A tanulók értékelése

A nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy a tanulók teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel kell értékelni, és deklarálja, hogy a tanulót és a szülőt az érdemjegyekről rendszeresen tájékoztatni kell.

Az érdemjegyek és osztályzatok a tudás értékelésénél a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), illetve elégtelen (1). A magatartás és a szorgalom minősítésére négyfokú skála szolgál: példás (5), jó (4), változó (3) és rossz/hanyag (2).

Az érdemjegyeket a tanulók alapadatait tartalmazó osztálynaplóban dokumentálják, és bekerülnek az üzenő füzetekbe / ellenőrző könyvekbe, amelyek elsődleges funkciója a szülő tájékoztatása. A 2018/2019-es tanévtől kezdve a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) elektronikus naplót minden iskolában bevezették,  melynek használatával a pedagógusok egyszerűen – akár mobil applikáció segítségével is – rögzíthetik a diákok tanulmányi adatait és mulasztásait. A tanulók és szüleik gyorsan és egyszerűen megnézhetik az értékeléseiket, a hiányzásaikat és az üzeneteiket, továbbá arra is van lehetőség, hogy mobiltelefonjukra ilyen esetben azonnali értesítést kapjanak a különböző naplóbejegyzésekről. A pedagógusok törekednek arra, hogy minden tanulót minden tantárgyból legalább havonta értékeljenek, s erről az érdemjegyek beírására is szolgáló rendszerben tájékoztassák a szülőket. A szülő igazolja, hogy látta és tudomásul vette az iskolai értékelést.

A formatív értékelésnél az érdemjegyek mellett egyes iskolákban használatos a teljesítmény százalékos és szöveges értékelése is. Az értékelési eszközök megválasztása az iskola pedagógiai programjában rögzített keretek között történik.

A formatív értékelés leggyakoribb eszközei a tanulói feleletek, a rövid idejű (5–20 perces) dolgozatok íratása, valamint az írásbeli házi feladatok ellenőrzése. A szummatív értékelés általánosan elterjedt eszközei a nagyobb tananyagrészek végén íratott, úgynevezett témazáró dolgozatok, valamint a félévi és év végi tantárgyi érdemjegyek kötelező megítélése. Ezek sokszor az évközi formatív és szummatív értékelések összegzéséből adódnak. További, kevésbé általánosan elterjedt szummatív értékelési eszközök a több óra anyagáról számot adó beszámolók, az önálló megfigyeléseken, kísérleteken és anyaggyűjtésen alapuló írásos munkák vagy előadások, illetve – ritkábban – az évenkénti vagy gyakoribb belső vizsgák.

Kompetenciamérés

2001-ben került sor először országos kompetenciamérésre (OKM Országos kompetenciamérés – Általános leírás), amelynek elsődleges célja az iskolák eredményességéről való visszajelzés. A mérési rendszer olyan irányban fejlődött, hogy az néhány éve már a diákot, szüleit és pedagógusait az egyéni fejlődésről is tájékoztatni képes. Az OKM az ország szinte minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulójára kiterjedő éves mérési rendszer, amelyre 2007 óta azonos – a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról által szabályozott, rögzített – eljárásrend szerint kerül sor. A felmérésben a tanulók matematika és szövegértés feladatokat tartalmazó tesztfüzeteket töltenek ki minden tanév végén, május utolsó hetében, 4x45 percben. A mérésben alkalmazott feladatok nem az adott évfolyam tantervi követelményeiben meghatározott tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, hanem azt, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.

A felmérés adatbázisából az Országos jelentés mellett minden évben Fenntartói, intézményi, telephelyi jelentés és egyéni szintű Tanulói jelentés is készül. A tanulói jelentés az egyes tanulók eredményeit mutatja be, a tanuló által elért képességpontot, feladatonkénti eredményét és azt, hogy az országos, az iskolája és az osztálya eredményéhez ez hogyan viszonyul. A tanulói jelentés eléréséhez a mérési azonosító ismerete szükséges, így azokat csak a tanuló és szülei, valamint iskolája érhetik el. Az országos kompetenciamérés már érezteti hatását az intézményi diagnosztikus értékelési kultúra fejlődésében, mivel terjed az eredmények iskolán belüli elemzése és megvitatása, és a tanárok tömegesen kapnak továbbképzést ezen a területen.

A tanulók továbbhaladása

A tanulók előmenetelének általános szabályait a köznevelési törvény fogalmazza meg.

