A felnőttképzés és felnőttoktatás az intézménytípus szerint lehet:

• iskolarendszerű;
• iskolarendszeren kívüli.

Az iskolarendszerű oktatás célja az általános, középfokú vagy felsőfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzése, amelyeket a nemzeti köznevelési törvény és a felsőoktatási törvény, valamint – szakmai képesítést adó végzettség esetén – a szakképzési törvény szabályoz törvényi szinten.

Az iskolarendszeren kívüli képzéseket alapvetően a felnőttképzési törvény szabályozza. Azokra a szakmai képzésekre, amelyek más jogszabályokban is szerepelnek, mindkét szabályozást érvényesíteni szükséges.

A szakképzés jogszabályait és rendeleteit a szakképzési törvény és a foglalkozást segítő, támogatott képzések jogi hátterét biztosító foglalkoztatási törvény (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény) szabályozza.

A felnőttek tanulásának fő funkciói, feladatai alapján a képzések az alábbiak szerint csoportosíthatók:

• Az első iskolai végzettség és/vagy – az egyén életpályája szempontjából szükséges – szakképzettség megszerzésének támogatása (initial education/training). Európában ez legalább az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzését jelenti.
• A folyamatos szakmai képzés, illetve a magasabb szintű szakképesítés megszerzésének támogatása (continuing vocational training). Ez legtöbbször a munkaadók képzési igényei alapján zajlik, sok esetben a munkaadók szervezésével és támogatásával.
• A foglalkoztatást segítő képzés, amelynek a célja, hogy a munkanélkülivé vált személyeknek vagy piacképes szakmával nem rendelkezőknek a munkaerőpiacon használható ismereteket, illetve új képesítést nyújtson. Ide tartoznak az átképzések és a továbbképzések.
• Kiegészítő képzések, amelyek a szakképzés eredményességét, a munkakeresést, az eredményesebb munkavégzést támogatják.

Az alapfokú, a középfokú nevelés-oktatás és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A köznevelés bármely iskolai szinten felnőttoktatásként is folyhat. Szakképesítés csak nappali iskolarendszerű képzésben szerezhető meg, felnőttképzés keretében részszakképesítés érhető el.

A felnőttoktatás és felnőttképzés területével a nemzetközi irodalomban az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) keretén belül foglalkoznak. Az egész életen át tartó tanulásba beletartozik minden olyan tanulási tevékenység, amelyet az ember élete során végzett, és amelynek célja a tudás, a készségek és képességek fejlesztése személyes, polgári, társadalmi és munkavállalási szempontból.

Az oktatási és képzési programokat formális, nemformális és informális tanulási tevékenységre osztják fel a tanulási környezet alapján. Amennyiben a tanulási folyamat „intézményesített” (valamely intézmény által irányított, szervezett), akkor a formális vagy a nemformális kategóriába sorolható, ellenkező esetben a tanulási tevékenység csakis informális lehet.

A nemformális képzés kínálatában a vállalatok és a szolgáltatásként képzést kínálók szerepe meghatározó, de – különösen a munkaerőpiaci képzések terén – az állami fenntartású képzők szerepe is jelentős.

A formális és a nemformális tanulás azon az alapon különíthető el egymástól, hogy az igénybe vett képzés a tanulási folyamat végén ad-e az adott országban államilag elismert végzettséget. Amennyiben igen, akkor az oktatás, képzés formális, ha nem, akkor nem formális. Magyarországon a formális képzések közé soroljuk az iskolarendszerben államilag elismert képesítéssel járó képzéseket.

A képzés formája szerint lehet egyéni felkészítés, csoportos képzés (vagy kontaktképzés), távoktatás, valamint blended rendszerű (kombinált) képzés.

A felnőttképzésről szóló törvény meghatározza a távoktatás fogalmát, amely alapján a távoktatás az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul. Ez azt eredményezi, hogy a résztvevő felnőtt a képzési idő kevesebb mint felében konzultációkon vagy hagyományos kontaktórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a felnőttképző bocsátja a rendelkezésére. A konzultációkon a képzésben részt vevő személy önállóan szerzett ismereteit pontosítják, illetve elmélyítik, a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti. A távoktatás törvénybe foglalt definíciója elősegíti a rugalmas képzésszervezést, amely a felnőttek képzési idejét csökkenti, egyéni tempójúvá teszi.

A blended rendszerű képzések előtérbe kerülnek a Szakképzés 4.0. stratégiában, amely biztosítja a rugalmas tanulást, ötvözi a távoktatás és kontaktképzés előnyeit.  A blended learning-et magyarul vegyes oktatásnak vagy kombinált tanulásnak hívják. Ez egy olyan tanítási forma, amelyben az elektronikus tananyagra épülő önálló tanulást kiegészítik személyes jelenléttel, kontaktórákkal is. Ilyen alkalmakkor zajlanak a konzultációk és a mentori tevékenység. A szakmai képzések esetén a kontaktórákon szervezhető meg a gyakorlati képzés. A hagyományos oktatás helyett a blended rendszerű alkalmazás akár 40-50%-kal csökkentheti a képzés költségeit, illetve a tanulók hatékonyabban tanulnak és gyorsabban juthatnak hozzá a mindig aktuális információhoz.

A felnőttképzés és felnőttoktatás célja szerint:

• alapkészség-fejlesztés (köznevelésben, alacsony iskolai végzettségűek számára hirdetett programok, közfoglalkoztatás keretében biztosított képzések stb.);
• szakképzési programok és felkészítés (a szakmajegyzékben meghatározott szakmára és szakképesítésre/részszakképesítésre felkészítő szakmai képzések stb.);
• munkaerőpiaci képzés (munkahely megszerzésére, megtartására irányuló szakképesítést biztosító szakmai képzések, szakmai továbbképzések, foglalkoztatást elősegítő kiegészítő képzések stb.);
• egyéb készség- és képességfejlesztő képzés (általános tanulás-művelődési célú képzések, nyelvi képzések, szabadidős célú és közösségi képzések stb.).

