Skip to main content
European Commission logo
EACEA National Policies Platform:Eurydice
Magyarország: Támogató intézkedések kisgyermekkorban és a közoktatásban

Hungary

12.Magyarország:Tanácsadás, szakszolgálat, együttnevelés, gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés és gondozás

12.3Magyarország: Támogató intézkedések kisgyermekkorban és a közoktatásban

Last update: 26 March 2021

A célcsoportok meghatározása

A jogszabályok szerint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók körébe tartozik az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

  • a szülő alacsony iskolai végzettsége;
  • a szülő alacsony foglalkoztatottsága;
  • a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei.

Halmozottan hátrányos helyzetű

  • az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a hátrányos helyzetnél meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll;
  • a nevelésbe vett gyermek;
  • az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

Támogató intézkedések

Támogató intézkedések a lemorzsolódással veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók részére

Biztos Kezdet Gyerekházak

Az ország leghátrányosabb kistérségeiben működnek. A komplex térségi programok részeként működő gyerekházakban a szakemberek a lehető legkorábbi életkortól segítenek a hátrányok leküzdésében. A gyerekeket az óvodai, iskolai beilleszkedésben, a tanulmányi eredményeik javításában segítik, szüleiknek pedig gyakorlati életvezetési tanácsokat adnak, segítenek a munkahelykeresésben.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai jelző- és támogatórendszere

A támogatórendszer segítségével azonosított figyelmeztető jelek alapján és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás javaslatainak figyelembevételével a nevelési-oktatási intézmény olyan pedagógiai intézkedéseket alkalmaz, amelyek keretében korszerű, tanulóközpontú nevelési-oktatási eszközökkel, az iskolai sikerességet támogató együttműködésekkel segíti a tanuló előrehaladását, kiemelt figyelemmel a képességek, készségek kibontakoztatására, az esélyteremtést szolgáló tevékenységekre.

Az Oktatási Hivatal által működtetett jelzőrendszer adatai magukban foglalják azon lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszám szerint összesített adatát, akiknek pedagógiai támogatás indokolt az alábbi okokból: 

a) a tanulmányi átlageredmény nem éri el a közepes (3) szintet, ha az alapfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, és a 2,5 szintet, amennyiben a középfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, vagy tanulmányi átlageredményük egy félév alatt legalább 1,1 mértékű romlást mutat;

b) félévkor vagy a tanítási év végén egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kaptak;

c) félévkor vagy a tanítási év végén a magatartás minősítésekor rossz (2) minősítést kaptak;

d) félévkor vagy a tanítási év végén a szorgalom minősítésekor hanyag (2) minősítést kaptak;

e) évismétlésre kötelezettek;

f) az adatszolgáltatási időszakra vonatkoztatva 50 tanítási órát és egyéb foglalkozást elérő igazolatlan hiányzással rendelkeznek;

g) szülői kérésre magántanulók, vagy akiknek szülői kérésre a magántanulóvá minősítése folyamatban van;

h) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szerint menekültek, oltalmazottak, menedékesek;

i) a gyermekek védelméről szóló törvény szerint veszélyeztetettnek minősülnek;

j) ideiglenes hatállyal elhelyezettek vagy nevelésbe vettek;

k) akiknek esetében az alábbi feltételek közül legalább kettő fennáll:

ka) az adatszolgáltatási időszakra vonatkoztatva a 100 tanítási órát és egyéb foglalkozást elérő igazolt mulasztással rendelkeznek,

kb) kiemelt figyelmet igénylő tanulók a kiemelten tehetséges tanulók kivételével,

kc) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,

kd) általános iskolai nevelés-oktatásban vesznek részt, és betöltötték a tizenhatodik életévüket,

ke) a középfokú nevelés-oktatásba tizenhatodik életévük betöltését követően léptek be.

Arany János Programok

Arany János Tehetséggondozó Program: célja, hogy a kollégium és a középiskola összehangolt tehetséggondozó program keretében készítse fel a hátrányos helyzetű tanulókat a középiskola elkezdésére, tanulmányaik eredményes folytatására, majd esélyt teremtsen a felsőoktatási tanulmányok folytatásához.

Arany János Kollégiumi Program: célja, hogy a kollégium és a középiskola összehangolt pedagógiai tevékenysége keretében, a kulcskompetenciák fejlesztésével készítse fel a hátrányos helyzetű tanulókat a középiskola elkezdésére, és segítse tanulmányaik sikeres befejezését, a továbbtanulást, illetve a belépést a munka világába.

Dobbantó program (alapkompetencia-fejlesztő év): célja, hogy a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kisodródott 15–25 éves fiatalok számára a szakiskolai képzés bázisán az oktatás vagy a munka világába visszavezető, a sikeres egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson.

Útravaló Ösztöndíjprogram

A 2006-ban költségvetési támogatásból indult esélyteremtő Útravaló Ösztöndíjprogram hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a 7. évfolyamtól kezdődően a középfokú iskolákba történő zökkenőmentes bejutás, illetve a sikeres továbbtanulás támogatására és anyagi terheinek enyhítésére szolgál. A pályázatok elbírálása az alábbi sorrendben, az alábbiak figyelembevételével történik:

a) a pályázó halmozottan hátrányos helyzetű, védelembe vett, ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy utógondozásban részesül;

b) a pályázó kedvezményezett településen vagy kedvezményezett járásban él;

c) a pályázó háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem összege a többi pályázóéhoz viszonyítva alacsonyabb;

d) a pályázóval egy háztartásban élők száma a többi pályázóhoz viszonyítva magasabb.

Három esélyegyenlőségi alprogram működik a közoktatás területén:

  • Út a középiskolába ösztöndíjprogram, amelynek célja a részt vevő tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra;
  • Út az érettségihez ösztöndíjprogram, amelynek célja a részt vevő tanulók támogatása a középiskola sikeres befejezése céljából;
  • Út a szakmához ösztöndíjprogram, amelynek célja a részt vevő szakiskolai tanulók sikeres tanulmányainak elősegítése, tanulási nehézségeinek leküzdése.

A program alapját a mentor–diák párosok együttműködése adja, közösen adnak be pályázatot. A tanulók a tanulmányi eredménytől függő ösztöndíj mellett rendszeres, legalább heti 2 óra időtartamú mentorálásban részesülnek.

Tanoda program

Uniós forrás bevonásával működnek a civil és egyházi szervezetek által megvalósított Tanoda programok, amelyek a nemformális és informális tanulási formák elterjesztését és a formális oktatáshoz való kapcsolását segítik elő. A Tanoda program célja, hogy támogassa az 5–12. évfolyamos, esetleg fiatalabb, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint migráns tanulók iskolai előmenetelét. Egyes tanodák célcsoportja a menekülteket befogadó állomásokon, illetve kísérő nélküli kiskorúak otthonában élő migráns gyermekek és fiatalok.

Támogató intézkedések migráns gyermekek/tanulók részére

A külföldön elkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.

A Nemzeti alaptanterv tartalmazza az interkulturális ismeretek elsajátítását; mindezt az idegen nyelvi kommunikáció és a szociális és állampolgári kompetenciák keretében írja elő. Az alaptanterv szerint a pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.  

A 2013-ban elfogadott Migrációs Stratégia 2014–2020 között megvalósítandó célkitűzései között jelenik meg az interkulturális nevelés-oktatás erősítése a köznevelés területén, figyelemmel a nevelés és oktatás elméleti és gyakorlati kérdéseire, amelyhez szükségletfelmérések készítését, valamint célzott programok, tananyagok, tanítás-tanulási módszerek kidolgozását, fejlesztését és működtetését irányozza elő. A pedagógusképzés és továbbképzés területén fokozottabb együttműködéseket kíván ösztönözni, a multikulturális kihívásoknak megfelelő tanárszerep, valamint a magyar mint idegen nyelv tanítására felkészült pedagógusok képzése érdekében.