Félévkor és a tanév végén a tanulót minősítik, minden tantárgyból külön-külön osztályzatot kap, melyet – az évközi érdemjegyek alapján – a féléves, illetve az éves munkát figyelembe véve kell meghatározni. A félévi osztályzatok tájékoztató jellegűek, az év végi osztályzat azonban a továbbhaladás előfeltétele. A félévi és év végi osztályzatról a tanulót és a szülőt értesíteni kell. Erre félévkor az ellenőrző könyv, illetve az elektronikus napló, az év végi osztályzatok esetében pedig a bizonyítvány szolgál. A bizonyítvány közokirat.

Alapelv – a köznevelési törvény is deklarálja –, hogy az érdemjegy és az osztályzat megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz: azoknak a tanuló valós tudását, teljesítményét kell tükrözniük. Ennek a kritériumnak igen nagy arányban megfelelnek az iskolák és a pedagógusok. Az osztályzatok az évközi érdemjegyekhez hasonlóan egy ötfokozatú skála értékei (jeles – 5, jó – 4, közepes – 3, elégséges – 2, illetve elégtelen – 1), míg a szorgalom és magatartás minősítésére egy négyfokozatú skála (példás – 5, jó – 4, változó – 3, illetve rossz/hanyag – 2) szolgál. Az érdemjegyeket a pedagógus állapítja meg, az év végi osztályzatra pedig javaslatot tesz, és a döntés a nevelőtestületé. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az év végi osztályzatok áttekintése után szintén az iskola nevelőtestülete dönt.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket a tanév végére sikeresen teljesítette, azaz – évközi teljesítménye, érdemjegyei vagy az iskolai vizsgán nyújtott teljesítménye alapján – minden tantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett. Az évfolyam esetleges megismétléséről szóló döntés a tanév végén esedékes. Az évismétlésről a tantestület dönt. Az évfolyam megismétlésére kerülhet sor, ha valamely tantárgyból elégtelen (1) minősítést kapott a tanuló. Az új tanév kezdete előtt azonban a diák – elvileg a javítandó tantárgyak számától függetlenül, általában egy vagy két, ritkán három tantárgyból – javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsgán minden tantárgyból legalább elégséges (2) minősítést kap, a magasabb évfolyamon tanulhat tovább a diák. A javítóvizsga az iskolában vagy független vizsgabizottság előtt tehető le. Utóbbit az iskolában kell kérelmezni, de a vizsga megszervezése az Oktatási Hivatal feladata.

Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg a tanulótól a tankötelezettség végéig. Kötelező évfolyamot ismételnie a tanulónak akkor, ha az igazolt és/vagy az igazolatlan mulasztásai meghaladják a jogszabályban meghatározott maximális mértéket, és a nevelőtestület nem engedélyezte számára az osztályozóvizsgát.

Amíg tanköteles korú a diák, addig az évfolyamismétlés nem járhat az iskolából való eltanácsolással. Ha a tanuló másodszor vagy további alkalommal ismétli meg ugyanazt az évfolyamot, az iskolának egyéni foglalkozás keretében felzárkóztatást kell biztosítania neki. A gimnázium megszünteti a tanuló jogviszonyát, ha ugyanazt az évfolyamot másodszor sem tudta befejezni (ekkorra a tankötelezettségi korhatárt már bizonyosan elérte).

A kiskorú tanulót képviselő szülő eljárást indíthat a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. Amennyiben a szülő a tanulmányok minősítése ellen kér jogorvoslatot, kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – a tanuló független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról, melyet a megyeszékhely szerinti járási hivatal szervez (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról).

A gimnázium évfolyamainak eredményes elvégzése középfokú végzettséget biztosít, de felsőfokon csak az ezt követő érettségi vizsga birtokában folytathatja tanulmányait a diák. Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai végbizonyítvány megszerzése, azaz az utolsó évfolyamon valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzat megléte. A középiskolai végbizonyítványnak tartalmaznia kell, hogy a tanuló legalább 50 óra közösségi szolgálatot végzett.

Mód van ún. előrehozott érettségi letételére bizonyos tárgyakból. Az előrehozott érettségi a diákok között igen népszerű. Egy-egy tantárgyból a 11. évfolyam, esetleg már a 10. évfolyam végén érettségi vizsgát tesznek, sokszor annak a tanévnek a végén, amelyben az adott tantárgy tanulását befejezik.

A vizsga az oktatás nyelvén – magyarul vagy a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven – folyik, vizsgabizottság előtt. A vizsgázó – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – a szóbelit megelőzően megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.

