Az Erasmus+ program keretében azon felsőoktatási intézmények nyújthatnak be pályázatot, melyek rendelkeznek Erasmus Felsőoktatási Chartával (ECHE). Ez adja az általános minőségbiztosítási keretrendszert azokhoz az európai és nemzetközi együttműködési tevékenységekhez, amelyek a felsőoktatási intézmények részvételével valósulnak meg az Erasmus+ program keretében. A Charta a program teljes időtartamára szól. Magyarországon 54 felsőoktatási intézmény rendelkezik Erasmus Felsőoktatási Chartával, ami az intézmények 84,4%-a, s lefedi az állami intézmények teljes körét, a nem állami intézmények közül pedig csak a kisebb létszámú egyházi felsőoktatási intézmények nem rendelkeznek Erasmus Felsőoktatási Chartával.

2019-ben 50 Erasmus Felsőoktatási Chartával rendelkező felsőoktatási intézmény valósított meg Erasmus+ felsőoktatási mobilitási projektet Magyarországon. Ezek egy része 2020-ban zárul, illetve – a koronavírus-járvány miatt – 2021. január 31-én fejeződik be. Összesen több mint 8 ezer fő vett részt az Európia Unión belüli programokban, ezen belül a hallgatói mobilitás aránya a legnagyobb (61%), az oktatói mobilitás keretében kiutazók aránya 21%, míg 18% a személyzeti mobilitásé.

A Central European Exchange Program for University Studies (CEEPUS) célja, hogy a felsőoktatás területén együttműködő partnerintézmények között lehetővé tegye hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítását, speciális kurzusok, valamint hallgatói kirándulások szervezését, támogassa hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását a térségben. A program országos koordinációját a Tempus Közalapítvány látja el.

Az államközi ösztöndíjak a magyar és egy másik állam kétoldalú megállapodásán alapuló egyéni mobilitások megvalósulását szolgálják felsőoktatási hallgatók, oktatók, illetve kutatók számára. Emellett projektalapú államközi ösztöndíjak (DAAD, Hubert Curien – Balaton program) és magyar állami ösztöndíjprogramok (Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, Collegium Hungaricum) is rendelkezésre állnak. Az államközi ösztöndíjak keretében nem csak személyi mobilitásra van lehetőség, hanem nyári egyetemi kurzusok szervezésére és kétoldalú kutatási projektek létrehozására is.

Hallgatói Mobilitás

Az elmúlt években rendre 4000 fő felett volt azoknak a hallgatóknak a száma, akik kiutazóként Erasmus+ mobilitásban vettek részt (a 2017-ben megítélt projektek esetében 4309 fő, a 2018-as pályázati évben 4692 hallgató,  2019-ben 4893 hallgató utazását hagyták jóvá). Ebből a nagyobb arányt (a 2019-ben megvalósult mobilitások közül 67%-ot) a tanulmányi célú mobilitás teszi ki, az utazások céljának egyharmada a szakmai gyakorlat.

A tanulmányi célú mobilitás esetén a legnépszerűbb célország Németország, Olaszország és Spanyolország . A program kiemelt figyelmet fordít a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok részvételére, számukra plusz anyagi támogatást is nyújt. Az eddig megvalósult mobilitások 17%-ában kaptak a hallgatók ilyen plusz támogatást. Szintén kiemelt figyelem fordul a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg hallgatók anyagi támogatására, így ösztönözve részvételüket a programban.

A mobilitásban részt vevők a kiutazást követően online kérdőívben értékelték mobilitásukat. A legutolsó három évre vonatkozóan a résztvevők általános elégedettsége a megvalósult mobilitások kapcsán 90% felett volt (2018-ban és 2019-ben is 96%).

A befelé irányuló mobilitás kapcsán megállapítható, hogy az sokáig magasabb volt, mint a magyar hallgatók kifelé irányuló mobilitása (többen választják Magyarországot célországként, mint magyar hallgatók más, külföldi országokat), az utóbbi két évben azonban kiegyenlítettebbek a létszámok. 2019-ben 4843 hallgató érkezett Magyarországra, ebből 4225 külföldi hallgató tanulmányi célú mobilitásban vett részt, 618 fő pedig szakmai gyakorlaton.

Az Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitási programja Európán kívüli mobilitásra is lehetőséget nyújt. A programra felsőoktatási intézmények pályázhatnak, hallgatói tanulmányi mobilitás, hallgatói szakmai gyakorlat (2018-tól), illetve oktatási és képzési célú személyzeti mobilitás céljából. A 2017-es pályázati évben 22 intézmény, 2018-ban 25 intézmény, 2019-ben pedig 28 intézmény részesült támogatásban, évente hozzávetőleg ezer hallgató és oktató részvételével. E mobilitásokban a hallgatói arány 2019-ben 33% volt, amelyen belül a befelé irányuló mobilitás létszámai (300fő) jóval magasabbak, mint a kifelé irányuló mobilitásban részt vevő hallgatók száma (108 fő).

A Campus Mundi program egyik fontos célja a hallgatói mobilitás támogatása, a hallgatók kompetenciáinak és munkaerőpiaci foglalkoztathatóságának növelése. A program európai uniós és hazai forrásból háromféle hallgatói ösztöndíjat kínál a világ szinte bármely országába: részképzéshez, szakmai gyakorlathoz vagy rövid tanulmányúthoz. A pályáztatási folyamatot a Tempus Közalapítvány koordinálja. Keretében 2019-ben 2065 sikeres pályázó volt, ami az előző évihez hasonló. Részképzés és szakmai gyakorlat esetében folyamatosan adhatnak be pályázatot a hallgatók, a rövid tanulmányút pályázattípus esetében két pályázati forduló van évente.

