Az államszervezet

Magyarország államszervezetének és közigazgatási intézményeinek felépítése, irányítási rendszere az 1989–90-es demokratikus átmenetet követően alakult ki, s kisebb kiigazításokat, módosításokat, esetenként részleges korszerűsítéseket leszámítva 2010-ig lényegében nem változott. Akkor a kétharmados Fidesz–KDNP-kormány jelentősebb változtatásokat hajtott végre.

Országgyűlés

A hazánkban alkalmazott választási rendszer alapjait az Alaptörvény, a választási eljárásról szóló törvény és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szabályozza.

A 2014-es választás óta 199 tagú lett a korábban 386 tagú parlament. Az új szabályok szerint vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakult, eredményességi küszöb nincs. Mandátumot az az egyéni jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapja, függetlenül a megjelentek számától. A 176 egyéni választókerület számát 106-ra csökkentették. A területi listák megszűntek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, amelyeket hozzáadnak a pártlistás szavazatokhoz. Ugyanakkor az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után jár a töredékszavazat a győztes pártnak, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségben. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki. A listás eredmények változatlanul csak 5%-os küszöb felett vezetnek mandátumokhoz.

A határon túli magyarok szavazati jogot kaptak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak országos pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosítottak, ha ez ennek ellenére nem jár sikerrel, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.

Az Országgyűlés választja meg elnökét, a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az állampolgárok országgyűlési biztosait (ombudsmanok), a Kúria elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, valamint a legfőbb ügyészt.

Köztársasági elnök

Magyarország köztársasági elnökét a választójoggal rendelkező 35 év feletti magyar állampolgárok közül az Országgyűlés kétharmados többséggel öt évre választja meg, titkos szavazással. Az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság első elnökévé 1990-ben az Országgyűlés Göncz Árpádot, majd 2000-ben Mádl Ferencet, 2005-ben Sólyom Lászlót választotta. 2010-ben Schmitt Pált választották Magyarország elnökévé, aki 2012-ben lemondott. Őt Áder János követte az elnöki székben, akit 2017-ben újabb ciklusra bíztak meg.

Az államfő jogkörébe számos funkció tartozik: aláírja és kihirdeti a törvényeket, feloszlathatja a parlamentet, kiírja az országgyűlési választásokat, egyszeri vétójoggal élhet a törvények aláírása előtt, ha nem ért egyet a tartalmukkal (politikai vétó). Ezenkívül ő ad megbízást a kormányalakításra, a miniszterelnököt az ő javaslatára választja meg az Országgyűlés, ő nevezi ki a minisztereket, államtitkárokat, hivatásos bírákat, tábornokokat, valamint elnöki kegyelmet gyakorolhat. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, emellett saját hatásköre van a külügyekben is.

Kormány

A végrehajtó hatalmat – a kormányzati tevékenységet és a közigazgatás legfelsőbb szintű irányítását – a kormány gyakorolja, amelyben a miniszterelnöknek domináns szerepe van. A kormányfőt a parlamenti többségi elv alapján az Országgyűlés választja meg a kormányprogram egyidejű elfogadásával. A kormányfő pozícióit erősíti, hogy leváltása csak az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány eljárásával lehetséges. A kormány a miniszterek kinevezésével és eskütételével alakul meg. A minisztériumok létesítése az Országgyűlés feladata, felsorolásukat törvény tartalmazza.

A 2018-as választásokat követően új minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdte meg működését, amely felel a magyar szakképzési rendszer, valamint 2019. szeptember 1-től a felsőoktatás irányításáért is.

Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (AB) 15 tagú testület, tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra. Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választás napját megelőző 4 éven belül a kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be.

Az Alkotmánybíróságról szóló jogszabály 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítása az Alaptörvénynek megfelelően alakítja az AB hatáskörét. A legnagyobb változás, hogy az AB alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések Alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. Szintén hatáskörébe tartozik, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát. Az utólagos normakontroll kezdeményezésének a lehetőségét az új Alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

Az AB jogkörét az új szabályozás korlátozta: az AB nem vizsgálhat és semmisíthet meg költségvetésről, adókról, vámokról és illetékekről szóló jogszabályt, csak akkor, ha az ellentétes az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságával vagy a magyar állampolgársághoz fűződő jogokkal.

Bírói szervezet

A bírói hatalom funkciója az igazságszolgáltatás, amelynek fő formái a büntető igazságszolgáltatás, a polgári igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése.

Magyarországon 2012-ben igazságügyi reformot hajtottak végre. Ennek megfelelően az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

• a Kúria;
• az ítélőtáblák;
• a törvényszékek;
• a járásbíróságok és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: járásbíróságok);
• a közigazgatási és munkaügyi bíróságok.