Magyarország részt vesz az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérése programjában (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – PIAAC), ennek biztosítását és hátterét a GINOP-6.2.1-VEKOP-15-2015-00001 projekt adja. A PIAAC egy olyan nemzetközi mérés, amely a felnőtt lakosság munkavégzés során használt készségeit és kompetenciáit, valamint ezek oktatásban és foglalkoztatásban való megszerzésének vagy elvesztésének körülményeit egyaránt vizsgálja. Eredményei alapján lehetővé válik az oktatásra, a szak- és felnőttképzésre, valamint a foglalkoztatásra irányuló szakpolitikák bizonyítékalapú tervezése.

Intézkedések az alapkészségek fejlesztése érdekében

A felnőttoktatásban és a felnőttképzésben az alapkészségek fejlesztésére szolgálnak a felnőttoktatásban folyó általános iskolai és gimnáziumi programok, a felzárkóztató programok, a közmunkához kapcsolódó egyes kötelező képzési programok, valamint az uniós finanszírozású, kifejezetten az alapkészség fejlesztésére irányuló korábbi TÁMOP-programok egy része, illetve az EFOP-programok, emellett a bemutatott számos GINOP-program is (TÁMOP /2007–2013/, EFOP /2014–2020/, GINOP /2014–2020/ programok).

Alapfokú oktatás

Akik nem fejezték be az általános iskolát (8 évfolyam, ISCED 2-es végzettség), azok számára ingyenes felnőttoktatási programokat kínálnak állami fenntartású intézmények, általában olyanok, amelyek nappali rendszerű oktatást is folytatnak. A programokért és az intézmények fenntartásáért a köznevelést irányító tárca felelős. A programnak sok évtizedes hagyománya van, de az igények csökkenése miatt – mivel az általános iskolát a tankötelezettség végéig a fiatalok 99%-a befejezi – a kínálat szűk, csak a nagyobb városokban jelenik meg. Általában az utolsó, 7. és 8. évfolyamokra szervezik az oktatást, mivel csak kivételes esetben fordul elő, hogy valaki 6 osztálynál kevesebbet végez. Egyes esetekben – ha az intézmény így szervezi az oktatást – a kétéves programot egy év alatt is el lehet végezni. A program elvégzése a nappali rendszerben szerzettel egyenértékű bizonyítvány kiadásával végződik, amely középfokú (ISCED 3) továbbtanulásra is jogosít, és lehetővé teszi a jogosítvány megszerzését is. Ez utóbbi az egyik fő motiváló erő a részvételre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása alapján

• 2019-ben 453 fő végezte el az általános iskolát (8 évfolyam),
• a 2019/2020-as tanévben az alapfokú felnőttoktatásban résztvevők száma: 3211 fő.

Középfokú oktatás

Aki a nappali rendszerben nem szerzett középiskolai végzettséget, érettségit, az a tankötelezettségi kor betöltése után a felnőttoktatásban megszerezheti. A felnőttek számára szervezett gimnáziumi képzések sok évtizede folynak, régen is népszerűek voltak, ma is keresettek. Ez teszi lehetővé ugyanis a felsőoktatásba való beiratkozást, továbbá sok, érettségihez kötött képzés megszerzésének is előfeltétele. Az érettségi megszerzése önmagában is javítja a munkaerőpiaci pozíciót, és magasabb társadalmi státuszt eredményez. A gimnáziumi érettségi megszerzése gyakorlatilag ingyenes, térítési díjat csupán akkor kell fizetni, ha valaki egy évfolyamra már harmadszor iratkozik be.

Az esti, levelező vagy távoktatásban végzett gimnáziumi programot követő érettségi a nappali rendszerben megszerezhetővel azonos értékű bizonyítványt ad. A programot kínáló intézmények nagy része állami fenntartású, ezek a köznevelésért felelős tárcához tartoznak. Csak kevés olyan intézmény van, amely kizárólag felnőttoktatást folytat, legtöbbjük nappali rendszerű gimnáziumi képzést is kínál. Az oktatás alapvetően négy évig tart, de sok intézményben mód van egy év alatt két évfolyam elvégzésére, illetve korábbi tanulmányok beszámításával és különbözeti vizsgával csökkenthető az oktatás ideje. Érettségit felnőttként technikumban is lehet tenni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása alapján

• 2019-ben gimnáziumban és szakgimnáziumban összesen 4 431 fő tett sikeres érettségi vizsgát (MKKR 4-es szint);
• a 2019/2020-as tanévben érettségit adó középfokú gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők száma: 60  193 fő (ebből gimnáziumban tanul 28 185 fő, szakgimnáziumban 32  008 fő);
• a 2019/2020-as tanévben szakközépiskolában 25 453 fő vett részt felnőttoktatásban.

Felzárkóztató programok

2020 szeptemberétől a Szakképzési Híd programot a Dobbantó program és a műhelyiskolai képzés váltja fel, amelyek alternatív tanulási utat biztosítanak az általános iskolát el nem végzőknek az alapfokú végzettség és egy részszakma megszerzésére.

A szakképző iskola a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési formát indíthat műhelyiskola formájában.

A Dobbantó program keretében a szakképző iskola előkészítő évfolyamán alapkompetencia-fejlesztés folyik majd, amelynek célja, hogy az alapfokú végzettséggel nem rendelkező, 16. életévüket már betöltött fiatalokat felkészítse a szakmatanulásra. A programban mentortanár közreműködésével minden tanuló egyéni, a saját képességeinek és terveinek megfelelő fejlesztést kap.

Ezt követően a tanuló továbbléphet a műhelyiskolai képzésbe, ahol 6–24 hónap alatt részszakmát tanulhat. A szakmai ismeretek elsajátítása után államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsító bizonyítványt szerezhet, ami legalább egy munkakör betöltésére képesít.

A programban részt vevő tanulók havonta a mindenkori minimálbér öt százalékának megfelelő összegű ösztöndíjban részesülnek.

