A köznevelés területén aktív intézmények szakmai fejlesztési céljaik elérése érdekében az Erasmus+ program keretében mobilitási (KA1) és partnerségi (KA2) projektek megvalósításához igényelhetik a legjelentősebb támogatást. Korábban a köznevelés szereplőinek szólt a Pestalozzi, valamint a 15 közép-kelet-európai ország együttműködésére épülő ACES program is (2018-ban mindkettő megszűnt).

Az állami támogatással 2010 óta működő Határtalanul! program célja a magyar–magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. A program keretében magyarországi iskolák tanulói tanulmányi célú osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein. A programra magyarországi székhelyű iskolák pályázhatnak 7. évfolyamos vagy középiskolai diákjaikkal Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Szlovénia vagy Horvátország magyarlakta területeire való utazáshoz. Emellett a program támogatja a Magyarország és Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Szlovénia vagy Horvátország magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal, illetve osztállyal rendelkező középiskoláiban tanuló diákok közösségi együttműködéseit. A pályáztatási folyamatot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. koordinálja.

Ezen kívül egyes iskoláknak is vannak diákcsere-kapcsolataik, amelyek keretében külföldre utazhatnak a tanulók. Rendszeresen részt vesznek és eredményesen szerepelnek a magyar tanulók a középiskolásoknak szervezett nemzetközi tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon. Hét magyarországi középiskolában lehetőség van a nemzetközi érettségi (International Baccalaureate) megszerzésére.

Az Erasmus+ program a képzés minőségének javulása érdekében a köznevelésben (óvodában, általános iskolában, középiskolában) tanulóknak és dolgozóknak lehetőséget nyújt arra, hogy fejlesszék szakmai készségeiket, és nemzetközi környezetben, európai partnerekkel dolgozzanak együtt. A program a köznevelésben két fő tevékenységi kört támogat: a nemzetközi stratégiai partnerséget (azaz oktatási intézmények és/vagy más szervezetek közötti együttműködéseket, melynek keretében a partnerek egy a köznevelésben eredményt elérő és hatást kiváltó közös témán dolgozhatnak 2-3 évig) és a mobilitási projekteket. A program partnerségi projektjeiben a partnerek együttműködésén, a projektmunkán van a hangsúly, a külföldi mobilitás ennek az együttműködésnek a támogatását szolgálja. A programban megvalósuló köznevelési projektek hozzásegítik az intézményeket nemzetközi kapcsolataik bővítéséhez, valamint támogatják a jó példák megosztását és az innovatív megoldások kipróbálását, valamint az együttműködést az iskolán kívüli szereplőkkel . A köznevelési projektek fő eleme és legfontosabb tanulási formája a külföldi mobilitás, amely a program által szintén támogatott együttműködések, stratégiai partnerségek megalapozását, erősítését is szolgálja.

Az eredetileg a 2019/2020-as tanévtől bevezetett Külföldi Nyelvtanulási Program célja, hogy a középiskolás diákok idegennyelv-tudása célnyelvi környezetben fejlődjön. A 9. és 11. osztályos tanulók kéthetes egyéni vagy csoportos nyelvoktatásban vehetnek részt állami finanszírozásban angol, francia, német, illetve kínai célnyelvi országokban. A koronavírus-járvány miatt a program indulását egy évvel elhalasztották.

Diákok Mobilitása

• Az Erasmus+ program támogatja a tanítás és a tanulás minőségének javítását az óvodában, az általános iskolában és a középiskolában. Fontos célként jelenik meg többek között a tanulók nyelvi és kommunikációs készségeinek fejlesztése, a nyelvtanulás iránti motiváció erősítése, a sajátos tanulási igényű tanulók integrációjának elősegítése. A diákok  mobilitása az Erasmus+ köznevelési szektor stratégiai partnerségek keretén, illetve az ifjúsági terület mobilitási projektjein belül valósul meg.
• Az Erasmus+ program KA1 pályázati kategóriája keretében nyílik lehetőség a fiatalok és ifjúságsegítők mobilitási projektjeinek támogatására. Ezen mobilitási projektek keretében ifjúsági csereprogramok, ifjúságsegítők és az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) támogatására van lehetőség.
• Az Ifjúsági cserék – egyéni mobilitás (KA1)  program teszi lehetővé, hogy legalább két különböző országból származó 13–30 év közötti fiatalok találkozzanak, és legfeljebb 21 napot együtt töltsenek. A programnak köszönhetően a fiataloknak lehetőségük van kompetenciáik fejlesztésére, a társadalmi szempontból fontos témák/témakörök tudatosítására, új kultúrák, szokások és életstílusok felfedezésére – főleg a társaiktól való tanulás révén –, valamint olyan értékek megerősítésére, mint a szolidaritás, a demokrácia és a barátság. A program során a tanulási folyamat nemformális oktatási módszerekre épül. Az ifjúsági mobilitási projektek között az ifjúsági csereprogram a leggyakrabban választott tevékenységtípus. Az előző évhez képest valamelyest csökkent az ifjúsági csereprogramot tartalmazó pályázatok száma (2016: 250, 2017: 250, 2018: 221, 2019: 201). A benyújtott pályázatok 44%-át támogatták.
• Az Ifjúságsegítők mobilitása – egyéni mobilitás (KA1)  program nemzetközi szemináriumok, képzések, események, tanulmányi látogatások, valamint külföldi szakmai látogatások révén járul hozzá az ifjúságsegítők szakmai fejlődéséhez. A programra beadott pályázatok száma csökkent az utóbbi években (2016: 172, 2017: 136, 2018: 118, 2019: 95), a támogatási arány azonban magasabb a tavalyinál (37%).
• Az Erasmus+ ifjúsági csereprogramok tevékenységtípusaiban (ifjúsági cserék, ifjúságsegítők mobilitása) a ténylegesen támogatott 122 projekt 2019-ben összesen 5356 egyéni mobilitás megvalósítását tette lehetővé közel 3 millió euró értékben. Fontos kiemelni, hogy a résztvevők 38%-a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, 0,6% pedig speciális igényű fiatal vagy szakember volt.
• A 2018 végén indult Európai Szolidaritási Testület program keretében három mobilitási kategóriában van lehetőség pályázat benyújtására a 18–30 éves fiatalok célcsoportjában. 2019-ben 55 önkéntes projektekre és 1 munkavállalási projektre érkezett pályázat. 48 önkéntes projekt kapott támogatást, aminek keretében 140 egyéni és 29 csoportos önkéntes mobilitás valósulhat meg mintegy 1,9 millió euró értékben. E program keretében összesen 418 fiatal kap támogatást, akiknek a 68%-a valamilyen módon hátrányos helyzetű. Az önkéntes tevékenységek céljaihoz illeszkedő foglalkoztatási projektből egy pályázat érkezett és kapott támogatást kevesebb mint 10 ezer euró értékben.  

