Európai, globális és interkulturális dimenzió a tantervfejlesztésben

Az Országos Képzési Jegyzék tartalmi megújítása még 2006-ban kezdődött el. A szakképzés szerkezeti és tartalmi átalakításának célja a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó programfejlesztés volt. Ennek egyik lépése a szakmák modulárissá tétele volt, illetve a képzések tartalmi követelményeinek tanulási eredményekben való leírása, mely a szakmai és vizsgakövetelményekben került megvalósításra.

A fejlesztés tovább folytatódott, 2012-ben került bevezetésre a struktúrájában megújult Országos Képzési Jegyzék, amelyben a szak- és felnőttképzés rendszerszintű elemei közül a szakmai vizsgarendszer, a tananyag és a mérési-értékelési eszközrendszer fejlesztésére, illetve a moduláris tananyagok kidolgozására került sor.

2009-ben született az ECVET ajánlás, ami egy Európa-szerte azonos elveken nyugvó Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer létrehozását javasolja. Az ECVET ajánlás szorosan kapcsolódik az Európai Képesítési Keretrendszerhez: a közös pont a tanulási eredmény, a (szak)képesítések tanulási eredményekben való leírása – de az ECVET már a besorolással az átjárhatóság és az elismertethetőség céljából is foglalkozik.

Az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer kialakítása, az eredményeképp megszületendő rugalmasabb és átjárhatóbb képzési út kikövezése egy hosszabb folyamat, az előnyeiről, hátrányairól hosszas diskurzusok folynak. Ezen szakmai viták elsősorban a Nemzeti ECVET Szakértői Hálózaton belül zajlanak. A Magyarországon és még 24 európai országban 2012-ben elindult hálózat célja az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer alkalmazásához szükséges feltételek feltérképezése annak két irányából: az egész életen át tartó tanulás és a mobilitások támogatása érdekében. A szakértői hálózat több fronton dolgozik folyamatosan:

• részben a mobilitási programok fejlesztése, a nemzetközi projektekben a tanulók által elsajátított tanulási eredmény mint közös nyelv kialakítása és aztán a hazai tananyagba történő beszámítása, elismertetése az egyik irány;
• a másik irány a hazai szakpolitika és a szakértők véleményformálása, az ECVET hazai kontextusban történő értelmezése a szakképzés rugalmasabbá tétele érdekében.

Az EQAVET egy szakmai közösség, amelynek célja a szakképzés minőségbiztosítása és minőségfejlesztése az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alkalmazásával. A szakmai közösség fő tevékenységei a munkacsoportokban végzett munka, a szakmai szemináriumok, az éves fórumok szervezése és az online jelentések, beszámolók. Magyarország is tagja ennek a közösségnek, a magyar hálózati tevékenység középpontjában elsősorban egységes minőségkép, minőségtudat, egységes minőségirányítási rendszer kialakítása volt a cél valamennyi szak- és felnőttképző intézményben, valamint a tanulási eredmény alapú szemlélet, illetve a mobilitási programok tanulási eredményeinek megfogalmazása.

Partnerségek és Hálózatok

Az Erasmus+ programban megvalósuló stratégiai partnerségek célja

• színvonalas szakképzés fejlesztésének támogatása, mely erős munkaalapú tanulási elemeket is tartalmaz;
• a szakképzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásának növelése;
• az ECVET és az EQAVET ajánlások ésszerűsített és következetes megvalósítása nemzeti szinten;
• a könnyen hozzáférhető és életpálya-központú szakmai továbbképzések népszerűsítésének támogatása, azokra is tekintettel, akik legkevésbé valószínű, hogy részt vesznek ilyen jellegű tanulási lehetőségekben;
• a tanári és oktatói készségek és kompetenciák fejlődésének előmozdítása, különös tekintettel a munkaalapú oktatás módszereire, az iskolai tanárok és a céges oktatók együttműködésére, valamint a gyakorlati oktatók/mentorok képzéseire a cégeken belül.

A tevékenységeket tekintve a pályázók elsősorban a nagyobb, összetettebb, innovációtranszfer-típusú tevékenységet részesítették előnyben, mely valamilyen innovatív szellemi terméket eredményez.

A prioritások tekintetében a legnépszerűbb az oktatás, képzés és a munka világa közti együttműködés fejlesztése, illetve az alacsony képzettségű felnőttek számának csökkentése volt.

 Az Erasmus+ program szakképzési szektorának stratégia partnerség pályázati formája lehetőséget kínál a szakpolitikai fejlesztések és a különböző stratégiai célkitűzések teljesüléséhez, illetve az abban megfogalmazott innovatív elemek (pl.: rugalmasabb képzési rendszer, informális, nem formális tanulási módszerek elterjedése) kipróbálásához.

2019-ben összesen 19 intézmény nyújtott be pályázatot a stratégiai partnerségek pályázattípus keretében a szakképzés területén, amelyek közül 9 kapott támogatást. A nyertes pályázatok közül 6 innováció fejlesztést, 3 pedig tapasztalatcserét valósít meg. A felnőtt tanulási Erasmus+ stratégia partnerségi pályázat keretében összesen 38 pályázat érkezett, amelyből 16 kapott támogatást.  A támogatott projektek jól illeszkednek az uniós oktatáspolitika által megfogalmazott prioritásokhoz, így többségük a felnőttekkel foglalkozó oktatók kompetenciáinak fejlesztésére, illetve a felnőtt tanulásban részt vevők hatékony tájékoztatásra, iránymutatásra és motivációs stratégiák nyújtására irányult.