Az egész életen át tartó tanulás magyar stratégiájának főbb célkitűzései

Az Európai Unió a 2014–2020 közötti időszakra a strukturális alapok felhasználása előfeltételéül szabta egy nemzeti szakpolitikai keretstratégia kidolgozását az egész életen át tartó tanulás politikájára. Az egész életen át tartó tanulás a korai szocializációtól és az iskoláskor előtti neveléstől a munkavállalás szempontjából aktív életkor utáni időszakig felöleli az egyén teljes életciklusát. Az egész életen át tartó tanulás a tanulási folyamatot, a tanuló szükségleteit és képességeit helyezi a középpontba. Az egész életen át tartó tanulás keretstratégiájának átfogó célja az oktatás és képzés rendszerének az egész életen át tartó tanulás elveihez igazítása, és a tanulás formális tanulási környezetben való megjelenésén túli alkalmak bővítését, az életen át tartó készség- és képességfejlesztést, az egész életen át tartó tanulás rendszerének építését elősegítő eszközök fejlesztését, alkalmazásba vételét és elterjesztését kívánja elősegíteni.

Az egész életen át tartó tanulás keretstratégiája egyrészt átfogó orientációs irányokat határoz meg a tanulással kapcsolatban közvetlenül érintett oktatási és képzési alágazatok és a közvetve érintett szakpolitikai területek számára, másrészt stratégiai keretet kíván adni az emberi erőforrások fejlesztéséhez.

A keretstratégiában használt, egész életen át tartó tanulás definíciója az Európai Unióban elterjedt megközelítést és meghatározást alkalmazza, vagyis a stratégia alrendszerektől és ágazati szektorális területektől függetlenül olyan témákkal foglalkozik, amelyek az alábbi területekkel állnak szoros kapcsolatban:

• tanulás az életen át;
• a tanuló szükségleteihez való növekvő alkalmazkodás;
• a tanulási motiváció felkeltése, második esély biztosítása;
• a szükségleteknek és életkori sajátosságoknak megfelelő készség- és képességfejlesztés;
• a tanulási lehetőségek és tanulási szükségletek egyensúlyára való törekvés;
• új tanulási és innovatív pedagógiai kultúra elterjesztése.

A stratégiának három átfogó célja van: (1) az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése és a hozzáférés javítása; (2) az egész életen át tartó tanulás alapelveinek erősítése az oktatási és képzési rendszerben és a felnőttkori tanulásban és (3) a tanulás értékének és eredményeinek láthatósága és elismerése.

Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése és a hozzáférés javítása

Az első átfogó cél elsősorban a formális tanulás rendszerén kívüli kompenzációscélú tanulási tevékenységekben való részvétel növelését és a tanulási alkalmakhoz való hozzáférés javítását foglalja magában. A specifikus célkitűzések alapvetően társadalmi felzárkózási és munkaerőpiaci integrációs célokhoz illeszkednek, amelyek tetten érhetők a beavatkozási területekben is.

A specifikus célkitűzések célcsoportjai elsősorban azok a társadalmi vagy munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok, amelyeket megkülönböztetett oktatási-tanulási támogatásban kell részesíteni, és amelyeknek tanulási lehetőségeit bővíteni kell. Ők azok, akik tanulásukhoz nem kapnak kellő ösztönzést, tanulási nehézségekkel vagy korábbi tanulási kudarccal küzdenek, alacsony végzettségűek vagy képesítés nélküliek. A tanulástól való távolmaradásukban az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciák hiánya, a tanulási szolgáltatások iránti fizetőképes kereslet, valamint a leginkább segítségre szoruló rétegeket megcélzó kínálat szűkössége egyaránt szerepet játszik.

Az első átfogó cél négy specifikus területre irányul:

• Az első a hátrányos helyzetű személyek és a romák életesélyeinek javítására irányul tanulási esélyeik növelésén, a tanulási lehetőségekhez való hozzáférésük javításán és a tanulásban való részvételük fokozásán keresztül. Az alapvető kompetenciák megerősítésére és az alapkészségek megszerzésére irányuló programok komplex területi, felzárkóztatási és szociális programokba ágyazva jelennek meg.
• A második specifikus cél a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű – beleértve a roma és a megváltozott munkaképességű – emberek foglalkoztathatóságának javítására, illetve munkaerőpiaci integrációjuk elősegítésére irányul az oktatás, képzés és tanulás által.
• A harmadik specifikus cél a végzettség nélküli iskolaelhagyók, lemorzsolódók, a sem az oktatásban, sem a munkaerőpiacon jelen nem lévő fiatalok esélyeinek javítását tűzi ki feladatául. Az alacsony –legfeljebb általános iskolai – végzettségű fiatalok és felnőttek esetében ösztönző programok – az iskola befejezése vagy azzal egyenértékű alapkészség-fejlesztés – kidolgozásával, továbbá szakmai képzettség megszerzése céljából „második esélyt” kínáló alternatív tanulási lehetőségek biztosításával kell segíteni a visszatérést az oktatás és képzés világába, vagy átmenetet biztosítani a munkaerőpiacra.
• A negyedik specifikus cél a nemformális és informális tanulási lehetőségek, az e-tanulás, valamint a munkahelyi tanulás és képzések fejlesztése és támogatása.