A Dobbantó program célja:

• az alapkompetenciahiányok csökkentése;
• a foglalkoztatók által elvárt kompetenciák fejlesztése;
• a szakképzésbe való belépés megalapozása.

Orientációs osztály (előkészítő évfolyam) is indítható azoknak az általános iskolát elvégzett fiataloknak a szakképzési centrumokban, akik bizonytalanok a pályaválasztásban, vagy kompetenciafejlesztésre van szükségük szakmai oktatásuk megkezdése előtt. Az orientációs osztály feladata a tanulók egyéni kompetenciáinak felmérésére alapozott fejlesztés és a szakmai oktatás során elsajátítható szakmák gyakorlati körülmények között való megismertetése. Az orientációs osztályban a tanulók mentorálása, alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése, pályaorientációjának, életpálya-tervezésének elősegítése történik rugalmas tanulásszervezési és személyre szabott oktatási formában.

Korábbi, kivezetésre kerülő programok

A szakképzési rendszer átalakítása előtt működő Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok segítséget nyújtottak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztést támogató pedagógiai tevékenységgel.

A hídprogramok azoknak a fiataloknak adtak esélyt és lehetőséget, akik az általános iskola elvégzése után nem jutottak be középfokú iskolába (Köznevelési Hídprogram), illetve akiknek a tanulás korábban csak kudarcélményt adott, és emiatt nem tudták befejezni az általános iskolát (Szakképzési Hídprogram). A Szakképzési Hídprogramba azok a tanulók kerültek, akik legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végeztek el sikeresen annak a tanévnek a végéig, amelyben betöltik a 15. életévüket. Rajtuk kívül részt vehettek olyan, már nem tanköteles fiatalok is, akik a képzésbe való belépés időpontjakor legfeljebb 23 évesek voltak.

A hídprogramok segítették őket abban, hogy bennmaradjanak vagy visszataláljanak az oktatás-képzés világába.

A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése érdekében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című kiemelt projektje 2016. július 1-jével indult. A projekt célja az Európa 2020 stratégia oktatási célkitűzésével összhangban a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentése, a szakképző intézmények kulcskompetencia-fejlesztő tevékenységének támogatása, az alapkészségek fejlesztését segítő eszközrendszer kidolgozása, a szakképzés eredményességének javítása, valamint az iskolai teljesítmény növelése az egész életen át tartó tanulásra való képesség érdekében.

Közfoglalkoztatás és a kapcsolódó képzési programok

A közfoglalkoztatás 2014-ben az átlagos évi adatot tekintve 178 850 főt érintett. 2015-ben éves átlagban 208,1 ezer fő foglalkoztatását tette ki. A 2015-ös adatot figyelembe véve a közfoglalkoztatottak létszáma átlagosan 15%-kal nőtt.  2016-ban az éves átlagos létszám 223 470 főt tett ki. A közfoglalkoztatás 2011-ben kialakított új rendszerében a résztvevők átlagos létszáma 2011 és 2016 között folyamatosan nőtt, évről-évre meghaladta a megelőző évi létszámot. 2016 és 2017 között fordult az addigi trend, csökkent a közfoglalkoztatottak létszáma. 2017-ben a közfoglalkoztatottak átlagos létszáma 179 500 fő volt, 19,7%-kal kevesebb, mint az előző évben, 2018-ban a közfoglalkoztatottak száma 135 620 fő volt, 2019-ben ez a szám 106 259 fő, azaz további csökkenő tendenciát mutat. A közfoglalkoztatásban részt vevő személyek havi átlagos száma 2020 májusában 87,4 ezer főt tett ki. A közfoglalkoztatásra fordítható forrásokat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) Start munkaprogram előirányzata tartalmazza.

A közfoglalkoztatás célja, hogy a közfoglalkoztatottak képességeikhez mérten értékteremtő munkát végezzenek, és a közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra minél nagyobb arányban visszakerüljenek. A visszajuttatás elősegítésének egyik meghatározó eszköze a közfoglalkoztatott piaci igényeknek megfelelő alap-, szak-, illetve továbbképzésben való részesítése. A képzési programok sikeres megvalósulását mentori tevékenység segíti.

Az Országos Közfoglalkoztatási Programhoz kapcsolódó képzések szakmai, illetve az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányulnak, amelynek célja, hogy a tanfolyam sikeres befejezését követően a megszerzett tudás és a közfoglalkoztatás időszaka alatt megszerzett gyakorlat más, hasonló tevékenységet végző, piaci munkaadónál is hasznosítható legyen. 

• Járási startmunka mintaprogramokhoz kapcsolódó képzések. A program legfeljebb 12 hónap időtartamra vonatkozik, napi 8 órás munkaidőben. A járási mintaprogramok speciális, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő mezőgazdasági felzárkóztató programok. Az ezekhez kapcsolódó képzési programok elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők felzárkóztatására, munkakör betöltéséhez szükséges szakmai tudás elsajátítására irányulnak, azaz a megszerzett kompetenciák alapján az egyén alkalmassá válik az öngondoskodásra.
• Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések. A program legfeljebb 12 hónap időtartamra szóló, napi 6-8 órás olyan közfoglalkoztatási forma, amelynek keretében értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére vonhatók be a résztvevők. A képzési programok fő célja, hogy a megszerezett tudással az egyén munkaerőpiaci helyzete javuljon, így a képzési programok az esetleges felzárkóztatás mellett elsősorban állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányulnak.

A 2016–2020 közötti időszakban a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-6.1.1-15-2015-00001 „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” keretében valósulnak meg. A kiemelt projekt célja, hogy ösztönözze az alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy szakképesítéssel nem rendelkező felnőtt lakosság, kiemelten a közfoglalkoztatottak részvételét az oktatásban, képzésben, és lehetőséget biztosítson számukra a munkaerőpiaci szempontból releváns képzettség, ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzésére.

