Finanszírozás

Az Országgyűlés által 2011. december 23-án elfogadott, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény több ponton, így a finanszírozásban is jelentősen átalakította a felsőoktatás korábbi rendszerét.

A felsőoktatási törvény szerint az állam elsődlegesen a fenntartókon keresztül, másodlagosan közvetlenül nyújt támogatást a felsőoktatási intézményeknek. A felsőoktatás támogatásai az állami költségvetésben egy összegben jelennek meg. Az állami pénzforrásokon túl az intézmények rendelkeznek az önköltséges formában tanulók befizetéseivel, amelyek teljes mértékben hozzájuk kerülnek, s a gazdálkodási tevékenységükből származó bevételekkel: az intézmények gazdálkodhatnak vagyonukkal, saját gazdálkodó szervezetet is alapíthatnak, vagy részesedést szerezhetnek ilyen szervezetekben.

A felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozását kormányrendelet szabályozza. A 2016-ban jóváhagyott rendelet szerint a támogatás alapja a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók számára az állam által meghatározott tandíj, amelynek az állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók számával beszorzott összege képezi az egyes intézmények számára nyújtott állami támogatást.

Ez az összeg +/–10%-kal eltérhet, amennyiben az intézmény egyes képzési területein korábban végzett hallgatók az adott képzési terület országos átlagához képest kiemelkedően magas vagy alacsony arányban (+/–25%) helyezkedtek el. Az elhelyezkedést egy csaknem egy évtizede működő Diplomás Pályakövető Rendszer méri. Az elhelyezkedés alapján való támogatási korrekció gyakorlatáról nincsenek információk, de a magyarországi munkaerőpiaci folyamatok ismeretében kevéssé valószínűsíthető, hogy bármelyik irányban említésre méltó számú eset fordult volna elő.

Az állam más, normatív alapon meghatározott támogatásokat is nyújt (kollégiumi támogatás, lakhatási támogatás, tankönyvtámogatás, sport- és kulturális tevékenység támogatása, ösztöndíj-támogatás). Ezen túlmenően egyes felsőoktatási intézményeknek pályázati rendszerben vagy egyedi megállapodások alapján további forrásokat adhat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozása eltér az általánostól: állami támogatására külön keretet biztosít a költségvetési törvény.

A felsőoktatás finanszírozása a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvény értelmében 2021. szeptember 1. napjától módosításra kerül. A módosítással a felsőoktatási tevékenység támogatásának alapvető elveit, rendjét egy az oktatásért felelős miniszter és a fenntartó között létrejövő legalább 15, legfeljebb 25 év időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzítik, amelynek hatálya alatt 3–5 év időtartamra szóló részletes feladatfinanszírozási megállapodást kötnek. A biztosított támogatás alapja jelentősen módosul, hiszen a korábbi hallgatói alapú támogatás kiegészül a tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatásával, valamint a fenntartási, üzemeltetési tevékenység ezekhez igazodó mértékű támogatásával. A módosított finanszírozás alsóbb rendű jogszabályai kidolgozás alatt vannak.

Pénzügyi autonómia és ellenőrzés

A felsőoktatási intézmények gazdasági tevékenységük körében minden olyan döntést meghozhatnak, intézkedést megtehetnek, amely hozzájárul az alapító okiratukban meghatározott feladataik ellátásához. Ennek megfelelően szerződést köthetnek, tulajdont szerezhetnek, társulhatnak, vállalkozhatnak, gazdálkodó szervezetet alapíthatnak, a tulajdonukban lévő dolgot elidegeníthetnek, a rájuk bízott vagyont használhatják és hasznosíthatják. A felsőoktatási intézmények kötelesek ugyanakkor a rendelkezésükre álló forrásokat rendeltetésszerűen, gazdaságosan felhasználni, a szellemi és egyéb vagyont védeni.

