Magyarország Európa középső részén, a Kárpát-medencében helyezkedik el. Területe 93 030 négyzetkilométer, népessége 2019-ben 9 772 756 fő volt, mintegy 5615 fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évtizedben a korábbinál kevesebb gyermek születésének, a halálozások mérséklődő trendjének és a várható élettartam növekedésének együttes eredményeképpen idősödött az ország népessége. A népesség településjelleg szerint: Budapest lakosainak száma 1 752 286, a többi városé 5 136 253, a községeké 2 884 217. A lakosság 70,5%-a városokban él; Budapesten és annak agglomerációjában a teljes népesség 30%-a koncentrálódik.

Magyarország államformája köztársaság; legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az egykamarás Országgyűlés. Az Országgyűlés legfőbb feladata a törvényalkotás. Az országgyűlési képviselőket az állampolgárok négy évre választják. Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés kétharmados többséggel öt évre választ meg. A kormányfőt a parlamenti többségi elv alapján a kormányprogram egyidejű elfogadásával az Országgyűlés választja meg. A kormány a miniszterek kinevezésével és eskütételével alakul meg.

A magyar önkormányzati rendszer kétszintű, a helyi önkormányzatokról szóló törvény és az Alaptörvény települési és területi szintet különböztet meg. Magyarország hivatalos nyelve a magyar. Az ország népességének túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, Magyarország a kevéssé multikulturáis társadalmak közé tartozik. A nemzetiségi törvény alapján Magyarországon tizenhárom népcsoport (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) minősül nemzetiségnek. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a nemzetiségek aránya a teljes népességhez viszonyítva 7,7%.