A 2007–2013 közötti tervezési időszakban a TÁMOP keretében több olyan intézkedés volt, amelyben a lakosság bizonyos csoportjainak általános készségeit, kulcskompetenciáit fejlesztették.

Ezek egyike a TÁMOP 2.1.2, amelynek témája az idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése volt. A TÁMOP 2.1.2. projekt alapvető célja a felnőtt lakosság gazdasági versenyképességének növelése, valamint munkaerőpiaci, elhelyezkedési esélyeinek növelése volt. A projekt keretében mintegy százezer fő képzését tűzték ki célul e két kompetenciaterületen, akiknek egytizede hátrányos helyzetű személy volt. Végül 119 917 fő képzésére került sor, akik közül 77 817 volt hátrányos helyzetű. A 11 847 megvalósult képzés közül 2 252 informatikai, 9 595 pedig nyelvi képzés volt. A képzés uniós forrásból valósult meg, a minisztériumok voltak a megvalósítás koordináló főszereplői, de a képzők döntő többsége nem állami intézmény volt. Támogatást kaphattak mindazok, akik betöltötték 18. életévüket, és nem volt tanulói vagy hallgatói jogviszonyuk. Egy-egy fő maximálisan 90 000 Ft (kb. 300 EUR) támogatásra volt jogosult, ami jellemzően 50–100 órás képzésben való részvételt eredményezett. A képzésekhez önrésszel kellett hozzájárulni, amelynek mértéke minimum 5% volt, a hátrányos helyzetű településeken minimum 2%. A projekt teljes támogatása 12,48 mrd Ft (kb. 41,6 m EUR) volt.

A TÁMOP jelentős forrásokat fordított az alacsony (max. ISCED 2) iskolázottságú, hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiacra juttatására (pl. az 1.1.2 és az 1.1.4 intézkedések). A program költségvetése 2011-2013 között 65 mrd Ft volt (kb. 215 m EUR). Ezekben a foglalkoztathatóság javítását célzó beavatkozások gyakori eleme volt a kulcskompetenciák fejlesztése. Az intézkedés az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezésében valósult meg.

A felnőttek elismert képesítésének megsegítéséért tett intézkedések

A szakképző intézmények képzési szerkezetének strukturális változásai a 2016/2017-es tanévtől indultak el. A szakközépiskolák szakgimnáziummá, a szakiskolák szakközépiskolává alakultak át. Így lehetővé vált az, hogy a szakgimnáziumi, valamint a szakközépiskolai képzés érettségi végzettséget és szakmai képzettséget egyaránt nyújtson. A szakiskolák szakközépiskolává alakultak, amelyben lényeges tartalmi újdonság volt, hogy a szakközépiskola a hároméves szakmai képzést és a komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési (továbbtanulási) lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez egy kétéves, érettségire felkészítő képzés keretében. Erről a lehetőségről a tanuló dönt.

A szakképzés 2019-2020-as átalakulási folyamatának eredményeképpen a szakképzés rendszere megváltozik a felnőtt célcsoport körében. A szakképzési rendszer átalakítását a Szakképzés 4.0 Stratégia alapozta meg.

A 2016 2019 között folyó szakképzési rendszert kivezetik, 2020-tól párhuzamosan működik a két rendszer, a korábban tanulmányait megkezdő felnőtt tanulók a régi szabályozásnak megfelelően kapnak tanúsítást, az új képzési struktúrát pedig felmenő rendszerben vezetik be.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti szabályozás a szakképzés rendszerét átalakítja, ami megnyilvánul a fogalomhasználatban, a szerkezeti felépítésben, az intézményi szerkezetben, a tartalmi és kimeneti szabályozásban és a finanszírozásban.

A szakképzés és a köznevelési rendszer különvált, a szakképzésnek két nagy területe lett:

• a szakmajegyzékben szereplő államilag elismert szakmákra felkészítő szakmai oktatás, amely több munkakör betöltésére jogosító, államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad a Szakmajegyzék alapján;
• a szakképesítésre/részszakképesítésre felkészítő szakmai képzés, amelyet szakképző intézmény vagy hatósági engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény szervezhet.

A Szakmajegyzék 25 ágazathoz tartozó 174 szakmát jelöl meg.

Az iskolai rendszerű oktatásban két szakma megszerzése továbbra is ingyenes, és a felnőttoktatásban változatlanul megmarad a nappali rendszer (25 éves korig) mellett az esti, a hétvégi vagy az e-learning alapú képzés lehetősége is.

25 éves korig tanulói jogviszonyban is végezhető az iskolai rendszerű képzés, amely további előnyöket biztosít az érintetteknek. Minden szakképzésben részt vevő tanulónak tanulmányi eredménytől függő mértékű ösztöndíj jár, amelyet a duális képzésben munkabér vált fel. Az ösztöndíj alapjának a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) egyhavi összege tekintendő, az ösztöndíj havi összegét ennek százalékában határozzák meg. A 25 év felettiek szakmai oktatása felnőttképzési jogviszonyban történik.

2020-tól a szakképzés elsősorban a szakképző intézményekben valósul meg középfokú oktatás szintjén. A szakképzésben a szakképző intézmények felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges szakmára felkészítő szakmai oktatást és szakképesítésre felkészítő szakmai képzést jelent. 2020. szeptember 1-től a szakképző intézmények új rendszerben működnek:

• technikum (ötéves, érettségit adó),
• szakképző iskola (hároméves).

Felnőttoktatás keretében a képzési idő rövidülhet, kiindulási pontként technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben a széles alapozású ágazati ismereteket sajátítják el a résztvevők, majd ágazati alapvizsgát tesznek. Az új szakképzési rendszer nagyobb rugalmasságot és átjárhatóságot biztosít a munkaerőpiacról az iskolarendszerbe. Ennek érdekében a szakmai oktatás a felnőttek esetében általában esti képzés formájában, csökkentett időtartamban történik. A képzési idő a hasonló munkakörben megszerzett szakmai tudás figyelembevételével csökkenhet. Lehetőség van az elmélet e-learninges elsajátítására, vagy ha a képzésben részt vevő az adott területen dolgozik, az őt foglalkoztató vállalat is részt vehet a képzésben duális partnerként, így a képzés az eddiginél sokkal rugalmasabban szervezhető meg.

