A köznevelési intézményekben a további foglalkoztatottakra vonatkozó előírásokat, a munkatársakra vonatkozó végzettségi és képesítési követelményeket jogszabályok (a köznevelési törvény (61.§) és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló rendelet (2. melléklet) határozzák meg. A felsőfokú végzettségű, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak az intézmény nevelőtestületének teljes jogú tagjai.

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők és az iskolák infrastruktúrájának működtetését ellátó technikai személyzet (karbantartó, fűtő, takarító, portás stb.) munkáltatója állami iskolák esetén a tankerületi központ, óvodák esetén az önkormányzat. 2015. szeptember 1-jétől a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak is a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartoznak, amennyiben pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök az óvodákban:

• Dajka: közreműködik a gyerekek nevelésében, gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében, a balesetvédelemben, az ételek előkészítésében és a gyermekek tevékenységének aktív segítésében. A köznevelési törvény óvodai csoportonként egy dajka alkalmazását írja elő. Óvodaidajka-tanfolyamokat (480–720 óra) az iskolarendszeren kívüli szakképzésben lehet elvégezni. A képzés megkezdésének feltétele az általános iskolai végzettség megléte.
• Pedagógiai asszisztens: 3 óvodai csoportonként 1 fő alkalmazása finanszírozott.
• Óvodatitkár: intézményenként 1 fő alkalmazása kötelező, ha a gyermeklétszám eléri a 100 főt; gazdasági, munkaügyi, adminisztrációs feladatokat lát el.
• Úszómester: a tanuszodával rendelkező óvodákban 1 fő alkalmazása kötelező.
• Szakorvos: kizárólag a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodákban kötelező az alkalmazása (250 gyermekenként 1 fő).  

Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök az  általános és középiskolákban:

• Pedagógiai asszisztens: ellátja a köznevelési intézményben a gyermekek felügyeletét, kíséri az egyes tanulókat vagy tanulócsoportokat. Szükség esetén gondozási tevékenységet végez, elsősegélyt nyújt. Részt vesz az általános jellegű pedagógiai munkában, illetve annak előkészítésében, és közreműködik az iskola szabadidős tevékenységeiben. 250 tanulónként egy fő alkalmazását az állami finanszírozás garantálja. Képzésük: érettségire épülő posztszekunder képzés.
• Könyvtárostanár/tanító: könyvtárpedagógia-tanári vagy informatikus könyvtáros és tanító/tanár/szociálpedagógus végzettséggel kell rendelkeznie. Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, aki tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár/könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében kell, hogy biztosítsa a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. A kötött munkaidő többi részének 70 százaléka (a könyvtár zárva tartása mellett) a munkahelyen végzett könyvtári munkára, iskolai kapcsolattartásra, a további 30 százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra szolgál.
• Szabadidő-szervező: alkalmazása csak azon intézményekben kötelező, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola vagy a kollégium létszámának legalább 25 százalékát, és az érintettek létszáma meghaladja a 100 főt.
• Iskolatitkár: az intézményi adminisztráció és az operatív intézményműködtetés területén vannak feladatai. 100 főnél nagyobb létszámú óvodában, iskolában kötelező 1 óvodatitkár/iskolatitkár alkalmazása, 450 tanuló felett pedig további 1 fő.
• Rendszergazda: minden iskolának alkalmaznia kell: 1–250 közötti tanulólétszámnál félállásban 1 főt, 251–750 tanulólétszámnál főállásban 1 főt, felette 2 főt.
• Laboráns: az iskolák 5. évfolyamától 250 tanulónként 1 főt kell alkalmazni.
• Pszichopedagógus: alkalmazása azon intézményekben kötelező, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola vagy a kollégium létszámának legalább 25 százalékát, és az érintettek létszáma meghaladja a 100 főt.
• Műszaki vezető: alkalmazása kötelező a szakképző iskolában legalább 120 munkahelyes tanműhely, tangazdaság esetén, vagy ha a tanműhely, tangazdaság délelőtt és délután is üzemel.
• Gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens: kizárólag a sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolákban 15 tanulónként 1 fő alkalmazása kötelező.
• Hangszerkarbantartó vagy jelmez- és viselettáros: alapfokú művészeti iskolákban 200 tanuló felett 1 fő alkalmazása központilag finanszírozott.

Iskolaorvos, védőnő, fogorvos, fogászati asszisztens

Az  iskola-egészségügyi ellátást  valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve kell intézményenként vagy több intézmény ellátásának közös biztosításával megszervezni. Az iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos teljes vagy részmunkaidőben, a védőnő teljes vagy részmunkaidőben végzi, illetve a területi védőnő körzetéhez tartozó feladatként végezheti.  Amennyiben a köznevelési intézményben a tanulók létszáma a 800 főt eléri (gyógypedagógiai intézményben 400 tanuló felett), teljes munkaidőben iskola-védőnői feladatot végző iskolavédőnőt kell biztosítani. Egy védőnő összesen legfeljebb 1000 főt láthat el.

A részmunkaidőben foglalkoztatott vagy több intézményben iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvosnak és védőnőnek az egyes nevelési-oktatási intézmény(ek)ben eltöltendő idejét a munkavégzésre irányuló jogviszony létrehozásakor rögzíteni kell az ellátandó feladatoknak megfelelően, és a köznevelési intézményben nyilvánosságra kell hozni.

Az iskolaorvosi rendelő minimális alapfelszerelését az iskola-egészségügyi ellátásról szóló miniszteri rendelet határozza meg (1. sz. melléklet). Az iskolaorvosi rendelő kialakítása az iskolában nem kötelező, ha a tanulók ellátása az iskola közelében található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában és iskolában orvosi szobát minden esetben helyben kell kialakítani.

Iskolaorvosi feladatokat – lehetőség szerint iskolaegészségtan és ifjúságvédelem szakvizsgával is rendelkező – háziorvos, belgyógyász vagy csecsemő-gyermekgyógyász orvos láthat el. Védőnői feladatot főiskolai végzettséggel rendelkező védőnő láthat el.

Az iskolafogászati ellátást úgy kell megszervezni, hogy valamennyi intézmény számára fogászati rendelőt kell kijelölni. 1200 főt meghaladó tanulólétszám esetén az iskola-fogorvosi ellátás biztosítására teljes munkaidejű fogorvos foglalkoztatása szükséges. Az egy teljes munkaidőben alkalmazott fogorvos által ellátott körzet gyermeklétszáma nem haladhatja meg az 1800 főt. Fogyatékos gyermeket a létszám meghatározásánál kétszeresen kell figyelembe venni. A fogorvos és a fogászati asszisztens iskolafogászati feladatait részben a fogorvosi rendelőben, részben a nevelési-oktatási intézményben végzi. Iskolafogorvosként gyermek-fogszakorvost vagy gyermekfogászatban jártas fogorvost kell alkalmazni.