Az érettségi záróvizsga elsősorban általános műveltséget vizsgál. Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgaszabályzat és vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. 2005-ben vezették be a kétszintű érettségi rendszert. A kétszintű érettségi elnevezés azt jelenti, hogy az egyes tárgyakból közép- és emelt szinten is lehet vizsgát tenni. A középszintű érettségi elegendő az érettségi bizonyítvány kiadásához. Az emelt szintű vizsga a korábbi felsőoktatási felvételi vizsgát hivatott kiváltani.

Öt tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Ezek a következők:

1.) Magyar nyelv és irodalom

2.) Történelem

3.) Matematika

4.) Idegen nyelv (a nemzeti-etnikai kisebbségi oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom)

5.) Egy szabadon választható tantárgy.

A kötelezők és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. A vizsga több részből áll: szóbeli, írásbeli és – bizonyos tantárgyak esetében – gyakorlati részből. Vizsgaidőszak május–júniusban és októberben van.

A gimnáziumváltásra viszonylag szabadon nyílik lehetőség, amelyre igen gyakran lakóhely-változtatás után kerül sor, de sor kerülhet egyéb okból a szülő kérésére is. A diák évfolyamismétlés nélkül is jogosult programváltásra, ha a két program közötti tartalmi különbségek ezt lehetővé teszik. Erről mindig a fogadó középiskola igazgatója dönt, és ő határozza meg, hogy mely tantárgyakból kell esetleg különbözeti vizsgát letennie az átvett diáknak évvesztés nélküli továbbhaladás igénye esetén.

Tanulói részképességhiány – pl. dyslexia, dyscalculia – gyanúja esetén szülői jóváhagyással a diákok egyes képességeinek erre a célra kijelölt bizottság általi vizsgálatára kerülhet sor. A bizottság döntése felmentést adhat bizonyos tantárgyak – pl. idegen nyelv, matematika – minimális követelményeinek teljesítése alól. Erre egyre gyakrabban kerül sor. Ez nem akadálya a tanulói továbbhaladásnak. A törvény azt is megengedi, hogy a diák – igazgatói engedély alapján – több évfolyamot is elvégezzen egy tanévben, ez esetben viszont a tanév végén osztályozóvizsgát kell tennie. Ez a tehetséges magántanulók esetében fordul elő, de igen ritka.

Bizonyítványok

A tanulók az egyes évfolyamok teljesítéséről a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítványba kerülő osztályzatok a tanuló tanév közbeni teljesítményén, a formatív és szummatív értékelések során kapott érdemjegyein, ritkán a nem kötelező, az iskola által szervezett vizsgákon elért minősítésén alapulnak. A bizonyítványt tehát általában nem előzi meg külön vizsga. Kivételt képeznek az iskolalátogatás alól felmentett egyéni tanulói munkarendben tanulók, akik osztályozóvizsgán adnak számot az év végére elért tudásukról, valamint a javítóvizsgára kötelezett, az adott tantárgyból elégtelen (1) érdemjegyet kapott, vagy az előírt maximumnál (ez tantárgyanként a tanórák 30%-a) többet hiányzó diákok.

A bizonyítvány közokirat, amelynek tartalmát az ellenkező bizonyításáig el kell fogadni. A bizonyítványt magyarul, illetve – ha az iskolai oktatás más nyelven is folyik – két nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. A bizonyítvány tartalmazza a tanuló nevét, azonosító adatait, évfolyamát, a tantárgyak nevét, az osztályzatot szöveges és számjegyes formában, a megjegyzések helyét, a dátumot, az igazgató és az osztályfőnök aláírását, valamint az iskola pecsétjét.

Az érettségi bizonyítvány közokirat, amelynek előállítása és forgalmazása az oktatásért felelős miniszter engedélyéhez kötött. Az érettségi bizonyítványokat magyarul, illetve – ha az iskolai oktatás más nyelven is folyt – két nyelven kell kiállítani. Az érettségi bizonyítvány a vizsgázó adatain kívül tartalmazza a vizsgatárgyak nevét, szintjét, a vizsga nyelvét, a vizsga eredményét érdemjegyben, százalékosan és szövegesen, valamint a hitelesítő aláírásokat és a záradékokat. Az érettségi bizonyítványt a vizsgabizottság adja ki. A bizonyítvány megszerzésének feltétele a sikeresen letett érettségi vizsga. Az érettségi bizonyítvány felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, munkakör betöltésére és tevékenység folytatására jogosít a konkrét érettségi eredménytől (osztályzatoktól) függetlenül. Az érettségi bármely felsőoktatási szakirányra való beiratkozásra jogosít, természetesen a további felvételi követelmények teljesítése esetén.