A szakgimnázium elnevezés 2020 szeptemberétől az öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézményt jelöli. A szakgimnázium érettségi végzettség és a szakképzési törvény szerinti szakképesítés megszerzésére készít fel.

Szakképző intézményen kívül a felnőttek részszakmára felkészítő oktatásban és szakképzésre felkészítő szakmai képzésben folytathatják a felnőttképzőknél. A részszakma képzési és kimeneti követelményei, valamint a szakképesítéseket megalapozó programkövetelmények tanulási eredményekben határozzák meg az adott szakma, illetve szakképesítés kimeneti követelményeit.

A 2019. évi LXXX. szakképzési törvény hatálya alá tartozó és felnőttképzésben is indítható szakmai képzéseket megalapozó központilag kidolgozott programkövetelmények tartalmazzák az MKKR-szintet. Kb. 400 szakképesítés esetében a programkövetelmények kidolgozása központilag történik, a szakképzésért felelős minisztérium (Innovációs és Technológiai Minisztérium) és a Magyar Kereskedelmi Iparkamara szakmai együttműködésében. A programkövetelmények fejlesztése 2020. augusztus végéig folyamatosan zajlik.

A szakmai képzés a képző intézmény által kidolgozott, a programkövetelményeken alapuló képzési program szerint folyik, a résztvevők tanúsítványt kapnak az elvégzéséről. A szakmai képzés befejezését követően a képesítő vizsga független akkreditált vizsgaközpontban történik, a felnőtt államilag elismert szakképesítést igazoló képesítő bizonyítványt kap. A munkaerőpiaci képzések közül a munkáltató dönt arról, hogy melyiknél fogadja el a tanúsítványt, és melyiknél várja el az állam által kiadott szakképzettséget nyújtó bizonyítványt is.

Míg a szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít, és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít, és legalább egy munkakör betöltésére képesít. A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítvány államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.

A szakmai oktatásba, szakmai képzésbe való belépésre bármilyen életkorban lehetőség van. Ezekkel az intézkedésekkel támogatja az új szakképzési rendszer a felnőtt lakosság átképzését, továbbképzését, az egész életen át tartó tanulást.

Az átmeneti rendelkezések időszakában fennálló, kivezetendő rendszer

A korábbi rendszer szerint az Országos Képzési Jegyzéken szereplő (rövidítve OKJ-s) képzések a felnőttképzésben 2020. december 31-ig indíthatók, iskolarendszerű képzésben 2020. szeptember 1-től már nem indíthatók.

Felnőttkorban államilag elismert szakképesítést iskolarendszerű felnőttoktatásban, iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) képzést követően, valamint egyéb speciális programok keretében lehet szerezni. 2019-ben 773 OKJ-s képzést tartottak nyilván.

Az első két OKJ-s szakképesítést 25 éves korig nappali tagozaton lehet megszerezni, ezt követően esti, levelező tagozaton vagy egyéb sajátos munkarendben. Fontos megjegyezni, hogy akinek már van diplomája vagy éppen most jár főiskolára vagy egyetemre, ő is jogosult az ingyenes OKJ-s bizonyítvány megszerzésére, hiszen a diploma nem számít szakképesítésnek.

Az Országos Képzési Jegyzék tartalmazta a Magyarországon államilag elismert szakképesítések listáját, leírta a szakképesítések szintjét, tanulmányi területét és ágazatba sorolását. Az OKJ-ben továbbá megjelentek a szakképesítés megszerzésének módjai (iskolarendszerben vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban szerezhető-e meg) és ideje, illetve hogy milyen munkarend-típusokban tanulható a szakképesítés (nappali, esti, levelező stb.).

Az Országos Képzési Jegyzéken szereplő képzések szerkezetét tekintve 2016-ban történt változás. Tartalmilag a legfontosabb változás a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban testesül meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulniuk, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezdenek el, valamint könnyebb az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehet a képzés.

A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakképesítés-típusok jelentek meg. Az alap-szakképesítéseknek vannak elágazásaik, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, de ezek elsajátítása után specializálódni lehet. Sok alap-szakképesítés birtokában további, ráépülő szakképesítés szerezhető. Aki az alap-szakképesítéshez szükséges ismereteknek csak egy részét képes elsajátítani, részszakképesítést szerezhet.

• A szakképesítés: állam által elismert szakképesítés, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés. Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat.
• A részszakképesítés: legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza.
• A szakképesítés-ráépülés: a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(okat) tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet.

2020 előtt iskolarendszerben szakképzés keretében lehetett szakképesítést szerezni. Az első szakma megszerzése a felnőttek számára is ingyenes, egy 2015. májusi törvénymódosítás alapján pedig a felnőttoktatásban és felnőttképzésben a második szakma is megszerezhető térítési díj fizetése nélkül. A szakmák iskolarendszerben való elsajátítása az esetek többségében 1-2 éves oktatási programban lehetséges. A programba való belépési feltételek, valamint a tantervi és vizsgakövetelmények megegyeznek a fiatalok számára fenntartott nappali rendszerű szakképzésével. A nappali rendszerű és a felnőttoktatásban szerzett végzettségek és képesítések egyenértékűek.

Felnőttek – a fiatalokkal ellentétben – nem iskolarendszerű, hanem tanfolyami képzést követően is szerezhetnek államilag elismert szakképesítést, sőt, többségük így lesz szakképzett. 2013-ban összesen 139 100, 2014-ben 132 160, 2015-ben 131 328, 2016-ban 120 489 fő szerzett államilag elismert (ISCED 2, 3 vagy 4-es szintű) OKJ-s szakképesítést. Ez az adat 2018-ban 151 840 fő, 2019-ben 157 951 fő, míg 2020 első felében 43 343 fő. Felnőttképzésben 2020. december 31-ig indíthatók képzések a régi OKJ szerint, így még a következő években is várható OKJ-s végzettségek megjelenése a felnőttek körében.  

