Intézménytípusok

A szakképzés struktúrájának 2020-ban történt átalakítása a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben új struktúrát hozott létre. Kifutó rendszerben még működnek a szakgimnáziumi és a szakközépiskolai osztályok, továbbá a sajátos nevelési igényű diákok számára működtetett szakiskolai képzések. A szakképzésben egy-egy korosztály valamivel több mint kétharmada tanul.

A szakgimnáziumokbanérettségi mellett ISCED 3-as szintű szakmai érettségi végzettséget kapnak a fiatalok, ami meghatározott számú FEOR-munkakör betöltésére jogosít. Ezt követően a végzés szakirányának megfelelő ISCED 4-es szintű szakképesítést további egy év alatt, attól eltérő ISCED 4-es szintű szakképesítést további két év alatt szerezhetnek a fiatalok a szakgimnáziumokban.

A felsőközépfokon zajló szakképzés helyszíne a szakgimnázium mellett alapvetően a szakközépiskola, ahová az általános iskola után a diákok közel egyharmada iratkozik be, továbbá a sajátos nevelési igényű / fogyatékos diákoknak fenntartott szakiskola. Szakiskolába szakértői bizottságok döntését követően kerülnek diákok. A szakiskolában ISCED 3-as szintű szakképesítést, vagy ezek ún. részszakképesítését lehet megszerezni.

A szakközépiskola sikeres elvégzése a ISCED 3-as („szakmunkás”) szintű képesítéshez vezet. A szakközépiskola sikeres elvégzése után lehetőség van érettségihez vezető  kétéves programra beiratkozni.

A sajátos nevelési igényű diákoknak fenntartott általános iskolák elvégzése után a szakiskolákban  is azonnal elkezdődhet már a szakképzés, de továbbra is jellemzően egy alapozó-pályaorientáló évfolyammal kezdődik ez az oktatási program. Ezekben az iskolákban mód van arra, hogy ugyanazokra a szakképesítésekre képezzék a fiatalokat, mint a szakközépiskolák, de ezekben részszakképesítéshez vezető programok indíthatók.

Az új iskolai rendszerű szakmai képzésben két iskolatípus van:

· Technikum: A gazdaság visszajelzése alapján a szakgimnázium helyett a technikum elnevezést vezettük be, amely egyértelműbb, sokak számára a minőségi szakmai képzést jelképezi napjainkban is, így hívószó lehet a szülőknek, diákoknak. Nevében jelzi a végzettséget, mivel az itt végzettek technikusok lesznek. A képzés egységes szervezése, dualitása és felsőoktatáshoz erősebb kapcsolása indokolttá teszi a változtatást. A technikusképzés ötéves. Az első két év ágazati ismereteket adó képzése után a második ciklusban duális képzés folyik. A képzés időszakában a tanulószerződés átalakul munkaszerződéssé, amely a képzés alatt jövedelemhez juttatja a tanulót. A négy kötelező közismereti tárgyból tesznek érettségit a diákok, a technikusi szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. Így a tizenharmadik év végi sikeres vizsga után a tanuló két végzettséget igazoló bizonyítványt kap: kézhez kapja az érettségi bizonyítványát és a technikusi végzettségét igazoló oklevelét is. A technikumban megszerzett tudás megteremti a lehetőségét, hogy a jó eredménnyel végzettek – szakmai vizsgájuk eredményének figyelembevételével – továbbtanulhassanak a felsőoktatásban egy azonos ágazaton belül.

· Szakképző iskola: Az elmúlt időszak egyértelművé tette, hogy a szakközépiskola elnevezés a diákok, szülők, foglalkoztatók számára nem volt értelmezhető, az iskolatípus elnevezése a következőkben szakképző iskola. A szakképző iskola hároméves. Az első év ágazati ismereteket adó képzés, az azt követő két évben duális képzés folyik, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére.

