Az európai, globális és interkulturális dimenzió a tantervi fejlesztésben
A foglalkoztatás területén alapvető változások mentek végbe, amelynek következtében megnőtt az igény a nem rutin kognitív és interperszonális képességekre. A felsőoktatási képzésnek, a tanítás-tanulás módjainak e környezetre kell felkészítenie a hallgatókat, amit többek között a tanítás és tanulás minőségének javításával lehet elérni, amely együtt jár a képzési programok megújításával, a képzési és kimeneti követelmények struktúrájának átalakításával és tartalmi megújításával, az oktatás hallgatóközpontúvá tételével.
A felsőoktatási képesítési kimeneti követelmények megújítása két szakmapolitikai folyamat eredőjeként kezdődött 2015 nyarán. Az egyik folyamat a szaktisztítással vette kezdetét, s azt a célt szolgálta, hogy a képzési kínálatot közelítsék a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez. A szaktisztítás alapjául a Diplomás Pályakövetési Rendszer eredményei szolgáltak. A másik folyamat, hogy az új kormányrendelet nemcsak a felsőoktatási szakokat és azok szakindításával kapcsolatos követelményeket tartalmazza, hanem előírja, hogy a szakok képzési és kimeneti követelményeit (KKK) a Magyar Képesítési Keretrendszer deszkriptor kategóriáinak – tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség – megfelelően kell leírni. A KKK megújítása, valamint a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) deszkriptorainak megfelelően a szakok tanulási eredményeinek KKK-kban történő leírása az MKKR felsőoktatási implementációjának része.
A folyamat eredményeként a képzések tartalmi követelményei tanulási eredményekben fogalmazódnak meg. Egy egyeztetési folyamat eredményeként az oktatási tárca rendelete 2016-ban módosította a képzési és kimeneti követelményeket, amelyben a felsőoktatási szakképzés, az alapképzés, a mesterképzés és a tanárképzés végzettségi szintjeihez is meghatározta az általános jellemzőket, kompetenciákat a tudás, képesség, attitűd és autonómia, felelősségvállalás területén.
A kormányrendelet értelmében a Magyar Akkreditációs Bizottságnak a jövőben egy szakindítási eljárás keretében azt is vizsgálnia kell, hogy a felsőoktatási intézmény által adott szakra benyújtott képzési program követelményei megfelelnek-e a szak KKK-iban megfogalmazott tanulási eredményeknek. Ezzel megindult egy felülről irányított, hosszú átállási folyamat a tanulási eredmények szemléletére. Ehhez kapcsolódva számos felsőoktatási intézményben indult el tartalomfejlesztési folyamat, illetve olyan képzések, konzultációk, amelyek az oktatókat támogatják a szemléletváltásban.
A magyar kormány 2030-ig szóló felsőoktatási koncepciójában emellett kiemelt szerepet kap az idegen nyelvű képzések bevezetése és elterjesztése, a duális képzés bevezetése és implementálása. Az idegen nyelvű képzések esetében a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – külön önköltség, illetve térítési díj fizetése nélkül – az összes előírt kredit 10%-áig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat vehet fel, amely szélesebb körű szaknyelvi ismereteket biztosít a hallgatóknak.
A 2015/2016-os tanévtől indult el a felsőoktatásban a duális képzés, amelyben az első évben hozzávetőleg 700 hallgató vett részt több mint 300 vállalati partner közreműködésével. Azóta a képzőhelyek és a partnerszervezetek száma jelentősen bővült. 27 felsőoktatási intézményben 900 partnerszervezet – köztük hazánkban működő külföldi cégek – bevonásával folyik képzés agrár, informatikai, gazdaságtudományi, természettudományi és műszaki területen. Ez utóbbi képzési terület teszi ki a hallgatók több mint felét. Emellett a társadalomtudományok területén a gyakorlatorientált szociális munka alapképzési szakon is van lehetőség duális képzésre. E képzési típus koordinálását és minőségbiztosítását a Duális Képzési Tanács végzi.
Partnerség és hálózatok
A CEEPUS program Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram, amelynek célja, hogy támogassa hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását a térségben. A programban jelenleg Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Észak-Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia akkreditált felsőoktatási intézményei vehetnek részt. A CEEPUS III programszakasz 2018-ig tartott, amelyet további hét évre, 2025-ig meghosszabbítottak. 2019-ben a tagországok megszavazták a program IV., 2025-ben kezdődő új szakaszának az előkészítését.
A 2018/2019-es tanévre összesen 101 pályázat érkezett a központi CEEPUS Irodához, melyből összesen 75 hálózatot fogadtak el. Magyarország ezek közül ötöt koordinált, további 55-ben pedig partnerként szerepelt. A támogatott magyar pályázók 3057 ösztöndíjhónapot igényeltek a beérkező hallgatóknak és oktatóknak, míg Magyarország a 2018/2019-as tanévre 650 hónap támogatást ajánlott fel. A tanév folyamán összesen 24 intézményi CEEPUS támogatási szerződés született.
