Az Erasmus+ az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúságügyi és sportprogramja a 2014–2020 közötti időszakban. Az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport jelentős mértékben hozzájárulhat a társadalmi-gazdasági változások, valamint az Európa előtt álló fő kihívások kezeléséhez, és a növekedésre, a munkahelyteremtésre, a társadalmi méltányosságra és a befogadásra irányuló Európa 2020 stratégia megvalósításához. Az Erasmus+ program célja, hogy támogassa a programországokat az európai emberi tehetség és társadalmi tőke hatékony hasznosításában, ugyanakkor az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén a formális, a nem formális és az informális tanulás támogatásával erősítse az egész életen át tartó tanulás elvét.
A program egyaránt támogatja a szakképzési és felnőttképzési mobilitásokat. Magyarországon ez utóbbi igen kismértékű, a szakképzési mobilitásban való részvétel viszont töretlen emelkedést mutat.
Az Erasmus+ KA1 projektek pályázattípus célja a tanulók kompetenciáinak (tudásának, készségeinek és attitűdjeinek) támogatása, a személyes fejlődés, a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése. Emellett további járulékos haszonként jelenik meg az idegen nyelvi kompetenciák javítása, más kultúrák megismerése.
A munkatársi mobilitásra vonatkozó pályázattípus célja az oktatásban, képzésben dolgozók szakmai fejlődésének támogatása a tanítás, a képzés és az ifjúsági munka minőségének fejlesztése és megújítása érdekében.
A program szakmai alapképzésben részt vevő tanulók munkahelyi szakmai gyakorlatát, a „tanulók szakmai képzése szakképző intézményben” képzéstípusba sorolható tanulói tevékenységeket, oktatóknál pedig oktatási/képzési tevékenységet, munkatársak képzését, munkahelyi gyakorlatát vagy megfigyelését (job shadowing) támogatja.
Tanulói Mobilitás
Az Erasmus+ mobilitási projektek célja a résztvevők támogatása a (kulcs)kompetenciák fejlesztésében, személyes fejlődésük elősegítése, és így a foglalkoztathatóság javítása. A mobilitások további eredménye az idegen nyelvi kompetenciák javítása, a más kultúrákkal és országokkal kapcsolatos tudatosság, az aktívabb társadalmi és európai identitás.
A szakképzési mobilitási program továbbra is népszerű a szakképzésben. Nemcsak a pályázók köre emelkedik évről évre, hanem a megpályázható keretösszeg is. A mobilitások közül továbbra is a diákmobilitás a legnépszerűbb, a kiutazók háromnegyede tanuló. 2019-ben 156 intézmény kapott támogatást, összesen csaknem 10 millió euró értékben. Ez a keret 5459 fő mobilitását tette lehetővé, amelynek jelentős része tanulói (3893 fő). Mindez mind a kiutazók számában, mind pedig a keretösszegben mintegy 20%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.
Oktatók és Képzők Mobilitása
Az Erasmus+ mobilitási projektek célja az oktatásban, képzésben dolgozók szakmai fejlődésének támogatása, és így a terület megújításának és fejlesztésének elősegítése. Intézményi szinten a mobilitások elősegítik a tanulás különböző formáit (formális és nem formális), támogatják a mobilitás során szerzett kompetenciák elismerését, valamint lehetőséget nyújtanak a szakképzés és a vállalkozások közötti együttműködésre. A trendadatok azt erősítik, hogy a pályázatok szerves részei az intézményi stratégiáknak.
A pályázatok az oktatók esetében oktatási/képzési tevékenységet, munkatársak képzését, munkahelyi gyakorlatát vagy megfigyelését (job shadowing) támogatják. A mobilitások további eredménye az idegen nyelvi kompetenciák javulása, más kultúrákkal és országokkal kapcsolatos ismeretszerzés.
A szakképzési mobilitási program keretében az intézmények a résztvevő munkatársak utazási és megélhetési költségeihez kaphatnak támogatást. 2018-ban a szakképzésben összesen 129 intézmény kapott támogatást, 2019-ben pedig 156. Ennek keretében 981 volt a munkatársi mobilitások száma, a kísérőtanároké pedig 585 fő, s mindkettő jelentős növekedés a 2018-as évhez képest. A 2009-ben indult (Leonardo) mobilitási tanúsítvány az új programszakaszban is folytatódott (Erasmus+): ez a pályázati forma lehetővé teszi, hogy az arra jogosult szakképző intézmények könnyített formában és előre tervezhetően juthassanak európai uniós forrásokhoz nemzetköziesítési stratégiájuk megvalósításához. Ezzel a tudatos tervezéssel versenyelőnyre tehetnek szert a többi intézménnyel szemben, jobban tudják hasznosítani a nemzetközi együttműködéseket és az azok közötti szinergiát, és mindezt visszacsatornázzák, beépítik a tantervükbe, a működésükbe. 2019-ben 6 pályázó közül 4 nyerte el a mobilitási tanúsítványt. Ezzel együtt már összesen 29 intézmény rendelkezik szakképzési mobilitási tanúsítvánnyal.
Szintén az Erasmus+ programon belül valósul meg a felnőtt tanulási szektor támogatása, amelyen belül jelentős arányt képviselnek a szakértői mobilitások, továbbképzések. A pályázattípus célja egyrészt olyan oktatási/képzési tevékenység támogatása, amelynek keretében felnőttoktatással foglalkozó intézmények/szervezetek munkatársai végeznek oktatási/képzési tevékenységet a külföldi partnerintézményben, másrészt pedig felnőttoktatással foglalkozó munkatársak szakmai fejlődését szolgáló képzések (kurzus, tréning, job shadowing, tanulmányút, megfigyelés) támogatása. A pályázatot felnőttképzéssel foglalkozó intézmények nyújthatják be, a támogatási összeg pedig függ a mobilitás jellegétől, de jellemzően a résztvevők utazási és megélhetési költségeit, továbbképzések esetében annak költségeit fedezik.
A támogatási keret és a támogatottak köre is tovább bővült az előző évekhez képest, 2018-ban 15 intézmény, 2019-ben 25 intézmény pályázata kapott támogatást. A 2018. évi 133 fő mobilitásához képest 2019-ben több mint duplájára nőtt a nemzetközi felnőtt tanulásban résztvevők száma (315 fő). A mobilitások során végzett tevékenységtípusok között a szervezett kurzuson / tréning alkalmakon való részvétel dominál (196 mobilitás), ezt követi a job shadowing típusú mobilitás (119 fő), majd a külföldi oktatási/képzési tevékenység (23 fő).