A két új intézménytípus mellett sajátos, a pályaválasztást, a szakmatanulást, illetve a középfokú tanulmányok megkezdését támogató programokat is bevezettek 2020-ban:

Orientációs év: kompetenciafejlesztő év lehetőségének a bevezetése azoknak a fiataloknak, akik bizonytalanok a pályaválasztásban, vagy az általános iskolát kompetenciahiánnyal fejezik be. Feladata nem az általános iskolai tananyagok ismétlése, hanem kompetenciák felmérésére alapozott fejlesztés. A szakképző iskolába való belépésnek feltétele, hogy rendelkezzen a tanuló azokkal az alapkompetenciákkal, amelyek alapvetően szükségesek a szakma elsajátításához.

A Dobbantó program keretében szervezett alapkompetencia-fejlesztő év célja, hogy a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó, vagy a rendszerből már kisodródott 15–25 éves fiatalok számára a szakiskolai képzés bázisán az oktatás vagy a munka világába visszavezető, a sikeres egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson.

A Műhelyiskolában azok a fiatalok tudnak részszakképesítést szerezni, akik lemorzsolódnának, és végzettség nélkül lépnének ki a szakképzésből, vagy a Dobbantó programban alapfokú képesítést szereztek, de nem tudnak a klasszikus iskolai környezetben tanulni. A műhelyiskolában a szakma tanulása a gyakorlati képzés helyszínén történik. A műhelyiskolában a tanulónak a végzettség megszerzése nem tanévhez kötött, de legalább fél évig tart. Nincsenek közismereti tantárgyak. Minden ismeret a részszakképesítéshez kötődik, amelyet a tanuló a mesterétől sajátít el. A pedagógus mentorként támogatja az oktatást.

A szakképzési rendszer átalakításának az intézményi struktúra változása mellett része az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) racionalizálása, egyszerűsítése is.

Földrajzi megközelíthetőség

A szakképzésben az Információs és Technológiai Minisztérium fenntartásában jelenleg 44 szakképzési centrum keretén belül 381 tagintézményben 238 különböző szakma oktatása zajlik. A nappali tagozaton tanuló diákok létszáma meghaladja a 170 ezer főt. Az egyházi szerepvállalás aránya a szakképzésben 11%, az alapítványi és egyéb fenntartás a szakmai képzésben 5%-os arányt jelent.

Az természetesen nem állítható, hogy mindenki széles szakmakínálatot talál a lakóhelyéhez közeli szakképző intézményekben. Ugyanakkor a legnagyobb létszámot képező szakközépiskolai szakmák és szakgimnáziumi ágazati programok minden megyében több helyen is hozzáférhetők. A szakképző iskolák kapacitása összességében meghaladja az igényeket, mivel a tanulói létszám csökken.

Aki lakóhelyéhez közel nem talál számára megfelelő programot, az vagy egy kevésbé vonzó, de lakóhelyéről elérhető programot választhat, vagy kollégiumban lakhat (jellemzően hétfőtől péntekig). Kollégiumi férőhelyet az igénylők nagy hányadának tudnak biztosítani az iskolák (illetve fenntartóik), bár a kollégiumi kereslet és kínálat is visszaszorulóban van.

A speciális szakiskolába irányított diákok egy része nem talál lakóhelyéhez közeli speciális szakiskolát, így kollégiumban lakik. A fővároson kívül csak kevés helyen van lehetőség arra, hogy legalább két közeli speciális szakiskola között – azaz viszonylag szélesebb programkínálatból – válasszanak.

Felvételi követelmények és iskolaválasztás

A nemzeti közneveléről szóló törvény biztosítja a szabad iskolaválasztást minden tanuló számára. A tanuló bármennyi középfokú intézmény (gimnázium, technikum és szakképző iskola) bármennyi tagozatára beadhatja jelentkezését, megjelölve a prioritásbeli sorrendet. A népszerűbb szakképző intézmények, elsősorban azok a technikumok, ahol túljelentkezés van, meghatározhatnak felvételi követelményeket, és jogszabályokban (rendeletekben) meghatározott módon felvételi vizsgát szervezhetnek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 50. §.). Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. A legtöbb szakképző iskolába az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján, a technikumokba esetenként ezek mellett központilag kiadott, egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján kerülnek felvételre a diákok. A központi anyanyelvi és matematika írásbeli felvételi vizsgán valamennyi diák azonos feladatokat kap, ami lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását. Az írásbeli tesztek javításába a szülőnek és a diáknak betekintési joga van, és kérheti az eredmény felülvizsgálatát.