Az Erasmus+ Stratégiai partnerségek pályázattípus célja, hogy lehetőséget biztosítson innovatív gyakorlatok, módszerek kidolgozásával, terjesztésével és alkalmazásával az oktatás minőségének fejlesztésére a felsőoktatásban. Stratégiai partnerségek pályázattípus keretén belül a kisléptékű együttműködésektől egészen a nagy formátumú projektekig bármilyen témájú projekt megvalósítható, ha az kapcsolódik a felsőoktatáshoz és összhangban van a pályázattípus célkitűzéseivel. A pályázat feltétele legalább három különböző ország legalább három intézményének partnersége. A felsőoktatási projektek fókuszai az intézményfejlesztés, a nemzetközi együttműködések kialakítása, valamint a felsőoktatás munkaerőpiachoz való közelítése. 2019-ben nyolc projekt nyert támogatást. A projektek egy része a felsőoktatásban közvetlenül hasznosítható innovatív eszközök, tananyagok, módszerek fejlesztését tűzte ki célul, más részük az egyetemi hallgatók képességeinek fejlesztését különböző területeken. Valamennyi projekt innovatív, nagy ívű eredményeket vállalt, fejlesztve a felsőoktatást. A partnerségek 3-8 partnerből állnak, a projektek közül a legtöbb 36 hónapos (4 db), három 32 hónapos, egy pedig 24 hónapos futamidejű.
A felsőoktatási intézmények nemzetköziesítését segítő Campus Mundi programban a megpályázható hallgatói ösztöndíjak mellett kiemelt szerepet kap az intézmények hazai szolgáltatásfejlesztése is. A program a kifelé és befelé irányuló mobilitást segítő szakmai tevékenységeket is támogatja. Így például az intézmények szakmai fejlesztésére peer learning activity (PLA) típusú műhelyek adnak lehetőséget nemzetközi és hazai szakértők részvételével. Szintén kiemelt cél a program nemzetközi láthatóságának támogatása intézményi fókuszú, valamint hallgatótoborzó vásárok keretében.
A magyar felsőoktatási intézmények nemzetköziesítését segíti elő a 2013-ban elindult Stipendium Hungaricum program, amelyet a Tempus Közalapítvány koordinál. Az ösztöndíjprogram célja elsősorban az, hogy főleg a fejlődő országokból érkező diákok olyan képzést kapjanak, amellyel saját országuk fejlődését tudják segíteni, emellett a program a magyar felsőoktatás versenyképességét és az együttműködő országokkal való kapcsolatok javítását is szolgálja. A Stipendium Hungaricum-ösztöndíjasok fogadására a magyar felsőoktatási intézmények képzésenként meghatározott hallgatói kapacitással pályáznak. Magyarország és a partnerországok oktatásért felelős minisztériumai közötti nemzetközi megállapodások alapján az egyes partnerországok meghatározott számú kvótára jelölhetnek leendő hallgatókat Stipendium Hungaricum ösztöndíjra. A hallgatók a megállapodásban rögzített tudományterületeken, rész- vagy teljes képzésen vehetnek részt alap-, mester- vagy doktori szinten és felsőoktatási előkészítő tanulmányokon, ha felvételt nyernek az adott intézmény képzésére. Míg 2015-ben 36 partner összesen 2320 kvótával vett részt a programban, 2016-ban pedig 51 partner számára felajánlott 3600 hellyel dolgozott a program, a 2018/19-es tanévben már 65 országból, a 2019/20-as tanévre pedig 66 országból jelentkezhettek pályázók mintegy 5500 helyre. A programban részt vevő partnerek lényegében lefedik a keleti és déli nyitás célterületeit: a Nyugat-Balkánt, Kelet-Európát, Ázsiát, a Közel-Keletet, Észak- és a szubszaharai Afrikát, valamint Dél-Amerikát. A program 2013-ban 68 hallgatóval indult, 2014-ben 768 hallgató, 2015-ben 1270, 2016-ban 2942, 2017-ben 5148, 2018-ban 7339, 2019 őszén 9140 ösztöndíjas hallgató tanult a programban. A legtöbb külföldi diák informatikai, mérnökképzésre és orvosképzésre jelentkezik. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogrammal Magyarországra érkező hallgatókat mentorprogram is segíti.
A külföldi hallgatók száma és aránya évek óta emelkedő tendenciát mutat Magyarországon, az arány 2010 és 2019 között 5,2%-ról 13,5%-ra nőtt. A növekedésben a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram is szerepet játszik, 2019-ben a külföldi hallgatók 23,7%-át a program hallgatói adták.
A közelmúltban indult el a nemzetközi alumni hálózat kiépítése, amelynek célja, hogy a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók tanulmányi időszakuk után népszerűsítsék az országot, felsőoktatási intézményüket. 2018-ban elkészült az Alumni Network Hungary portáloldal informatikai fejlesztése, ezen az oldalon már mintegy 3000 alumni tag regisztrált. A portált kiegészíti az Alumni Network Hungary Facebook oldal, amely népszerűsíti a portált és tartalmait, valamint különböző kampányoknak ad teret. A közösségi média oldal jelenleg több mint 6000 követővel rendelkezik.