2014-től az állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a miniszterelnök által kinevezett kancellár végzi, ő felel az intézmény gazdálkodásáért. E minőségében a gazdasági, pénzügyi kérdésekben egyetértési, vagyis vétójoga van. 2015-től az állami felsőoktatási intézményekben – stratégiai döntéseik megalapozása, valamint gazdálkodási tevékenységük szakmai támogatása és ellenőrzése céljából – konzisztórium is működik. Tagjai: a rektor, a kancellár, a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei, az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata javaslata alapján a miniszter által kinevezett további három személy.

Az állami egyetemek és főiskola költségvetését a fenntartó által közölt pénzügyi keretek figyelembevételével, a konzisztórium előzetes egyetértésével a szenátusuk hagyja jóvá. Autonómiájukat korlátozza, hogy a gazdasági pénzügyi tevékenység tekintetében az állam által kinevezett kancellárnak egyetértési joga, a fenntartónak pedig a költségvetésre vonatkozóan ellenőrzési joga van.

Tandíjak az állami felsőoktatásban

A 2011. évi felsőoktatási törvény új hallgatói finanszírozási rendet hozott létre, melynek három formáját különbözteti meg:

• állami ösztöndíjjal támogatott;
• állami részösztöndíjjal támogatott;
• önköltséges képzés.

A hallgatók a felvételi jelentkezés benyújtásakor dönthetnek arról, hogy melyik finanszírozási formát vállalják. Egy felvételi jelentkezésnél többféle forma is megjelölhető.

Állami ösztöndíjas helyre a korábbi tanulmányaik alapján a legjobb teljesítményt nyújtó jelentkezők kerülhetnek. Akik nem érik el azt a teljesítményszintet, amellyel bekerülhetnek az állami ösztöndíjas keretszámba, de attól csak kismértékben maradtak el, azoknak lehetőségük van arra, hogy részösztöndíjas finanszírozási formában tanuljanak, ami azt jelenti, hogy a tanulmányi költségeik 50%-át az állam fedezi.

Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgatókkal a beiratkozás előtt az állam hallgatói szerződést köt. Ösztöndíjas, illetve részösztöndíjas képzésben a meghatározott képzési időnél legfeljebb két félévvel tovább, de maximum 12 félévig (egyes képzésekben 14 félévig) lehet tanulni.

Az állami ösztöndíj feltétele, hogy az ebben részesülő hallgatók (leszámítva a hitéleti képzésben részt vevőket) vállalják, hogy az oklevelük megszerzését követő 20 éven belül az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig magyarországi munkáltatónál dolgoznak. Ellenkező esetben ösztöndíjuk valorizált értékét vissza kell fizetniük. A munkaviszonyba beleszámít a korábbi hazai munkaviszonyhoz köthető fizetett gyermekgondozási szabadság, illetve az álláskeresési támogatással járó munkanélküliség időszaka is.

Amennyiben az ösztöndíjas/részösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató az adott képzéshez szükséges tanulmányi időszak másfélszerese alatt nem szerzi meg a végzettséget, ösztöndíjának 50%-át vissza kell fizetnie.

Amennyiben egy-egy intézményben a (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató tanulmányait abbahagyja, vagy bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben önköltséges formában azonos szakon tanulmányokat folytató hallgató léphet, ha tanulmányi teljesítménye erre feljogosítja.

[[{"fid":"2382","view_mode":"wysiwyg","fields":{"format":"wysiwyg","alignment":"","field_file_image_alt_text[en][0][value]":false,"field_file_image_title_text[en][0][value]":false,"field_caption[en][0][value]":""},"link_text":null,"type":"media","field_deltas":{"1":{"format":"wysiwyg","alignment":"","field_file_image_alt_text[en][0][value]":false,"field_file_image_title_text[en][0][value]":false,"field_caption[en][0][value]":""}},"attributes":{"style":"height: 328px; width: 700px;","class":"media-element file-wysiwyg","data-delta":"1"}}]]

Az egyes szakokra állami ösztöndíjjal, illetve állami részösztöndíjjal felvehető hallgatók számáról, illetve a bekerülés feltételeiről évente kormányrendelet dönt.

