képzési hozzájárulás ellenében. Azonban lehetséges az is, hogy egy magániskola megállapodást kössön az állam oktatási tevékenységében való részvételről. Ebben az esetben a privát iskolánaka ingyenes oktatási szolgáltatásokat is kell kínálniajon.

A közoktatási törvényben és az éves költségvetési törvényben előírt módon az állam szubvencionális jogot biztosít a magánoktatás intézményei számára. Az állami támogatás az üzemeltető jogi státuszának, az érintett intézménynél végzett feladatoknak és a beiratkozott gyermekek számának megfelelően jár. A pályázaton keresztül állami támogatás is rendelkezésre áll. A nonprofit szektor (alapítványok, egyesületek stb.) általában nagyobb összegű támogatást kap, mint a magánvállalkozók. Az állami támogatások a működési költségek 60-70% -át fedik le, a fennmaradó rész pedig az üzemeltető felelőssége. A Magyarországon nyilvántartott egyházak által működtetett iskolák számára a működési költségvetésnek az egyéb iskolák számára nyújtandó részét az állam a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodásnak megfelelően folyósítja.

Az idegen nyelvek ismeretének javítása érdekében két tanítási nyelvű általános iskolákat vagy osztályokat lehet létrehozni, ahol az összes (vagy legalább három3) tárgyat idegen nyelven (angol, francia, német, olasz, orosz vagy kínai) oktatnak.

Alternatív struktúrák

Az alternatív óvodák, iskolák az általuk készített és az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott óvodapedagógiai programban, kerettantervben, tantervi programban meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív óvodapedagógiai programban, az alternatív iskolai kerettantervben, az alternatív alapfokú művészeti iskolák tantervi programjában, tantervi programban lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvodapedagógus feladatait:

•        az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket;,

•        az iskolában folyó felkészítést az állami vizsgákra;,

•        a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot;,

•        a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait;,

•        alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit;,

•        működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést;,

•        elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.

Az alapfokú művészeti oktatás

Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, amelynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, valamint táncművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított – térítési díj ellenében – a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.

A sportiskola

A sportiskolai rendszer kiépítése kettős cél megvalósítása érdekében történt.: Az egyik, az egészségtudatos magatartás és életmód kialakítása a felnövekvő nemzedékekben, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók – kikerülve a közoktatás rendszeréből – a testmozgást és sportokat szerető állampolgárokként éljék mindennapjaikat. A másik, az élsport utánpótlásbázisát jelentő versenysport támogatása. A közoktatási intézményrendszer részbeni részét képezi a sportiskolai rendszer, ahogy az egységes és átfogó utánpótlás-nevelési rendszernek is szerves része ez az új típusú sportiskolai rendszer.

A nemzetiségi oktatás

Az általános, valamint az középiskolák célja a nyelvek megőrzése és a magyarországi etnikai kisebbségek identitásának erősítése. Az ilyen iskolákban az oktatás és a tanulás a hét magyar etnikum (görög, horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén) egyikének nyelvén történik, egészen kis számban, minden vagy néhány tantárgy esetében, míg azok a gyermekek – akár (etnikai származásúak vagy nem azok –), akiknek az anyanyelve a magyar, a kisebbségi nyelveket idegen nyelvként tanulják. A kisebbségi törvény (a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról szóló 2011. évi CLXXIX. tTörvény) szerint legalább nyolc 8 szülő kérésére nemzetiségi osztály vagy tanulmányi csoport indítható. A nyolc8-nál kisebb létszámú csoportoknak számára a nyelvtanulmányok tanórán kívüli formában szerveződnek, szükség esetén utazóási tanárokat is biztosítanak.

A nemzetiségi óvodai nevelés és a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését az ugyanazon nemzetiséghez tartozók által benyújtott kérelem kitöltésével kezdeményezhetik a szülők, törvényes képviselők, melyet minden év május 31-ig kell benyújtani a feladatellátás kötelezettjéhez. Amennyiben legalább nyolc, azonos nemzetiséghez tartozó szülő azt kezdeményezi, a nemzetiségi óvodai nevelést és/vagy a, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást, akkor azt a kérelem beérkezését követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy legalább nyolc gyermek, tanuló valóban be is iratkozik az óvodába, iskolába.