Ez a fejezet a 2019-től kezdődő magyar reformokat és szakpolitikai fejlesztéseket sorolja fel; átfogó oktatási stratégiákat és kulcscélokat rögzít. Leírja, hogyan működik a döntéshozatal (főbb szereplők) és a szakpolitikai stratégiaalkotás. Az egyes alfejezetek a következő témák köré épülnek: kisgyermekkori nevelés, köznevelés, szakképzés és felnőttképzés, felsőoktatás, foglalkoztathatóság és transzverzális készségek. A reformok és a szakpolitikai fejlemények témánként fordított kronológiai sorrendben vannak felsorolva, a legaktuálisabb áll legelöl. Az utolsó fejezet európai kitekintést ad, linkekkel az európai stratégiákhoz.

Átfogó oktatási stratégia és kulcscélok

A jelenlegi kihívások:

• a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése az oktatásban;
• a köznevelésben tanulók alapkészségeinek fejlesztése, az iskolák befolyásának növelése e téren a hátrányok leküzdésében;
• az intézmények közötti teljesítménykülönbségek csökkentése;
• az alap- és középfokú oktatás eredményességének javítása, a hatékonyabb, eredményesebb köznevelési intézményirányítási rendszer konszolidálása;
• a hatékony pályaorientáció lehetőségeinek megteremtése;
• a szakképzés minőségének javítása, vonzerejének növelése;
• a duális képzés kiterjesztéséhez szükséges feltételek biztosítása, a gazdaság igényeinek fokozottabb figyelembevétele a szakképzés tartalmi fejlesztése és a gyakorlati képzés során;
• hatékonyabb szakképzési intézményrendszer megteremtése;
• a felsőoktatásban diplomát szerzők arányának növelése különös tekintettel a hátrányos helyzetűek számarányára;
• a felnőttek létszámának növelése az egész életen át tartó tanulásban;
• a digitális átállás elősegítése az oktatási és képzési rendszer egészében.

Köznevelés

A kormány 2020. augusztusában elfogadta a 2021-2030 közötti programozási időszakra szóló köznevelési stratégiát, amelynek alapvető célja a méltányos, korszerű, nemzeti köznevelés megteremtése.

Öt specifikus célkitűzés és 14 beavatkozási irányt határoz meg.

Az Európai Unió tagállamai, a Tanács, által kitűzött számszerű célértékekkel való kapcsolat:

A korai iskolaelhagyók arányának csökkentése

A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon (azok aránya, akik 18–24 év közöttiek, és nincs legalább általános iskolai végzettségük, miközben nem is vesznek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben az elmúlt négy hétben) 2015-től 11,6 és 12,5 százalék között mozog (2015: 11,6%; 2016: 12,4%; 2017: 12,5%; 2018: 12,5%; 2019: 11,8%; 2020: 12,1%). Az új európai uniós célkitűzés, hogy az érték 9% alatt legyen 2030-ig. A 2020-as stratégia épít az előző programozási időszak eredményeire. 2015 szeptemberétől 5 helyett 3 éves kortól kötelezővé vált a kisgyermekkori nevelés. 2015 januárjában továbbá módosították a köznevelési törvényt, belevették a „lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló” fogalmát és egy korai jelzőrendszer felállítását, valamint működtetését. A rendszer működésének eddigi adatai alapján a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 2017- ben 10,85%, 2018-ban 8,86%, 2019 júniusában 7,46% volt.

Folytatódik a szakemberek képzése, a hátrányos helyzetűek megsegítése az Arany János és Tanoda Programokban. A fejlesztés pedig többek között a helyi oktatásszervezésre vonatkozó helyzetelemzést és a támogató oktatást, a deszegregációt segítő komplex intézkedési terv elkészítését foglalja magában. A deszegregációs intézkedések megvalósítása során erőteljesebb hangsúly helyeződik az oktatásszervezési folyamatok átfogó tervezésére, az oktatási mutatók komplexebb elemzésére.