Munkaerőpiaci képzésekhez kapcsolódó intézkedések

A munkaerőpiaci képzés a szakmai és nem szakmai képzéseket jelenti, amelyek célja a munkaerőpiac aktuális szükségleteinek megfelelő képzettség biztosítása, az állampolgárok munkavállalói pozíciójának javítása a gazdaság kiszolgálása érdekében.

A munkaerőpiaci áttekintést segíti az Innovációs és Technológiai Minisztérium által működtetett, 2020 áprilisában indított munkaerőpiaci honlap, amely a legfontosabb intézkedésekről és lehetőségekről tájékoztatja az érdeklődőket. Így egy helyről érhetők el a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Virtuális Munkaerőpiac Online Állásportál, a Munkahelyvédelmi bértámogatás, a KFI (kutatási, fejlesztési, innovációs) bértámogatás, a Munkahelyteremtő bértámogatás, a Munkavédelem és munkaügy, a Szak-és felnőttképzés, a Vállalkozóvá válás ösztönzése program, a Közfoglalkoztatás, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. – OFA, VALI – Vállalkozói információ, a Munkaszüret és az Újratervezés Program honlapjai az érdeklődők számára.

Az aktív munkaerőpiaci eszközök között a munkaerőpiaci képzések már több mint két évtizede fontos szerepet töltenek be. Közpénzekből támogatott munkaerőpiaci képzéseket döntően munkanélküliek számára szerveznek, de munkaerőpiaci képzésnek nevezik azt is, amikor a munkanélküliséggel reálisan veszélyeztetettek (akiknek egy éven belül képzés nélkül megszűnne a munkaviszonya), a gyermekek nevelése vagy hozzátartozó ápolása miatt ellátásban részesülő személyek, a pályakezdők, a másodlagos munkaerőpiacon (secondary labour market) dolgozó közfoglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek számára kínálnak elhelyezkedési esélyt növelő képzéseket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta e képzések döntően uniós társfinanszírozással valósultak meg. A képzéseket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat   (PES, Public Employment Service) szervezte, amely a tenderen kiválasztott képzőkkel együttműködési megállapodást kötött.

A képzések jelentős hányada az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képesítéshez (az esetek nagy részében ún. alsó középfokú rész-szakképesítéshez) vezettek, de voltak kulcskompetencia-fejlesztő, pályaorientáló, közúti jogosítványok megszerzésére irányuló, nyelvvizsgára felkészítő, vállalkozás indítására felkészítő munkaerőpiaci képzések is. A képzések döntő többsége ún. „ajánlott” képzés volt, amely a helyi munkaerőpiac igényeire próbált reflektálni megyei szinten összeállított listák alapján, de támogathatók voltak az ún. „elfogadott” képzések is, amikor az álláskereső a listában nem szereplő képzésben való részvétel iránti kérelmet adott be.

A munkaerőpiaci képzésben résztvevőknek képzési támogatás adható. A munkanélküliek szinte kivétel nélkül ún. keresetpótló támogatást kapnak, amennyiben a képzés legalább heti 20 órában folyik. Számukra a képzés ingyenes, az ún. elfogadott képzés esetén a képzés sokszor megosztott finanszírozással zajlik, ilyenkor a képzés résztvevője vagy majdani foglalkoztatója fedezi a képzési költségek egy részét.

A továbbiakban azok a programok, kiemelt projektek vagy állami intézkedések olvashatók, amelyek célzottan egy-egy munkaerő-piaci problémára válaszolnak, vagy konkrét célcsoportra irányulnak.

• Az „Út a munkaerőpiacra” című program a VEKOP-8.1.1-15-2015-00001 (a Közép-magyarországi régióban) és a GINOP 5.1.1-15-2015-00001  (az ország más régióiban) kiemelt projektek keretében megvalósuló munkaerőpiaci intézkedés. A program célja egyrészt az álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatása, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése azon közfoglalkoztatottak esetében, akik képessé tehetők és készek munkát vállalni a versenyszférában. A projekt célcsoportjai a 25–64 év közötti nyilvántartott álláskeresők, a szolgáltatást és közvetítést igénylők köre, valamint azok a versenyszférába kiléptethető közfoglalkoztatottak, akiknek elhelyezkedése az állami foglalkoztatási szerv megítélése szerint a jelen munkaerőpiaci program segítségével mozdítható elő. A 2015–2021 között futó program előkészítése során figyelem fordul az inaktívakra is (a felkutatáskor/jelentkezéskor az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában általában még semmilyen módon nem szereplőkre).

• A 25 év alatti sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok számára az Ifjúsági Garancia Programok állnak rendelkezésre. Az Ifjúsági Garancia egy átfogó, oktatási és foglalkoztatási intézkedések kombinációjával az ifjúsági munkanélküliség csökkentését, a fiatalok élethelyzetének javítását célzó rendszer. Az Ifjúsági Garancia  Program keretében számos munkaerőpiaci lehetőséget kínálnak a 25 év alatti fiataloknak. A projektek az Európai Szociális Alapból támogatásban részesülnek, céljuk a fiatalok belépésének segítése a munka vagy a tanulás világába, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerőpiaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal, vállalva, hogy a fiatalnak szóló,  a munka vagy a tanulás világába történő ajánlat megtételére négy hónapon belül sor kerül.

• A szakmai képzések a munkaerőpiaci képzések egy másik csoportját képezik, amelyek a 10 fő feletti vállalkozások által valamilyen formában támogatott szakmai képzésekre terjednek ki. A gazdálkodó szervezetek a szakmai képzést nyújthatták hagyományos szakmai képzésként vagy a szakmai képzés egyéb formájában (pl. konferencia, szeminárium látogatásának, önképzésnek a lehetővé tételével, munkahelyen, munkaszituációban történő képzéssel).
• A Munkahelyi képzések támogatása, mikro-, kis- és középvállalatok és nagyvállalatok munkavállalói számára indított képzések szakmai támogató programja című, GINOP-6.1.7-17 azonosító jelű felhívás célja, hogy támogassa a munkahelyi képzéseket az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, a munkavállalók munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása érdekében 2018–2020 között.