Átalakult a bíróságok központi igazgatása és szervezetrendszere. Az új igazgatási rendszerben a központi igazgatás feladatát a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól független Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el. Az OBH elnökét az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül 9 évre választja meg a képviselők kétharmadának szavazatával. Szétvált a legfőbb igazgatási vezetői és a legfőbb szakmai vezetői megbízatás: nem ugyanaz a személy tölti be az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségét. Az OBH elnöke hatásköreit szigorú ellenőrzés mellett gyakorolja; a felügyeleti funkciót a kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács (OBT) látja el.

Az OBH elnöke végzi a bíróságok igazgatásának központi feladatait, gyakorolja a költségvetésükkel kapcsolatos hatásköröket, illetve felügyeli az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét. Hatáskörébe tartozik a bírósági felső vezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele, valamint az is, hogy – az ügyek észszerű időn belüli elbírálása érdekében – másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára.

Az Alaptörvény 2018-as választásokat követő hetedik módosítása értelmében a bíróság rendes és közigazgatási bíróság. A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyekben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, és a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűntek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k). A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától első fokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék, Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel.

A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, így pl. a vízum- és hontalansági ügyek. A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A Kúria kivételes esetben első és kizárólagos fórumként is eljárhat, pl. a gyülekezési ügyekben.

A munkaügyi bírósági ügyekben első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A munkavállalók számára kedvező új rendelkezés, hogy a munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló (alperes) belföldi lakóhelye, annak hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg. Munkaügyi perben továbbra sincs helye illetékességi kikötésnek.

Ügyészség

A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg. Egy 2010-es alkotmánymódosítás következtében megbízatásának ideje 6-ról 9 évre nőtt, továbbá megszűnt a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatósága.

Ombudsman

Az országgyűlési biztos megválasztására vonatkozó általános szabályokat egyrészt az Alaptörvény, másrészt az alapvető jogok biztosáról szóló törvény rögzíti. Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 6 évre választja. 2012-ben a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, valamint a jövő nemzedék országgyűlési biztosa megbízatások megszűntek, feladatukat az új alapvető jogok biztosának helyettesei látják el.

Közigazgatás, helyi önkormányzatok

A magyar önkormányzati rendszer kétszintű, tekintettel arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az Alaptörvény is települési, illetve területi szintet különböztet meg. A települési és a területi önkormányzatokat összefoglaló néven helyi önkormányzatoknak nevezzük.

Az ország 19 megyére, 7 úgynevezett statisztikai régióra, valamint Budapestre, a fővárosra tagolódik. Helyileg és közvetlenül választott megyei szintű kormányzó testületeket is választanak, ezek azonban igen korlátozott hatáskörrel és meglehetősen szűkös anyagi erőforrásokkal rendelkeznek. A településeknek lehetőségük van önkéntes, társuláson alapuló területi együttműködések kialakítására. Ezek a társulások lehetőséget kínálnak az önkormányzati feladatellátás hatékonyabb megszervezésére és az állam területfejlesztési eszközeinek célzott, az adott térség sajátos társadalmi, gazdasági problémáihoz szabott alkalmazására.

A helyi önkormányzatok általános jogait az önkormányzati törvény – az Alaptörvénnyel összhangban – széles körben részletezi. Az új szabályozás szükségessé tette az állam és az önkormányzatok viszonyának, feladat- és hatáskörellátásának tisztázását. A helyi önkormányzatok ellátandó feladatai maradt többek közt az óvodai ellátás, az egészségügyi alapellátás, a településfejlesztés, a gyermekjóléti, szociális szolgáltatások, de az óvodai nevelés kivételével a köznevelési feladatok és az intézményhez kötött egészségügyi ellátás elkerült az önkormányzatoktól. Számos államigazgatási hatósági feladat a kormányhivatalok kezébe került, valamint a katasztrófavédelem egyes területeit is az állam dekoncentrált szervei látják el.

Az új állami és önkormányzati feladatrendszerrel párhuzamosan új feladatfinanszírozási rendszer jött létre, amelynek egyértelmű célja, hogy Magyarország minden településén biztosítsák az önkormányzati szolgáltatások működőképességét. Ennek értelmében működési hiánnyal nem lehet költségvetést tervezni és elfogadni. A hiány felszámolása érdekében a kormány az 5000 lakos alatti településeken 2012 és 2014 között önkormányzati konszolidációt hajtott végre, majd 2014-ben az 5000 főnél nagyobb települések maradék adósságát is rendezte az állam. A kötelezettségvállalás, a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás rendszere szigorodott. Az új önkormányzati hivatali struktúra alapján a 2000 lakos alatti településeken nem működhet önálló önkormányzati hivatal.

