A felnőttoktatás és felnőttképzés felsőszintű (országos) irányítási jogköre a kormányzaton belül – hasonlóan az oktatás és a szakképzés irányítási rendszeréhez – megoszlik az egyes tárcák (minisztériumok) között. Jelenleg:

• az iskolarendszerű felnőttoktatás – beleértve az általános és középiskolai tanulást – az oktatásért (is) felelős tárcához (Emberi Erőforrások Minisztériuma, EMMI) ) tartozik;
• az iskolarendszerű felnőttoktatást érintő szakképzési tevékenységért és felsőoktatásért az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)  felelős;
• az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés – beleértve a szakmai és a nem szakmai célú tanulást – az ITM Tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkárságához tartozik. A felnőttképzési törvényen kívül más jogszabályokban is szabályozott szakképesítésekért (azok tartalmának kidolgozásáért és a vizsgakövetelmények jogszabályban való kiadásáért) az adott szakterületért illetékes más minisztériumok és az ITM felel.

Szakképzési Innovációs Tanács

2018 őszén alakult meg a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére a hazai szakképzés megújítását célzó stratégiák megvitatása céljából. A SZIT a szakképzésért felelős miniszter szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. A SZIT új feladatainak leírását a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvényben szabályozták 2019-ben, fő feladata a szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése lett. A SZIT javaslatot tesz

• szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére;
• a szakmát szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalataival, különös tekintettel az állástalan fiatalok helyzetével összefüggésben.

A SZIT véleményt nyilvánít

• a szakképzést érintő jogszabályok tervezetéről;
• a szakképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdésekről;
• a szakképzési támogatási rendszer elveiről;
• a szakképzés eredményességéről;
• a szakképzési tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazásáról.

Ágazati készségtanácsok

Az ágazati készségtanácsok feladatait és tagjait a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény szabályozta, majd a 2019. évi LXXX. szakképzési törvényben jelentek meg az ágazati készségtanácsok új feladatai.

Az ágazati tanácsok feladatai:

• szakvéleményt adnak a szakmai képzés programkövetelményének nyilvántartásba vételével összefüggésben;
• javaslatot tesznek

• a szakmai oktatás időtartamára, a képzési és kimeneti követelményekre, a tankönyvek és egyéb tanulmányi segédletek tartalmára,
• a szakképzés képzési rendszerének működtetésére,
• az ágazati alapoktatás szakmai tartalmának meghatározására,
• a szakmajegyzék meghatározására;

• előrejelzést készítenek a szakképzés rövid és középtávú fejlesztési irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében.

A 2020. január 1-jén hatályba lépett szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, valamint a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Kormányrendelet értelmében tizenkilenc ágazati készségtanács működik. Működésük koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el. 

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakképzési feladatait a kormányzattól átruházott, jogszabályban rögzített közjogi feladatként végzi. A szakképzésben betöltött feladatait a 2019. évi LXXX. szakképzésről szóló törvény szabályozza:

• véleményt nyilvánít a szakképzési alapfeladat nem állami szakképző intézmény általi végzésének indokoltságára vonatkozóan;
• javaslatot tesz a szakképző intézménybe történő beiskolázás irányaira;
• a duális képzőhely nyilvántartását kezeli, elősegíti a szakképzési munkaszerződések megkötését, minősíti és ellenőrzi a duális képzőhelyek szakirányú oktatási tevékenységét;
• delegálja az ágazati alapvizsga elnökét;
• kialakítja a kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga képzési és vizsgakövetelményeit, és szervezi a kamarai gyakorlati oktatói képzést és vizsgát;
• szervezi a mestervizsgára felkészítő, a szakmai tevékenység mesterszintű gyakorlásához szükséges mesterképzést és -vizsgáztatást;
• tanulmányi versenyeket szervez;
• ellátja az ágazati készségtanács titkársági feladatait, működésének koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását;
• közreműködik az életpálya-tanácsadási és a pályaorientációs feladatok ellátásában.

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

A  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (ITM) irányítása alá tartozó szakképzési államigazgatási szerv. A hivatalról szóló önálló kormányrendelet hatályát vesztette 2020. február 7-én, működését a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II.7.) Kormányrendelet szabályozza. Az NSZFH feladatai közé tartozik:

• működteti a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszert;
• működteti a pályakövetési rendszert;
• működteti a Nemzeti Referencia Központot, melynek keretében közzé teszi az Európai Minőségbiztosítási Keretrendszert (EQAVET), kidolgozza és gondozza az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszert (ECVET), kidolgozza és gondozza az Europass bizonyítvány-kiegészítőket;
• középirányítói szervként a Szakképzési Centrumokat támogatja az alapítástól a működési rend jóváhagyásán keresztül a pénzügyi ellenőrzésig, ellátja a fenntartói feladatokat.