• A NYITOK projekt (GINOP-6.1.4-16 program) kiemelt célja a foglalkoztathatóság növelése az aktív korúak munkaerőpiac szempontjából elvárt kulcskompetenciáinak és transzverzális készségeinek fejlesztése által. A program közvetlen célcsoportját azon aktív korú (16–64 év) személyek alkotják, akiknek társadalmi és munkaerőpiaci integrációját, munkahelyük megtartását, illetve karrier- és életpálya-építését akadályozza alapkészségeik és kulcskompetenciáik alacsony szintje, valamint akiknek nem biztosított az esélyegyenlőség a számukra megfelelő tanulási és kompetenciafejlesztési lehetőségekhez való hozzáférés tekintetében. A program 2017–2021 között kínál iparági, informatikai, nyelvi és egyéb munkaerőpiaci képzést online formában vagy az ország konvergenciarégióiban elérhető 52 tanulási központban.

• A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság „Aktívan a tudásért” EFOP 3.7.1-17. számú kiemelt projektjének célja a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű, 18-55 év közötti, alacsony iskolai végzettségű vagy iskolai végzettséggel egyáltalán nem rendelkező személyek foglalkoztathatóságának javítása az ország kevésbé fejlett régióiban. A 2017–2021 között tartó programban résztvevők kompetenciamérő kérdőívek alapján kapnak segítséget a számukra leginkább megfelelő képzések megtalálásához (alapkompetencia-fejlesztő képzés, általános iskolai felzárkóztató képzés, szakmai alapozó képzés).2020-ban új pályázati program jelent meg „Kisgyermeket nevelő szülők képzésének elősegítése, ösztöndíja és elhelyezkedésük támogatása” címmel (GINOP-5.3.13-20)amelynek célja, hogy a kisgyermeket nevelő szülők képzésben való részvételüket elősegítse, foglalkoztathatóságukat javítsa, munkába való visszatérésüket támogassa a következő években.

Foglalkoztatást segítő kiegészítő képzések:

Információs és Kommunikációs Technológiához kapcsolódó képzések (IKT-képzések)

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által fejlesztett képzési programok alapvető célja az elsősorban gazdasági szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása volt, továbbá digitális kompetenciáik fejlesztése annak érdekében, hogy gazdasági versenyképességük növekedjen, és munkaerőpiaci esélyeik javuljanak.

Több kiemelt projekt és intézkedés megvalósulása van folyamatban digitális kompetencia fejlesztésére, amely képzések jelentősége a 2020-as veszélyhelyzet hatására megerősödött.

• A „Digitális szakadék csökkentése” – GINOP 6.1.2.-15 című kiemelt projekt képzései 2016 szeptemberétől indultak, amelyeket a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)  és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) (ma már Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)) együttműködésben, konzorciumként valósít meg. A projekt alapvető céljai közé tartozik a lakosság digitális kompetenciájának növelése. A digitális készségekkel nem rendelkező csoportok számára a digitális alapkompetencia fejlesztése az egyik legfontosabb munkaerőpiaci kulcskompetencia. A kompetenciafejlesztésnek a motivációt erősítő szemléletformálással is ki kell egészülnie, mivel a digitális írástudatlanság részben szemléletbeli okokra is visszavezethető. Kiemelt célcsoportjai közé tartozik a kevésbé fejlett régiókban (Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli) magyarországi lakóhellyel rendelkező, 16–65 év közötti, általános iskolai végzettséggel rendelkező és legfeljebb alapfokú részszakképesítésben bizonyítványt szerzettek, és akik nem álltak tanulói/hallgatói jogviszonyban, illetve párhuzamosan nem vettek részt hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló digitális kompetenciafejlesztésre irányuló informatikai képzésben.

• 2020. májustól indult az Újratervezés program, amely a Struktúraváltást támogató informatikai képzések kiemelt projekt (GINOP-6.2.8-20) keretében kínál digitális készségfejlesztést. A támogatott képzéseken való részvétel feltétele egy 8 hetes online informatikai kurzuson való részvétel, amely lehetőséget ad arra, hogy a képzés munka mellett vagy hétvégén haladva elvégezhető legyen heti 10–30 óra befektetett tanulással. A kurzus egy záróvizsgával zárul, amelynek sikeres teljesítése az egyik feltétele annak, hogy a résztvevők 100%-os állami támogatással tanulhassanak tovább a programban elérhető IT-képzések egyikén, és emellett lehetőségük legyen felvenni a Diákhitel Pluszt.

• A Diákhitel Plusz célja, hogy szabad felhasználású, kamatmentes hitellel segítsen azoknak a tanulóknak, akik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által meghatározott felnőttképzésekben szeretnének részt venni.

• A Digitális Jólét Program (DJP) keretein belül a felnőttek infokommunikációs kompetenciafejlesztése a Digitális Jólét Koordinációs Központ által koordinált Digitális Jólét Program Hálózat mentoraival valósul meg. 2017-től 1173 helységben, 1415 Digitális Jólét Program Ponton mintegy 2116 DJP mentor dolgozik a digitális írástudatlanság csökkentése érdekében.

2012-ben kidolgozásra került – a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) felépítéséhez igazodva – az Infokommunikációs Egységes Referenciakeret (IKER), amely a digitális készségeket határozta meg, ez 2015-ben átdolgozásra és fejlesztésre került. Így jött létre az IKER 1.: „Első lépések a digitális világba” című és az IKER 2.: „Önállóan használom az informatikai eszközömet” című 35–35 órás képzési program, amelyek célja a gyakorlatorientált digitális kompetenciafejlesztés, a digitális társadalomhoz való tartozással kapcsolatos igények megalapozása, pozitív attitűd kialakítása a digitális eszközök irányában.