Oktatásigazgatás

Az irányítási felelősség horizontálisan az oktatásért és képzésért közvetlenül felelős két tárca (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Innovációs és Technológiai Minisztérium) és más minisztériumok között, míg vertikálisan a központi (országos), a területi (régiók, megyék, járások) és az intézményi szintek között oszlik meg. Az országos ágazati irányítás döntően átfogó és keretjellegű szabályozás révén érvényesül.

A közoktatás tekintetében a hatályos törvényi rendelkezések értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatásköre az általános irányítási és szabályozási feladatokat öleli fel. Ezek a következők: a kötelező oktatás kritériumainak és feltételeinek, az intézmények működési kereteinek megállapítása, valamint a felső középfokú oktatást követő vizsgák meghatározása. A szakképzés, szakoktatás, valamint a felnőttképzés ágazati szintű irányítása – a vonatkozó törvények és jogszabályok szabta keretek között a Nemzetgazdasági Minisztériumtól az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került 2018-ban.

A felsőoktatás felügyeletét az 2019. szeptember 1-től az Innovációs és Technológia Minisztérium látja el.

A GDP-hez viszonyított oktatási kiadások 2007–2013 között csökkentek, 2014-től viszont növekedés figyelhető meg. A KSH adatai alapján 2016-ban a GDP 4,38%-át költötte Magyarország oktatási kiadásokra.

A 2018-ban a költségvetés 81 milliárd forinttal költ többet oktatásra az előző évhez képest, 2019-ben pedig az előző évihez képest 15 milliárd forint többlettel számolhatott az ágazat. A növekedés tovább folytatódik, 2020-ban az előző évihez képest újabb 60 milliárd forinttal jut több az oktatásra.

2018. IV. negyedévében a magyar népesség 25,1%-ának volt felsőfokú végzettsége, ezen belül a 30–34 év közöttiek körében a felsőfokú végzettségűek aránya 2019-ben 34%-ot tett ki. A népesség 18%-ának legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szakmunkás, szakiskolai volt, 20%-ának pedig általános iskolai. Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya a legalacsonyabb, 17%, de többségük még nem volt tanköteles korú, illetve általános iskolába járt. 2018-ban közel 800 fővel, 61 800-ra nőtt a sikeres érettségi vizsgát tevők száma. 2018-ban több mint másfélszer többen érettségiztek szakközépiskolában, mint 2017-ben, arányuk az összes érettségizettből így 3,3%-ra nőtt. A végzettek 55,5%-a továbbra is gimnáziumban, 41,2%-a pedig szakgimnáziumban szerezte meg a bizonyítványát. 2019-ben a 15–74 éves népesség legmagasabb iskolai végzettségének eloszlása az alábbiak szerint alakult: 8 általános, azaz az alapfokú képzés végzős évfolyamánál kevesebb évfolyamot befejezők aránya 1,27%; az alapfokú oktatást sikeresen befejezőké 17,8%; a szakmunkások, szakiskolai végzettek  aránya 32,2%; az érettségizetteké 30%; a felsőfokú oktatásban résztvevőké  18,7%-ot tett ki.

A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, ugyanakkor az alacsony iskolázottságúak körében továbbra is ők vannak többségben. 2016-ban a férfiak 30, a nők 36%-a legfeljebb alapfokú végzettségű volt. 2016-ban a férfiak 31, míg a nők 35%-ának volt az érettségi a legmagasabb végzettsége. Először 1980-ban haladta meg az érettségizett nők aránya a férfiakét. 2016-ban a diplomások több mint fele (56%) nő volt. Ugyanez a tendencia 2019-ben is megmaradt.

A 15 éves és annál idősebbek 27%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. A 2011-es népszámlálás óta arányuk 5 százalékponttal tovább csökkent.

A 20 éves és annál idősebb népességben a diplomások aránya 4 százalékponttal emelkedett a 2011. évi népszámlálás óta, mára minden ötödik embernek van diplomája.

Az EU 2020 stratégia magyar vállalása, hogy a 30–34 éves fiatal felnőttek körében a diplomások aránya 2020-ra 34%-ra nő. 2015-ben már a korosztály 34,3%-ának volt diplomája, ez az arány azonban 2017-ben visszaesett 32,1%-ra, 2018-ban 33,7%-ra bővült, majd 2019-ben 33,4%-ra csökkent.