A kisgyermekkori intézményes nevelés továbbfejlesztése

Az európai célkitűzés, hogy 2030-ra a 3 éves kor és a kötelező beiskolázási életkor közötti gyermekek legalább 96 %-a vegyen részt kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. Az előző célkitűzés a 4 éves kor felett volt és 95%, ezt Magyarország már 2017-ben teljesítette 95,6 %-kal.

Magyarországon 3 éves kortól kötelező az óvoda.

A kisgyermekkori intézményes neveléshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztési irányok a köznevelési stratégiában:

• korai gyermekkori nevelésbe való bekapcsolódás minél szélesebb körű biztosítása;
• az óvodáknak a gyermek személyiségének kibontakoztatását segítő nevelésének,
• valamint iskolafelkészítő tevékenységének, az óvoda-iskola átmenet elősegítésének szakmai és infrastrukturális támogatása;
• a gyakorló óvodák és gyakorlóiskolák rendszerének fejlesztése, felelősségük megerősítése.

Az iskola szerepének növelése az alapkészségek fejlesztése és a hátrányok leküzdése érdekében

A magyar 15 évesek PISA-felmérésen nyújtott teljesítménye a 2009., 2012. és 2015. évben az előző felmérésekhez képest némileg csökkent. 2018-ban a magyar diákok eredményei mindhárom mérési területen javultak. Magyarország eredménye megközelíti az OECD átlagát. A családi háttér miatti különbségek egyre kisebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás, és a magyar tanulók 68%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével. Magyarország a részt vevő 79 országból a szövegértés területén a 29–38. helyet (2015: 35–47 hely), a matematika területén a 31–37. helyet (2015: 35–39 hely), a természettudomány területén a 29–34. helyet (2015: 34–39 hely) érte el. A szomszédos országok közül – társadalmi, anyagi helyzetünknek megfelelően – Ausztria és Szlovénia eredménye magasabb.

A PISA-mérés ismét rámutatott arra az évtizedes állapotra is, hogy a magyar oktatási rendszerben nagyok az eltérések, a kiváló és a gyengébb teljesítmény egyaránt jelen van. Csökkent ugyanakkor 2015-höz képest az alulteljesítők aránya: a szövegértés területén 27,5% helyett 25,3% (OECD-átlag: 22,7%), a természettudomány területén 26% helyett 24,1% (OECD-átlag: 22%), a matematika területén 28% helyett 25,6% (OECD-átlag 24%) teljesített a második képességszint alatt. A mind a három területen alulteljesítő tanulók aránya 15,5%, az OECD-átlag 13,3%.

Az európai uniós célkitűzés, hogy az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya 2030-ra legfeljebb 9 % legyen.

A köznevelési stratégia célul tűzi ki az alulteljesítők számának csökkentését, az alacsonyan teljesítő iskolák fejlesztését és az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, támogató oktatás erősítését.

Digitális kompetenciák és szolgáltatások fejlesztése

Az európai uniós számszerű célkitűzés, hogy a számítástechnikai és informatikai műveltség terén gyengén teljesítő nyolcadik osztályosok aránya 2030-ra legfeljebb 15 % legyen.

A köznevelési stratégia, a Digitális Oktatási Stratégiával összhangban, az alábbi fejlesztési területeket jelöli meg:

• Digitális kompetenciák és szolgáltatások fejlesztése
  • A digitális kompetenciák fontossága
  • Digitális infrastruktúra
  • A pedagógusok digitális felkészültsége
• Tartalomfejlesztés
  • Tankönyvfejlesztés
  • Digitális tartalomfejlesztés
  • Köznevelési LMS rendszer fejlesztése

Szakképzés

Magyarországon új koncepció készült a szakképzés teljes átalakítására, melynek szabályozása 2020. január 1-jén lépett hatályba. A 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről alapjaiban alakítja át a magyar szakképzés rendszerét. A 2020. szeptember 1-jén kezdődő tanévben a szakképzésbe belépő tanulók már az új jogi szabályozás szerint kezdték meg tanulmányaikat.