Az NSZFH projektként működteti a hazai EPALE platformot, az európai felnőttképzés elektronikus platformját (Electronic Platform for Adult Learning in Europe – EPALE).

Pest Megyei Kormányhivatal

A kormány felnőttképzési államigazgatási szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt (PMKH) jelöli ki.

A PMKH feladatai:

• kezeli a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerét;
• kezeli a felnőttképzési tevékenység indításához szükséges bejelentéseket;
• kiadja a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket;
• működteti a szakértői rendszert;
• vezeti a felnőttképzők nyilvántartását, a szakértők nyilvántartását.

A hatáskörébe tartozó feladatok ellátására a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszert (FAR) használja. A felnőttképzési adatszolgáltatási rendszeren keresztül történik:

• a felnőttképzési tevékenység bejelentése;
• a felnőttképzési tevékenység engedélyezése;
• a tanúsítványok kiállítása az elvégzett képzésekről (bejelentett képzések esetében a résztvevő kérésére, engedélyezett képzések esetében kötelezően);
• a képzési hitellel kapcsolatos adatszolgáltatás;
• az önkéntes adatszolgáltatás a tervezett képzésekről;
• a résztvevői elégedettségmérés rögzítése.

2020. július 1-étől a felnőttképzők a FAR-ban a felnőttképzési tevékenység bejelentését és engedélyezését kérhetik. 2020. szeptember 1-jétől már csak bejelentés és engedély alapján végezhető felnőttképzési tevékenység, amelyről a felnőttképzők adatszolgáltatási kötelezettségüket, a FAR rendszeren keresztül teljesíthetik.

A felnőttképzési tevékenység megkezdése így bejelentésköteles. A bejelentési eljárást elektronikus úton kell kezdeményezni, az eljárás kérelemre indul. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a felnőttképző megnevezését;
• székhelye levelezési címét, elérhetőségét;
• a képviseletre jogosult személy nevét;
• adószámát (releváns esetben oktatási azonosító szám – OM-azonosító);
• a felnőttképzési tevékenység végzésére irányuló szándék konkrét megjelölését.

A felnőttképzési tevékenység engedélyköteles, ha központi költségvetésből, európai uniós támogatásból valósul meg vagy szakmai képzés elvégzésére vagy részszakmára irányul. Az engedélyezési eljárást elektronikus úton kell kezdeményezni, az eljárás kérelemre indul. A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a felnőttképző megnevezését;
• a székhely levelezési címét, elérhetőségét;
• a képviseletre jogosult személy alapadatait;
• a cégjegyzékét vagy (egyéni vállalkozói) nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát;
• adószámát (releváns esetben oktatási azonosító szám – OM-azonosító);
• a felnőttképzési tevékenység végzésére irányuló szándék konkrét megjelölését;
• a szakmai vezetőre vonatkozó adatokat;
• szakmai dokumentumokat (a szakmai vezető szakmai vezetésre való alkalmasságát igazoló dokumentumot, a vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító szerződést, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot, az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekről szóló nyilatkozatot, a minőségirányítási rendszerleírást).

Innovatív Képzéstámogató Központ

A kormány a felnőttképzők minőségirányítási rendszerének külső értékelésére az Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (IKK) mint felnőttképzési államigazgatási szervet jelöli ki. Feladatai:

• a szakképző intézmények minőségirányítási rendszerének külső értékelése;
• az életpálya-tanácsadás és a pályaorientáció ellátásában részt vevő személyek tevékenységének koordinálása.

Az IKK a külső értékelés során vizsgálja, hogy a felnőttképző a minőségirányítási rendszerének megfelelően látja-e el a felnőttképzési tevékenységet, így az értékelés fókuszában

• a felnőttképzési tevékenység és az oktatók munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelése;
• az általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok értékelése;
• a felnőttképző saját céljának megvalósulása áll.

A külső értékelés módszertanát és az értékelés során használt eszközöket az IKK az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján egységesen dolgozza ki, és a honlapján közzéteszi. A külső értékelés módszerei:

• a foglalkozáslátogatás;
• a megfigyelés;
• az interjú;
• a dokumentumvizsgálat.

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

A munkaerőpiaci képzés megrendelésében, felügyeletében kulcsszerepet töltenek be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (Public Employment Service, PES) és annak területi hivatalai.

A Kormány foglalkoztatáspolitikájához igazodva segíti a munkaerőpiac hatékony működését, aktivizálja a szereplőket, elősegíti a társadalmi integrációt, az esélyegyenlőséget, valamint egyenlő hozzáférést biztosít mindenkinek.

Küldetése a foglalkoztatás elősegítése, bővítése, aktív segítségnyújtás az álláskeresőknek és munkáltatóknak a megfelelő munkahely és a legalkalmasabb munkaerő minél gyorsabb megtalálásában, valamint az ellátások és foglalkoztatási támogatások megállapításában.