IKER 1.: „Első lépések a digitális világba”

A program konkrét célja annak elérése, hogy a résztvevő:

• tudja használni az infokommunikációs eszközének (PC, tablet, notebook, okostelefon stb.) működtetéséhez szükséges alapvető funkciókat;
• tudja hanghívásra és szöveges üzenetküldésre használni infokommunikációs eszközét;
• tudjon egyszerű szövegszerkesztési lépések felhasználásával rövid szöveget szerkeszteni;
• tudjon egyszerű mentési műveleteket végezni;
• tudjon az interneten tájékozódni, könnyen hozzáférhető információkat megszerezni;
• tudjon elektronikus levelezést lebonyolítani az alapvető funkciók használatával;
• az infokommunikációs eszköze megismert funkcióit biztonságosan tudja használni.

IKER 2.: „Önállóan használom az informatikai eszközömet”

A program konkrét célja annak elérése, hogy a résztvevő:

• használja az okos eszközének (PC, tablet, notebook, okostelefon stb.) önálló működtetésére a legfontosabb beállítási lehetőségeket;
• használja a saját okos eszközén lévő operációs rendszer ismert szolgáltatásait;
• tudjon egyszerű szövegszerkesztési lépések felhasználásával rövid, de kerek egész szöveget (pl. rövid szöveges üzenet, rövid e-mail) szerkeszteni;
• az interneten gyűjtött információkat fel tudja dolgozni, azokat konkrét problémák megoldására használja fel;
• elektronikus levelezés során tudjon csatolmányokat használni, felismerje az elektronikus levelezés veszélyhelyzeteit (levélszemét, e-mailes csalás) és képes legyen azokat egyszerű módon kezelni;
• képes legyen közösségi portálok önálló használatára (regisztráció, bejelentkezés, információkeresés, megosztás, egyszerű adatvédelem);
• tudja hanghívásra és szöveges üzenetküldésre használni infokommunikációs eszközét.

Az Országos Statisztikai Adatszolgáltató rendszer kimutatása alapján 2019-ben 131 482 fő végzett el informatikai képzést. Ez a 2018-as évhez (126 162 fő) képest közel 10%-os növekedést jelent.

Egyéb készség- és képességfejlesztő képzésekre vonatkozó intézkedések

Nyelvi képzések

A nyelvi képzések során megszerzett tudás nemcsak a szakmai tevékenység során hasznosítható, hanem a mindennapi élet egyéb területein is.

Támogatott nyelvi képzéseket 2020. augusztus 31-ig a felnőttképzési törvényben és miniszteri rendeletben szabályozott módon lehet szervezni, míg a piaci alapú képzésekre ezek a szabályok nem vonatkoztak.

A felnőttképzési nyelvi képzések programkövetelményeit, eljárásrendjét, követelményei teljesítési igazolásainak módját a 16/2014 (IV. 4.) NGM rendelet szabályozta. E rendelet 1. számú mellékletében találhatóak a kontaktórás típusú nyelvi képzés minimális óraszámainak, 2. számú mellékletében a távoktatás típusú nyelvi képzés minimális kontaktóra-számainak keretszámai. A rendelet 2020. február 15-től hatályát vesztette.

2020. szeptember 1-től nyelvi képzéseket kizárólag bejelentés alapján lehet indítani, amennyiben ez támogatott nyelvi képzést jelent, akkor engedélyköteles is lesz.

Az Országos Statisztikai Adatszolgáltató rendszer kimutatása alapján 2019-ben 57 047 fő végzett el nyelvi képzést. Ez a 2018-as évhez (46 106 fő) képest közel 20%-os csökkenést jelent.

Egyéb tanulási-művelődési képzések, általános kompetenciafejlesztés

A megújult felnőttképzésről szóló törvény nem határozza meg a korábban általános célúnak, majd egyéb képzésnek definiált képzés fogalmát, amely az általános műveltség növelését, általános kompetenciák fejlesztését célozza, illetve hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.

A művelődési tevékenységek, általános kompetenciafejlesztő képzések elsődleges célja nem a munkahelyi előmenetelhez kapcsolódik, hanem valamilyen szabadidőben végzett tevékenységhez (pl. sport, zene, kézműves tevékenységek stb.) kapcsolódnak, vagy a személyiség kiteljesedéséhez járulnak hozzá. Az ilyen célú képzésekben való részvétel mértéke az iskolai végzettség függvényében alakul.

A tématerületre irányuló stratégiai dokumentumok az egész életen át tartó tanulás stratégiáiban jelennek meg. Az első ilyen dokumentumot 2005-ben fogadta el a kormány. A 2007–2013-as tervezési időszakban a TÁMOP 3. prioritásában („A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek”) került sor a kulturális szektor fejlesztésére. Voltak így külön könyvtárfejlesztési, múzeum- és múzeumpedagógia-fejlesztési, illetve a kulturális szektor humánerőforrásának fejlesztésére irányuló programok.

A jelenleg érvényes kormánystratégiát (Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014–2020 közötti időszakra) 2014. november 4-én fogadták el. Ez utóbbi „A kulturális intézmények szerepének erősítése a felnőttkori tanulásban” című alfejezetben foglalkozik a témával. Az általános, társadalmi és állampolgári kompetenciák fejlesztését sok esetben civil szervezetek, művelődési és kulturális szervezetek, egyházi intézmények, népfőiskolák látják el. Ezek a képzések jellemzően projekt alapon finanszírozottak.

Az Országos Statisztikai Adatszolgáltató rendszer kimutatása alapján 2019-ben 264 043 fő vett részt általános célú felnőttképzésben. Ez a 2018-as évhez (210 547 fő) képest több mint 25%-os növekedést jelent.

Egyéb állami intézkedések a felnőtt tanulók érdekében

A fentieken kívül további felnőtt tanulóknak szóló képzési programok nem jellemzőek.