Az ösztöndíjprogram egyik típusa az államközi egyezmények keretében megvalósuló részképzésekre igényelhető Campus Mundi ösztöndíj, amelyet azok a magyar hallgatók vehetnek igénybe, akik valamely Stipendium Hungaricum Program partnerországban vesznek részt olyan részképzésen, amely kapcsolódik itthoni tanulmányaikhoz. A részképzés során a fogadó intézményben legalább 10 ECTS kreditet kell szereznie a hallgatóknak, vagy minimum heti 20 óraszámban kell sikeresen kurzusokat teljesíteni, illetve kutatási tevékenységet végezni. A 2019/2020-as tanévre vonatkozó pályázati felhívásra 89 pályázatot nyújtottak be. A hallgatók összesen 13 célországot jelöltek meg a lehetséges 26-ból, amelyek közül a legnépszerűbb Kína és Jordánia volt. A 2019/2020-as tanév során összesen 57-en utaztak ki a Campus Mundi program e típusával, egy vagy két szemeszternyi résztanulmányokra.  

A CEEPUS programban 3–5 hónapos és 1–2 hónapos hallgatói ösztöndíjak pályázhatók. A részt vevő hazai felsőoktatási intézmények a 2018/2019-es tanévben 248 hallgatót fogadtak Magyarországon, míg 209 hallgatónak nyílt lehetősége arra, hogy ösztöndíjas időszakot töltsön valamely más CEEPUS országban, amelyek a következők lehetnek: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia.

A nemzetközi tapasztalatszerzést szolgálják a Visegrádi Alap mobilitási ösztöndíjai is. Az alap a Kelet-Közép-Európában vagy a Balkán régióban folytatott mester, illetve poszt-mester (doktori vagy posztdoktori) szintű tanulmányokat támogatja, az előbbiben 1–4 szemeszter, az utóbbiban 1–2 szemeszter időtartamban, szemeszterenként 2500 euró ösztöndíjjal. 2019-ben hét magyarországi hallgató pályázott és négy nyert ösztöndíjat ebben a programban, míg a Magyarországra beutazó támogatottak száma 27.

A hazai és a szomszédos országok magyar származású hallgatóinak ad lehetőséget külföldi tapasztalatszerzésre a Makovecz Hallgatói Ösztöndíjprogram. Ennek keretében hazai és határon túli felsőoktatási intézményekben biztosítanak intézményközi együttműködésekben részképzési lehetőséget legfeljebb 5 hónapos időtartamra. A programba olyan Kárpát-medencei egyetemeket vontak be, amelyeken magyar nyelven lehet tanulni. A hallgatói ösztöndíjnak alapvetően két lehetséges formája van:

– teljes szemeszteres (5 hónap) mobilitás, amelynek keretében a kiküldött hallgatók a fogadó intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében folytatnak részképzéses tanulmányokat (kreditbeszámítás);

– rövid távú (1–4 hónap) mobilitás, amelynek célja rövidebb tanulmányutakon való részvétel, illetve a hallgatók tudományos tevékenységének támogatása.

A 2017–18-as tanévben kilenc programgazda külhoni intézmény és tizenkilenc magyarországi egyetem és főiskola között alakult ki együttműködés, amelynek keretében közel négyszáz hallgató vett részt részképzésekben.

Oktatói Mobilitás

Az Erasmus+ Program felsőoktatási alprogramja nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és nem oktató munkatársak mobilitását is támogatja. A pályázat célja 2–60 nap időtartamú oktatási, képzési típusú tevékenységek támogatása. Ennek érdekében utazási és megélhetési költségekre (pl. szállás, étkezés) kapható támogatás, amelynek mértéke függ a távolságtól és a fogadó ország megélhetési költségeitől. A létszámok az utóbbi három évben enyhe emelkedést mutatnak: a 2017-es pályázati évben 2326 oktatónak és felsőoktatásban dolgozónak, 2018-ban 2651 főnek, 2019-ben pedig 3140 főnek ítéltek meg támogatást.

Az Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitási programjában megítélt pályázatok keretében évente közel 600 oktató és 200 egyéb felsőoktatási dolgozó mobilitása valósul meg Európán kívüli országokkal való együttműködésben. Ezen belül a ki- és a beutazó oktatók, munkatársak létszáma közel azonos volt 2019-ben (411 kiutazó, 440 beutazó).

A CEEPUS program az oktatóknak is mobilitási lehetőséget biztosít Kelet-Közép-Európában. Ennek keretében 2019-ben 317 oktató jött Magyarországra, míg a kifelé irányuló mobilitás 251 főt érintett.

A magyar állam által meghirdetett Makovecz Program keretében is lehetőség van egyetemi oktatók mobilitására. A Makovecz Oktatói Ösztöndíjprogram minősített (egyetemi tanár vagy docens) magyarországi oktatók kiküldését támogatja magyar nyelven oktató külhoni felsőoktatási intézményekbe. A 2017–18-as tanévben a program keretében mintegy negyven hazai oktató dolgozott külhoni intézményekben.