A pedagógusképzés struktúrája

A pedagógusképzés struktúrája Magyarországon alapvetően a köznevelés szerkezetéhez illeszkedik.

Jelenleg tanári szakképzettség az alábbi módon szerezhető:

a) osztott képzésben, tanári mesterszakon;

b) osztatlan képzésben, tanárszakon, tanárszakokon;

c) a művészet képzési terület szerinti, valamint a műszaki, az informatika, a gazdaságtudományok és az agrár képzési terület szerinti nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben tanári mesterszakon vagy

d) az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanárszakon szerzett mesterfokozatot követően, tanári mesterszakon. (8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. §)

Magyarországon a Bologna-folyamat, az osztott képzési szerkezet bevezetésével kapcsolatos döntés 2004-ben született meg. A 2006. szeptember 1-jétől induló osztott képzési rendszerben az első ciklusba került, azaz bachelor programmá vált a korábbi főiskolai képzésből az óvó-, tanító, valamint a gyógypedagógia képzés (7.2. fejezet), valamint a mesterképzés szintjére került – az általános iskolai és középiskolai szintre együttesen felkészítő – tanárképzés (7.3. fejezet). A tanárképzés bolognai reformja révén a szakos diszciplináris képzésre épülően pedagógiai szakmai felkészítést és egybefüggő iskolai gyakorlatot is magában foglaló mesterképzés került kialakításra. Ily módon a tanárképzés maga egységessé vált, s a korábbi 110-féle, különböző szerkezetű tanárszak helyett egyetlen tanári mesterszak jött létre, amely a szakképzettségek szerint tagolódott. A bolognai típusú osztott tanárképzés 2017 szeptemberéig kifutó jelleggel működött.

Változást hozott a 2011. évi felsőoktatási törvény, amely a tanárképzést az iskolai nevelés-oktatás általános szakaszában osztatlan formában határozza meg (7.4.).  A közismereti tanárszakon a képzés hossza az általános iskolai tanárképzés vonatkozásában 10 félév, melynek utolsó két féléve összefüggő iskolai gyakorlat, míg a hosszabb idejű középiskolai tanárképzés 12 féléves, melynek utolsó  két féléve szintén iskolai gyakorlat. Ezeket a két féléves gyakorlatokat a kétéves gyakornoki időszak időtartamába beszámítják. Az iskolai nevelés-oktatás szakképzési szakaszában osztatlan formában és osztott formában is szervezhető a tanárképzés. A képzés során mesterfokozat szerezhető. A közismereti tanárképzésben és egyes művészeti szakmai tanárképzésben két tanári szakképzettség szerzése a követelmény. Szakmai tanárképzésben szerzett tanári szakképzettség több szakmai tárgy oktatására ad felkészítést. A tanárképzés osztatlan formában a 2013/2014-es tanévben kezdődött meg, a 2017/2018-as tanévtől pedig már kizárólag az osztatlan képzés formájában zajlik tovább. A pedagóguspályára jelentkezőknek alkalmassági vizsgán kell részt venniük.

A pedagógusok foglalkoztatása

A pedagógusok túlnyomó többsége közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amelyet a közalkalmazotti és köznevelési törvény szabályoz. A közalkalmazottak bérezése a központi bértábla alapján történik. A közalkalmazotti törvény módosítása a közalkalmazottak számára a határozatlan idejű kinevezést megelőzően gyakornoki időszakot ír elő.

2013. szeptember 1-jén indult el a pedagógus életpályamodell, melynek első két éve a  kötelező gyakornoki időszak, mely minősítő vizsgával zárul. A sikeres minősítő vizsgát követően a pedagógus „Pedagógus I.” fokozatba kerül. A következő fokozat a „Pedagógus II.”, amelyet szintén kötelező elérni valamennyi pedagógusnak. Az életpálya két felső fokozata, a Mesterpedagógusi és a Kutatótanári fokozat azonban már opcionális. 

2016 júliusától a pedagógus életpályamodellt kiterjesztették a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény egyes dolgozóira, a gyermekvédelemről szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra, valamint a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőkre. Az egy-egy életpályafokozatba lépés feltétele a pedagógus szakmai munkájának portfolió (mesterpedagógus és kutatótanár esetében pályázat) segítségével történő értékelése minősítő eljárás (gyakornok esetében minősítő vizsga) keretében.

Kiemelendő, hogy a kisgyermeknevelők nem tartoznak szorosan a köznevelés rendszeréhez, hanem a szociális ágazathoz tartoznak. Sokszor azonban egységes a szabályozás, ezért sok esetben a magyar „pedagógus” kifejezésfelölel mindenkit, aki tanít és nevel. Ezt az egységet mutatja például az, hogy a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, de kisgyermeknevelői munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjed a pedagógus életpálya hatálya. Szigorúan véve azonban az ISCED 0-ba tartozó óvodapedagógusokat tartjuk „pedagógusnak” (teacher), a bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelőket nem.

Fontos változás, hogy 2020. július 1-jétől a szakképzést folytató intézmények kikerültek a köznevelési törvény hatálya alól, ezáltal az ott foglalkoztatott pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya megszűnt: ők oktatókká váltak, foglalkoztatásuk pedig a munkajogviszony keretei között folyik tovább.

A pedagógusok továbbképzése

Magyarországon a pedagógusok továbbképzési rendszere a ’90-es évek második felében alakult ki, amely alapvetően az iskolai igényekhez igyekezett igazodni, s az iskolákat juttatta megrendelői szerephez. A pedagógusok továbbképzésének területén a legnagyobb változást a pedagógusok számára a közoktatási törvény 1996-os módosítása jelentette, amely előírta a pedagógusok számára a továbbképzésben való részvétel kötelezettségét hétévente 120 órában a jogszabályban meghatározott feltételek esetén. A pedagógus-továbbképzésben való részvétel több módon teljesíthető, nem teljesítése szankciót vonhat maga után. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen.

A pedagógusok számára azok a továbbképzések, amelyet az állam nyújt pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében, térítésmentesek. Ezeket a területileg illetékes pedagógiai oktatási központok bonyolítják. Vannak azonban piaci alapon működő szolgáltatók is, amelyek térítési díj ellenében kínálják képzéseiket.

Léteznek olyan speciális pedagógus-továbbképzések is, amelyek az oktatási ágazaton átnyúlva, a szociális ágazatban foglalkoztatott kisgyermeknevelők számára is elérhetők.