A szakképzés 4.0 stratégia alapja három pilléren nyugszik, melynek főbb elemei például a következők:

1. Karrierlehetőség

• egyszerű, átlátható, átjárható képzési rendszer
• A technikumból a szakmai vizsga eredménye alapján egyenes út a szakirányú felsőoktatásba
• ösztöndíjrendszer

2. Vonzó környezet

• infrastruktúra, fejlesztő program (épület, eszközök)
• jó minőségű, korszerűen felszerelt ágazati alapozó tanműhelyek
• digitális tartalom

3. Naprakész oktatói tudás

• vállalati helyszínű akkreditált oktatói képzések
• mérnökök, gazdaságban dolgozó szakemberek bevonása az iskolába
• rugalmasabb mérnöktanár- és szakoktatóképzések
• kiscsoportos felzárkóztatás módszertanának fejlesztése, mentori feladatokra felkészítés
• a szakképzés sajátosságaira épülő új minősítési rendszer, életpályamodell kialakítása,
• digitális asszisztensek

Az európai uniós számszerű célkitűzés, hogy a szakképzésben végzett azon személyek aránya, akik szakképzésük során munkaalapú tanulásban vettek részt, 2025-re érje el legalább a 60 %-ot. A célérték elérése a duális képzésnek köszönhetően egy előzetes, 2016-os felmérés alapján elérhetőnek látszik.

A felsőoktatás fejlesztése

A felsőoktatásban végzettek aránya (30-34 évesek) 33-34 % körül mozgott Magyarországon az elmúlt években (2020: 33,2 %).

Az új európai uniós számszerű célkitűzés, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek arányának 2030-ra érje el legalább a 45 %-ot.

A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” felsőoktatási stratégia céldátuma 2030.

A stratégia a felsőoktatás területén végrehajtandó intézkedések fő céljait a következőkben határozza meg:

• A szervezeti átalakítások révén az intézmények gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a munkaerőpiaci elvárásokra.
• A helyi felsőoktatási intézményhálózat mindenki számára teremtse meg a felsőoktatásba való bekapcsolódás esélyét.
• Emelkedjen a területileg hátrányos helyzetű térségekből, a hátrányos családi helyzetből érkezők, a fogyatékos, illetve a roma hallgatók és végzettek száma.
• Fokozódjon a női hallgatók részvétele az MTMI (STEM) szakokon.
• Nőjön az MTMI (STEM) szakokon tanulók és végzettséget szerzők száma.
• Jelentősen csökkenjen a lemorzsolódás.
• Javuljanak a hallgatók munkaerőpiaci elvárásokhoz kapcsolódó kompetenciái.
• Összességében növekedjen a felsőfokú végzettségűek korcsoportos aránya.
• A támogató folyamatoknak köszönhetően emelkedjen a nemzetközi mobilitási programokban részt vevők száma.
• Jelentősen javuljon az oktatók pedagógiai és oktatás-módszertani felkészültsége.
• A hallgatók még versenyképesebb, alaposabb tudást biztosító oklevélhez jussanak.
• Nőjön a magyar felsőoktatás vonzereje.
• Az egészséges képzési szerkezetnek köszönhetően nőjön az intézmények nemzetközi képzési szolgáltatóképessége és ezzel párhuzamosan a képzésekből befolyó saját bevételük mértéke.

Felnőttkori tanulás

A magyar felnőttek (25–64 év között) részvétele az egész életen át tartó tanulásban Európában alacsonynak számít (2020-ban 5,1 % volt, míg az EU-27-ben 9,2 %).

A legjelentősebb a felnőttkori tanulásterületén a módosított felnőttképzési törvény végrehajtása.

Stratégia célkitűzések a felnőttképzésben:

• a képzések eredményességének mérése egy pályakövetési rendszeren keresztül
• a munkaerőpiaci keresletre reagálás a munkaerőpiaci előrejelző rendszer megújításával
• az adminisztratív tervek csökkentése
• a felnőttképzésben résztvevők számának növelése
• új finanszírozási eszközök bevezetése (diákhitel, ösztöndíj)
• kimenetvezérelt felnőttképzési rendszer, a képzőtől független akkreditált vizsgaközpontok létrehozása

Az európai uniós számszerű célkitűzése, hogy 2025-re azon 25–64 éves felnőttek aránya, akik a megelőző 12 hónapban tanulási tevékenységben vettek részt, érje el legalább a 47 %-ot.