Az egész életen át tartó tanulás (LLL) alapelveinek erősítése az oktatási és képzési rendszerben és a felnőttkori tanulásban

A második átfogó cél az LLL alapelveit szándékozik erősíteni az oktatás és képzés rendszerében. A későbbi életkorokban való tanulás akadályai között csak az egyik szűk keresztmetszet a hozzáférés problematikája, a másik, legalább ennyire meghatározó a motiváció és a képességek hiánya, ezért különösen fontos, hogy az egész életen át tartó tanulást megalapozó oktatás és képzés mennyire készíti fel a tanulókat, diákokat a későbbi életkori szakaszokban való tanulásra.

A második átfogó cél öt specifikus területet foglal magában:

• Az első az egész életen át tartó tanulás kora gyermekkori és iskolai megalapozásának, az alapkészségek és kulcskompetenciák oktatásának megerősítésére, a köznevelés hátránykompenzációs szerepének erősítésére irányul.
• A második a pedagógusok, szakoktatók és képzők felkészítését, folyamatos szakmai fejlesztését, önfejlesztő képességének növelését foglalja magában.
• A harmadik a szakképzés és a gazdaság, a munka világa közötti kapcsolatok erősítését, a gyakorlati képzés fejlesztését, a szakképzés hatékonyságának növelését tűzi ki céljául.
• A negyedik célja a felsőoktatás diverzifikációjának és differenciálódásának támogatása, a felsőoktatás vonzerejének növelése a 25–55 évesek körében és a felsőoktatás gazdaság igényeinek megfelelő átalakítása.
• Az ötödik a felnőttképzés hatékonyságának javítását és célzott felnőttképzési támogatási rendszer kialakítását célozza. A felnőttképzés minőségét és hatékonyságát úgy kell fejleszteni, hogy az magasabb szintű, szélesebb körű és differenciáltabb felnőttképzési szolgáltatásokat nyújtson a hátrányos helyzetű rétegeknek. Ehhez célcsoportra szabott, kompetenciacentrikus szakmai követelményekre épülő programokra, tananyagokra, taneszközökre és módszerekre van szükség.

A tanulás értékének és eredményének láthatósága és elismerése

Az iskolai oktatás és képzés utáni tanulási tevékenységből azok maradnak ki, akiknek a leginkább szükségük lenne rá. Sok esetben nem is érzékelik, hogy a tanulás milyen előnyökkel járhat, nincs elég információjuk a tanulási lehetőségeikről, nem látják át a tanulási tevékenység eredményei és azok társadalmi-gazdasági haszna közötti kapcsolatot. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelésének sikere az egyén motiváltságán, a tanulási lehetőségek szélesítésén, valamint a nemformális és az informális tanulás eszköztárának bővítésén is alapul.

A harmadik átfogó cél ezért a tanulás ösztönző és támogató eszközrendszerére és szolgáltatások fejlesztésére irányul.

A harmadik átfogó cél négy specifikus területet foglal magában:

• a tanulási ösztönzők rendszerének bővítését;
• a tanulás minőségének és minőségbiztosításának fejlesztését;
• a tanulási életutak átláthatóságának, egymásra épülésének, rendszerbe szervezésének elősegítését, valamint az előzetesen megszerzett tudás és képességek elismerését;
• az életpálya-építést és a pályakövetés fejlesztését.

A keretstratégia megvalósítása

A keretstratégiából nem származnak közvetlen szabályozási lépések, azonban fontos, hogy az ágazati szakpolitikák jogalkotási és strukturális intézkedései a stratégia beavatkozási területei kapcsán megfogalmazott elvekkel és fejlesztési célokkal összhangban legyenek. A keretstratégia megvalósítása elsődlegesen az Európai Szociális Alapból finanszírozott, 2014–2020 közötti Gazdasági Innovációs Operatív Program (GINOP) és az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) intézkedésein keresztül történik. Ezért a keretstratégia és az operatív programok között szoros összhangra van szükség annak érdekében, hogy a keretstratégiában megfogalmazott javaslatok a 2014–2020 közötti fejlesztéspolitikai operatív programok szerves részévé váljanak.

A társadalmi felzárkózás, a köznevelés, a felsőoktatás és a kulturális, közművelődési területhez kapcsolódó LLL-intézkedések az Emberi Erőforrások Minisztériumának felelősségi körébe tartoznak, míg a foglalkoztatáshoz, a vállalkozásokhoz, az IKT szektorhoz és a szakképzéshez, felnőttképzéshez kapcsolódó LLL-intézkedések az Innovációs és Technológiai Minisztériumába.