Az Európai Képesítési Keretrendszerhez való csatlakozásról és a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) létrehozásáról szóló kormányhatározat 2008. évi elfogadását, az európai törekvések megismerését követően a hazai körülményeknek leginkább megfeleltethető keretrendszer szintjeinek leírását elmélyítő kutatások folytak.

A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) fejlesztését az Európai Szociális Alapból finanszírozta a kormány. A fejlesztés 2010–2015 között zajlott. A fejlesztési folyamat részeként az MKKR-be az államilag elismert szakképesítéseket és képesítéseket sorolták be. Az MKKR szintjeinek megfeleltetése az EKKR-nek 2015 februárjában zárult le. Az MKKR egy 8 szintű, 4 deszkriptorkategóriát magában foglaló keretrendszer. Funkciója elsődlegesen kommunikációs, a keretrendszer működtetése nem von el irányítási, adminisztratív és szakpolitikai-hatósági funkciókat a keretrendszerbe sorolt képesítések ágazati felelőseitől. A keretrendszer nyitott a nemformális képzési szektor képesítéseinek besorolására is.

A szintleíró jellemzők az alábbi kategóriák szerint vannak meghatározva:

• TUDÁS: Elméleti vagy tárgyi tudás, szerveződési formái a műveltség és a szakértelem. A tudás összetartozó elemei, fogalmai összetett egységekbe, sémákba szerveződnek, amelyek bonyolultsága az egymást követő szinteken különbözik. Az absztrakt fogalmak ismeretének bősége, kiterjedése szintenként jelentősen eltér.
• KÉPESSÉGEK: Cselekvésekben megnyilvánuló, motoros (kézügyesség, valamint módszerek, anyagok, eszközök és műszerek használata) és kognitív (logikai, intuitív és kreatív gondolkodás használata) készségekből áll.
• ATTITŰDÖK: Értékelő viszonyulást jelent valamilyen konkrét vagy elvont dologhoz; az attitűdök a tanulásra, a munkára és a saját cselekvésre vonatkoznak, illetve a kapcsolatokra, az együttműködésre irányulnak. Az attitűdök érzelmi, gondolati és viselkedésbeli összetevőkből állnak.
• AUTONÓMIA ÉS FELELŐSSÉG: Kifejezi, hogy a személy az adott tevékenységet milyen fokú önállósággal és milyen mértékű felelősségvállalással tudja végrehajtani.

MKKR-be besorolt végzettségek és képesítések:

1. képesítési szint
   1. befejezett 6. osztály
   2. felnőttképzési egyéb szakmai képzés
2. képesítési szint
   1. befejezett 8. osztály
   2. alapfokú részszakképesítés
   3. alsó középfokú szakképesítés
   4. felnőttképzési egyéb szakmai képzés
3. képesítési szint
   1. befejezett 10. osztály
   2. alsó középfokú részszakképesítés
   3. alsó középfokú szakképesítés
   4. alsó középfokú szakképesítés-ráépülés
   5. felnőttképzési egyéb szakmai képzés
4. képesítési szint
   1. érettségi
   2. középfokú szakképesítés
   3. középfokú szakképesítés-ráépülés
   4. felső középfokú részszakképesítés
   5. felső középfokú szakképesítés
   6. felnőttképzési egyéb szakmai képzés
5. képesítési szint:
   1. felső középfokú szakképesítés
   2. emelt szintű szakképesítés
   3. emelt szintű szakképesítés-ráépülés
   4. felsőoktatási szakképzés
   5. felnőttképzési egyéb szakmai képzés
6. képesítési szint
   1. felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés
   2. felsőoktatási alapfokozat (BA/BSc)
   3. szakirányú továbbképzés
   4. felnőttképzési egyéb szakmai képzés
7. képesítési szint
   1. felsőoktatási mesterfokozat (MA/MSc)
   2. szakirányú továbbképzés
   3. felnőttképzési egyéb szakmai képzés
8. képesítési szint
   1. doktori fokozat (PhD/DLA)

A keretrendszer funkcióját és jogi státuszát szabályozó rendelet hiányában még nincs kialakult, szabályozott, állandó jelleggel működő eljárásrend a formális képesítések (qualifications), illetve a nemformális szektorban megszerezhető tanúsítványok (certificates) MKKR-be való besorolására.

Az eddigi besorolást az ESZA-projektek keretében szakértők végezték. A besorolás eddig az iskolarendszerű képzésben megszerezhető végzettségek és képesítések besorolására irányult. 2017-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara besorolta a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó „B” körös, egyéb szakmai képzések szakmai programkövetelményeit, így megtörtént a nemformális képzési szektorban zajló képzések tanúsítványainak MKKR-szintbesorolása.

A szakképzés területéről a nemzeti regiszterben (OKJ) található szakképesítések besorolására került sor. Mivel az OKJ is rendelkezik egyfajta belső szintezéssel, amelynek szintjei a képzés bemeneti feltételeire vonatkozóan is különböznek (pl. az előírt iskolai végzettség szintje vagy szakképesítés meglétének követelménye), a besorolás során meghatározó szempont volt, hogy az OKJ önálló hierarchikus alrendszerét az MKKR szintjeivel összhangba hozzák.

A felsőoktatási szektorra vonatkozóan már az MKKR-szintek kialakításakor rögzítették, hogy a különböző felsőoktatási képesítéseket adott szinteken (5–8) sorolják be az MKKR-be.