Az oktatási reformfolyamat és aktorai

Az oktatási reformokat többnyire a magyar kormány kezdeményezi azáltal, hogy javaslatokat tár a Magyar Országgyűlés elé. A törvényeket (így a köznevelési törvényt vagy a felsőoktatási törvényt) az Országgyűlés fogadja el. A stratégiákat többnyire a kormány fogadja el, valamint a kötelező tartalmi fő szabályozókat is, így a Nemzeti alaptantervet és az Óvodai nevelés országos alapprogramját.

Az oktatásért felelős miniszter felelősségi köre például:

• az általa felállított Tanács segítségével az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv végrehajtásának legalább ötévenkénti értékelése és ha szükséges, módosítási javaslatok megfogalmazása;
• a köznevelési stratégia kidolgozása;
• országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése;
• a köznevelés területén a pedagógiai problémák feltárása és megoldása;
• nevelési-oktatási programok kidolgozása és kiadása.

Az oktatási ágazat kulcsszereplője, a kormány által alapított Oktatási Hivatal is hozzájárul a stratégiai dokumentumok és programok kidolgozásához és fejlesztéséhez.

2018 májusától a szakképzési és felnőttképzési politikáért az innovációs és technológiai miniszter a felelős. A minisztérium irányítása alá tartozik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal.

A felsőoktatási szakterület 2019. szeptember 1-jétől átkerült az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.

A miniszterek feladat- és hatáskörét kormányrendelet szabályozza.

A fő konzultatív testületek:

• Országos Köznevelési Tanács (OKNT): az oktatásért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete. Javaslatokkal élhet, és véleményt mondhat a közneveléssel kapcsolatos oktatási szakpolitikát, kutatást és iskolafejlesztéseket illetően. Szintén véleményt alkothat a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek kapcsán. Tagjait a miniszter nevezi ki. A tagok listája és a Tanács napirendje nyilvános. 2017-ben újjáalakult [az 1382/2017. (VI. 16.) Korm. határozat rendelkezik az Országos Köznevelési Tanács, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal és a Nemzetiségi Tanács megalakulásáról]. 17 tagja közül 6-ot a szakmai szervezetek, kettőt a pedagógusképző intézmények delegálnak.
• A kormány az 1382/2017. (VI. 16.) Korm. határozat értelmében megalakította a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalt. A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző társadalmi konzultációs szakmai testület, amelynek öt oldala van: a kormányzati, a szakmai, a fenntartói, a szakszervezeti és a diák-szülői. A szakmai oldalt a Nemzeti Pedagógus Kar, az akadémiák (Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia), a Magyar Rektori Konferencia, a gyakorlóiskolák és az OKNT képviselői alkotják.
• Országos Nemzetiségi Tanács: az oktatásért felelős miniszter konzultatív, javaslattevő testülete. Tagjait (13 fő) az országos nemzetiségi önkormányzatok delegálják.
• Duális Képzési Tanács: feladata, hogy minőségi követelményeket szabjon meg, fejlessze a duális képzést a felsőoktatásban, és támogassa a duális programokat.
• Magyar Rektori Konferencia: konzultatív testület, amely a felsőoktatási intézmények érdekeit képviseli. Tagjai a felsőoktatási intézmények rektorai.
• Országos Doktori Tanács: konzultatív szerv, amelyet a doktori képzések kapcsán kérdeznek meg, így például a finanszírozott doktori helyek elosztásakor. A felsőoktatási intézmények doktori tanácsainak elnökei a tagjai.

Továbbá helyi szinten a tankerületi tanácsok létrehozásáról rendelkező 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 2017 novemberében hatályba lépett módosítása alapján minden tankerületi központban létrejöttek az antiszegregációs munkacsoportok. A munkacsoportok nyomon követik a deszegregációs folyamatokat, és javaslatot tesznek a deszegregációs tevékenységhez szükséges intézkedésekre. Ezen belül fontos tevékenységük a tanulói megoszlás követése, a társadalmi és fenntartói egyeztetés elősegítése.