Pénzügyi támogatás a diákok családja számára

A jelenlegi támogatási rendszer a felsőoktatásban tanulók egyéni, tanulmányaikat lehetővé tévő támogatására épül, közvetve segítve ezzel a családjukat is. Tekintettel arra, hogy a támogatási rendszer egységes alapokon áll, a támogatások egészét lásd a „A hallgatók támogatása / Fees within Public Education” pont alatt.

A hallgatók támogatása

A felsőoktatási intézmények hallgatóinak támogatását a felsőoktatási törvény, a hallgatói térítésekről és a támogatásokról szóló kormányrendelet, valamint a doktori képzésről szóló kormányrendelet szabályozza.

Az alapképzésbe és az osztatlan képzésbe jelentkező hátrányos helyzetű vagy fogyatékos tanulók, illetve azok, akik gyermekgondozási szabadságon vannak, a korábbi tanulmányi teljesítményük révén megszerezhető 400 pont mellé további 40 pontot kapnak, ami hozzásegítheti őket, hogy ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésben vegyenek részt.

Minden hallgató számára elérhető a kamattámogatott diákhitel („Diákhitel 1”), amely szabad felhasználású. Akik felsőoktatási tanulmányaik során vállalják a költségviselést akár részösztöndíjas, akár önköltséges formában, azok számára a Kormány további kamatmentes diákhitelt biztosít („Diákhitel 2”). A felsőfokú tanulmányok alatt egyszeri segítséget biztosít a „Diákhitel Plusz”, amely egy szabad felhasználású kamatmentes diákhitel. Meghatározott képzőknél struktúraváltó képzésben folytatott tanulmányok esetében – java backend fejlesztő, frontend fejlesztő tesztelő és rendszer-üzemeltető – igényelhető a kamatmentes szabad felhasználású támogatás („Diákhitel Pluszt struktúraváltó képzésben”).

A törvény szerint a Kormány a képzés és kutatás minőségének emelése céljából a hallgatók, az oktatók és a kutatók támogatására ösztöndíjat alapíthat. Odaítélésének rendjét a Kormány határozza meg. A Kormány által biztosított hallgatói juttatásokat az egyes felsőoktatási intézményeknek az államtól származó és a saját bevételeiktől el kell különíteniük. A hallgatók részére nyújtható támogatásokat – a kormányrendelet kereteit figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény szabályozza.

Az éves költségvetés által biztosított hallgatói támogatás intézményi kerete felhasználható tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíjakra; a tantervi követelményeken túlmenő, kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján adott ösztöndíjra; a hallgató szociális helyzete alapján igényelhető rendszeres és rendkívüli pénzbeli szociális támogatásra; készpénzben nyújtott lakhatási támogatásra; tankönyvjuttatásra; tanszertámogatásra; illetve szakmai gyakorlat tanulmányi költségére.

Az állam diákigazolványt biztosít a hallgatóknak, amellyel azok utazási és vásárlási kedvezményeket vehetnek igénybe. Az igazolványt a felsőoktatási intézményeken keresztül kapják meg. Két félévet követően egy tanév időtartamra a szakon kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végző hallgatók részére az oktatási miniszter Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat adományoz.

A határon túli diákok magyarországi tanulmányait kormányrendelet szabályozza. Ennek értelmében a magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon tanuló hallgatók a magyar hallgatókkal azonos feltételek mellett folytathatnak felsőfokú tanulmányokat.

Magánoktatás

Az állam által fenntartott felsőfokú oktatási intézményeken kívül országos nemzetiségi önkormányzatok, egyházak által fenntartott, illetve magánintézmények működhetnek. Magánintézményeket gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok, közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vallási tevékenységet folytató szervezetek, valamint fenntartó testületek alapíthatnak és működtethetnek. A nem állami felsőoktatási intézmények az állammal kötött megállapodás alapján jogosultak állami támogatásra.