A jelentkezések és felvételek adminisztrációját az Oktatási Hivatal által működtetett országos központi számítógépes rendszer végzi. A rendszer e sorrend figyelembevételével adja meg a felvételi eredmények, illetve az iskolák döntése alapján a felvételről szóló információt. A tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. A szakgimnáziumkba történő jelentkezéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőséget a 20/2012. EMMI rendelet rögzíti. Az eljárásban a kiskorú tanulót szülője képviseli. A központi írásbeli vizsga értékelésével kapcsolatban észrevétel nyújtható be, melyet az iskola köteles érdemben elbírálni. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel. Ha a szülő nem ért egyet a határozattal, fellebbezéssel élhet, melyet az Oktatási Hivatalnak címezve, a vizsgát szervező iskolában kell benyújtani.

A szakképző iskola is meghatározhatja ugyan a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit, azaz a felvételi követelményeket, de mivel a családok nagy része inkább gimnáziumba vagy technikumba szeretné küldeni az akár gyengébb felkészültségű gyermekeket is, ezért a szakképző iskolákba kevesen jelentkeznek. Inkább az jellemző, hogy a gimnáziumok és technikumok által elutasítottak kerülnek a szakképző iskolákba. 

 A speciális szakiskolába a sajátos nevelési igényt és/vagy a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottságok döntése alapján kerülnek a fiatalok, nem egyéni döntés alapján.

Az általános iskolát követően a diákok több mint egyharmada technikumban, közel egyharmada szakképző iskolában tanul tovább (Táblák (STADAT) –Idősoros éves adatok – Oktatás).

A szakképzésben a beiratkozásnak előfeltétele az adott szakmához előírt pályaalkalmasság és egészségi állapot is.

Korosztályok és a tanulók csoportosítása

A szakképzésben a 9. évfolyamra kerülők tizennégy éves korban kezdhetik meg tanulmányaikat felsőközépfokon. A gyakorlatban azonban – mivel a gyerekek nagyobbik része nem hatévesen, hanem hétéves korban kezdi meg általános iskolai tanulmányait, ráadásul a szakképzést folytató intézményekbe kerülők között nem kevés (tartósan 20% fölött van) az általános iskolában évet ismétlő diák – a 9. évfolyamosok között csak a diákok mintegy negyede-ötöde tizennégy éves, a többiek általában tizenöt évesek, kevesen pedig tizenhat évesek.

A tanuló osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, ennek hiányában az oktatói testület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az osztálylétszám legfeljebb 32 fő, ami a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal túlléphető. A szakképző intézményben megvalósuló szakirányú oktatás csoportlétszáma legfeljebb 16 fő. A minimális osztály- és csoportlétszámot a fenntartó határozza meg.

Az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórák hány százalékánál és milyen tanóráknál alkalmaz osztálybontást.  Leggyakrabban az idegen nyelvi oktatást szervezik csoportbontásban – tipikusan két csoportra osztva az osztályokat –, de csoportbontás más tantárgyakban is előfordul. Egyéni és kiscsoportos foglalkozás is tartható az iskolákban. Ezt az iskola tehetséggondozás, illetve – különösen a szakközépiskola – hátrányos helyzetű, tanulmányaiban lemaradó tanulók felzárkóztatása céljából biztosíthatja.

A tanév rendje

A szakképző intézményben a tanév rendje megegyezik az oktatásért felelős miniszter által a köznevelési intézmények tekintetében rendeletben megállapítottakkal. A szakképző intézmény ez alapján éves munkatervet készít.

A tanév helyi rendjében meg kell határozni a tanítás nélküli munkanapok időpontját (ezek számát a miniszteri rendelet szabályozza) és felhasználását; a szünetek időtartamát; a jogszabályban előírt, illetve az iskolai emléknapok időpontját; a nemzeti és az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját; a diákközgyűlés idejét; valamint a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolának és a kollégiumnak kölcsönösen tájékoztatnia kell egymást a tanév elfogadott helyi rendjéről.