Tanárok Mobilitása

Az ERASMUS+ Köznevelési intézmények munkatársainak mobilitása  programja a pedagógusok és az iskolai személyzet szakmai fejlődésének nemzetközi környezetben történő támogatását biztosítja. Fontos célként jelenik meg a tanárok és más iskolai munkatársak nyelvi és kommunikációs képességeinek fejlesztése, kommunikációs és információs technológiák alkalmazása a tanításban, a képességközpontú megközelítés és a tantárgyközi ismeretek oktatásának előtérbe állítása, illetve az iskola közelítése a munka világához.

A külföldi mobilitások keretében a köznevelési intézmények munkatársai oktatási tevékenységet végezhetnek, azaz taníthatnak egy külföldi partneriskolában, illetve képzések keretében segíthetik az intézmény munkatársainak szakmai fejlődését (pl. szervezett külföldi kurzuson, továbbképzésen vagy nyelvtanfolyamokon való részvétel; szakmai látogatás (job shadowing) külföldön egy partneriskolában, vagy egyéb olyan releváns szervezetnél, amely a közoktatás területén működik). A programban nagy hangsúlyt kap az európai oktatási innovációk és bevált gyakorlatok cseréje, az együttműködésre épülő tanulási formák, továbbképzések, az egymástól való tanulás, a disszemináció és az intézményi hatások bemutatása. Vagyis a mobilitások célja nem pusztán az egyes pedagógusok szakmai felkészültségének javítása, hanem az iskola intézményi szintű fejlesztése is, így már a kiutazások tervezése során a pályázóknak figyelembe kell venniük intézményük céljait, szükségleteit.

2019-ben 177 intézmény adott be pályázatot, ami az előző évhez képest közel 20 darabos növekedést jelent. A támogatott pályázatok száma 108, ami szintén magasabb az előző évinél, a támogatási összeg pedig 2,6 millió euró (2018-ban 1,7 millió euró volt). A korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a támogatott személyek száma is (2017: 523, 2018: 733, 2019: 1112 fő). A támogatott mobilitások közül 979 fő külföldi továbbképzésre (szervezett kurzusok, továbbképzések, nyelvtanfolyamok stb.), 132 fő pedig szakmai látogatásra (job shadowing) kapott támogatást. Külföldi oktatási tevékenységre mindössze egy fő adott be pályázatot. A támogatások között tehát továbbra is a továbbképzési célúak adják a legnagyobb hányadot. A program kiemelt prioritása az idegennyelv-tanulás és -tanítás fejlesztése a közoktatási intézményekben módszertani kurzusok, illetve nyelvtanfolyamok keretében, ezért nem meglepő, hogy az intézmények nagy része is ezt a területet állította a projektek középpontjába. A támogatott programok olyan kiemelt területekre fókuszáltak, mint új technológiák, digitális kompetenciák fejlesztése, idegen nyelvek tanítása és tanulása, nemzetközi együttműködések fejlesztése, minőségbiztosítás, a korai iskolaelhagyás megelőzése, iskolai kudarcok elleni küzdelem, oktatási innovációk (tanterv, módszertan, továbbképzés).

Az Erasmus+ mobilitási pályázatokra intézmények pályázhatnak, és a résztvevők utazási költségei, megélhetési költségei (szállás, étkezés, helyi közlekedés), továbbá a továbbképzés díja számolható el, amennyiben van ilyen. Ez utóbbi támogatás résztvevőnként napi 70 euró lehet, maximális összege pedig résztvevőnként legfeljebb 700 euró.

2019-ben a pályázó és a támogatott köznevelési intézmények között az általános iskolákat és a gimnáziumokat találjuk meg a legnagyobb számban, de sok a többcélú intézmény és a szakgimnázium is. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy a szakgimnáziumok a szakképzési mobilitás keretében is kaphatnak támogatást képzési tevékenységük fejlesztésére (a szakképzési mobilitást a felnőttoktatásról és –képzésről szóló fejezetben tárgyaljuk).

A kétoldalú kormányközi egyezmények által meghatározott pedagógus-továbbképzések figyelembe vehetők Magyarországon, ezek listáját a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 8. § (4.) bekezdése  alapján a továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni. Jelenleg 31 ország tekintetében elismerhetők a kétoldalú, kormányközi oktatási, kulturális és tudományos együttműködési egyezményeken alapuló továbbképzések.