Az iskoláknak a munkát a két félévre osztott tanév keretei között kell megszervezniük. A tanév első és utolsó tanítási napját mindig miniszteri rendelet határozza meg. Általános szabály, hogy az iskolában a tanítási év minden év szeptember 1-jén vagy szeptemberének első munkanapján kezdődik, és minden év június 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A rendelet rögzíti a tényleges tanítási napok számát.

A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat egybefüggő napból álló tanítási szünetet és a Kormány rendeletében meghatározott esetben rendkívüli szünetet, a tanítási év utolsó napját követően a tanév végéig terjedő időszakban pedig legalább harminc egybefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. A rendelet kijelöli az őszi, a téli és a tavaszi szünet időpontját. Az iskola ezektől bizonyos feltételek betartásával eltérhet, de a tanév kezdő-, illetve befejező napját nem módosíthatja. A rendelet rögzíti a szakképesítés megszerzésére irányuló vizsgák időpontját is.

A heti és napi órarend

Központi előírás, hogy az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási év utolsó napját követően legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az iskola a naptári év minden hétköznapján iskolai szünet és nyári szünet idején is nyitva van, ekkor adminisztratív célú ügyeleti munkarend a jellemző. Az iskolaszék és a diákönkormányzat kérelmére, a fenntartó egyetértésével, a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők, ez azonban általánosságban nem jellemző.

A szakképző intézményben a közismereti oktatás a NAT-ra épülő közismereti kerettanterv szerint folyik. 

A szakirányú oktatás időtartama a napi nyolc órát, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fiatal munkavállaló, a napi hét órát nem haladhatja meg. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a napi szakirányú oktatási időt meghaladó szakirányú oktatásban nem vehet részt. A napi szakirányú oktatást reggel 6 és este 22 óra között kell megszervezni. A szakirányú oktatás befejezése és a következő napi szakirányú oktatás vagy közismereti oktatás megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére, ha a napi szakirányú oktatási idő a négy és fél órát meghaladja, legalább harminc perc, ha a hat órát meghaladja, legalább negyvenöt perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a napi szakirányú oktatási időn belül.

Az iskolák a tanulók érdeklődésének és igényeinek megfelelően nem kötelező (választható) tanórákat is szerveznek felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Az iskola egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokat (szakkör, önképzőkör, sportkör, énekkar stb.) is szervezhet a tanulók igényei, érdeklődése, valamint saját pedagógiai programja alapján. Ide sorolható az iskola által biztosított tanulószobai foglalkozás, amely – a szülők igényei szerint – a tanórán kívüli felkészülésre ad szervezett módon lehetőséget.

A tanulók heti, illetve napi időbeosztásáról az előírások alapján az iskola vezetése dönt. Ezt tükrözi a heti, illetve napi órarend. Ez a beosztás mindig egy tanévre szól. Összeállításakor figyelembe kell venni, hogy az elméleti tanítási órák hossza általában 45 perc. Az iskola rövidebb, illetve hosszabb (maximum 60 perces) tanítási órákat is szervezhet, ez azonban igen ritka. A gyakorlati képzés 60 perces órákból áll. A művészeti szakképzésben maximum 90 perces tanórák is tarthatók. A tanulói terhelésnél azonban 45 percre átszámítva kell figyelembe venni a tanórákat. Az elméleti oktatás reggel 8 órától 19 óráig tarthat. Kivétel ez alól a művészeti szakképző évfolyam, amely 20 óráig szervezhet elméleti órákat. 

A szakképzésben az elméleti és a közismereti oktatás jellemzően ötnapos munkahétben szerveződik, szinte mindig délelőtt, általában 8 és 14 óra között. Az iskolák – az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével – beiktathatnak munkarendjükbe úgynevezett nulladik órát, mely legkorábban 7 óra 15 perckor kezdődhet.

Az ötnapos hétre épülő rendszer tipikus beosztása – elméleti oktatás: