Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagállama. Az Európai Unióban az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása mellett fontos alapelvvé vált a tudás szabad áramlása. Ennek egyértelmű jele, hogy az Unió elköteleződött a kutatók, tudósok, tanulók és tanárok, hallgatók és oktatók határokon átnyúló mobilitása, valamint az oktatási rendszerek mobilitást segítő modernizálása mellett, ami az uniós támogatási prioritásokban is megmutatkozik.
Stratégiai célok és szakpolitikai eszközök
Az európai dimenzió és a nemzetközi mobilitás közösségi célként való felértékelődése nyomon követhető az utóbbi évtizedek uniós szintű oktatási stratégiáiban, keretrendszereiben, aminek egyenes következménye az uniós és tagállami szintű mobilitási akciók növekvő száma.
A nemzeti szintű szakpolitikai folyamatokat alapvetően meghatározza az Európa 2020 stratégiai program. A stratégiai program – az előző Oktatás és képzés 2010 stratégiához hasonlóan – közös célkitűzéseket, elveket, valamint hatékony és rugalmas munkamódszereket biztosít a nemzeti és az uniós oktatáspolitika számára. Az Európa 2020 stratégiai program keretein belül az uniós szintű oktatásstratégiai célok eléréséhez vezető utat az Oktatás és képzés 2020 részletes keretrendszer jelöli ki.
Az Oktatás és Képzés 2020 stratégiai keretrendszer egyik fő célkitűzése az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása. Ennek keretében előrelépésre van szükség az egész életen át tartó tanulás stratégiáinak végrehajtásában, valamint az európai képesítési keretrendszerhez kötődő nemzeti képesítési keretrendszerek és a rugalmasabb tanulási lehetőségek fejlesztése terén. A dokumentum a mobilitás terén is európai referenciakeretet határoz meg, mely szerint 2020-ig célkitűzésként jelenik meg, hogy a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező fiatal diplomások legalább 20%-a, a 18–34 éves, szakmai alapképzettséggel rendelkező felnőttek legalább 6%-a rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett tanulmányi vagy képzési tapasztalattal. Vagyis a stratégiai célkitűzések eléréséhez alapvető jelentőségű a mobilitás bővítése, valamint az Európai Mobilitásminőségi Charta, melynek segítségével biztosítani kell, hogy a mobilitási programokban részt vevők kedvező tapasztalatokra tegyenek szert mind a fogadó országban, mind visszatértük után hazájukban is.
Az oktatásstratégiai célok elérését alapvetően két széles körű közösségi fejlesztési forrás finanszírozza:
- a pályáztatási rendszerre épülő közösségi programok és
- a strukturális alapok.
Tagállami szinten tehát számos uniós forrás használható fel az Európa 2020 stratégia céljaival egyező mobilitás ösztönzésére, illetve stratégiai partnerségek és tanulási hálózatok kialakítására, fejlesztésére. Ezeket a közösségi oktatási eszközöket a nemzeti irodák koordinációjával közvetlenül is finanszírozza az Európai Bizottság.
A 2014–2020 közötti időszakra az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén az Unió fő finanszírozási eszköze az Európai Bizottság által koordinált Erasmus+ program. A program több, az előző finanszírozási periódusban futó programot egyesít, s célja, hogy előmozdítsa a készségek és a foglalkoztathatóság fejlesztését, továbbá hogy elősegítse az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka korszerűsítését. Ennek érdekében a program mobilitást, együttműködések kialakítását és szakpolitikai reformfolyamatok megvalósulását ösztönző tevékenységeket finanszíroz a köznevelés, a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttoktatás, valamint az ifjúságpolitika és a sport szektoraiban.
Az Erasmus+ program keretében pedagógusok, oktatók, oktatási és képzési szakértők, ifjúsági szakemberek, felsőoktatásban és szakképzésben tanuló diákok mobilitása valósul meg. A mobilitás ösztönzésének új eszközeként jelent meg a diákhitel-garancia, melynek célja a felsőoktatás költségeinek egy részét fedező diákhitel biztosítása révén a mesterszintű képzést végző hallgatók hozzásegítése ahhoz, hogy egy másik országban vegyenek részt mesterképzésben. A program a mobilitás mellett nagy hangsúlyt fektet a szakmai párbeszédre, a felsőoktatás és a munka világa, illetve a szakképzés és a munka világa közötti strukturált hazai és nemzetközi együttműködések megalapozására, a stratégiai partnerségek, szövetségek és informatikai támogató platformok kialakítására, valamint az innovációk és jó gyakorlatok cseréjére is.
Az Erasmus+ több mint 4 millió európai polgárnak nyújt majd lehetőséget arra, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, részesüljön képzésben, szerezzen munkatapasztalatot, illetve végezzen önkéntes munkát. Ezenkívül 125 ezer szervezetet támogat abban, hogy más országban működő partnerekkel együttműködve elősegítsék az innovációt és a korszerű módszerek elterjedését a tanítás és az ifjúsági munka területén. Az új programban 40%-kal több uniós forrás áll rendelkezésre, mint a megelőző hét évben, azaz az Erasmus+ 14,7 milliárd eurót biztosít az európai oktatás, képzés, ifjúsági szakma és sport megerősítésére, ezen felül pedig további 1,68 milliárd euró szolgálja a harmadik országokkal (az ún. partnerországokkal) megvalósítandó törekvések finanszírozását. Magyarországon a program megvalósítását a Tempus Közalapítvány koordinálja. Az Európa 2020 stratégia oktatási és mobilitási céljainak megvalósítása érdekében Magyarország elsősorban uniós forrásokat (Erasmus+, európai strukturális és beruházási alapok) kíván igénybe venni, és ezáltal óhajtja szélesíteni a pedagógusok, oktatók, oktatási és képzési szakértők, valamint a diákok, hallgatók mobilitását, szem előtt tartva az esélyegyenlőség biztosítását, a hozzáférési esélyek növelését.
Ezzel egyidejűleg stratégiai cél a felsőoktatás nemzetközi versenyképességének erősítése, a külföldi hallgatók létszámának növelése, ennek érdekében az idegen nyelvű képzések számbavétele, fejlesztése, és külföldi diákok részére ösztöndíjak alapítása. Ezt szolgálja többek között a Campus Mundi ösztöndíjprogram is, ami az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásában valósul meg 2016–2021 között. A Campus Mundi program célja a felsőoktatás minőségének javítása, a hallgatói mobilitás ösztönzése és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi elismertségének erősítése. A programot a Tempus Közalapítvány koordinálja. A program legfontosabb tevékenységei:
- A felsőoktatási mobilitás ösztönzése hallgatói ösztöndíj formájában: az ösztöndíjprogram a 2016–2021 közötti időszakban mintegy 9000 magyarországi hallgató támogatását teszi lehetővé részképzésre, szakmai gyakorlatokra, rövid tanulmányutakra való pályázati lehetőségek biztosításán keresztül a világ bármelyik országába.
- A felsőoktatás nemzetköziesítése, melynek keretében nemzetközi hallgatói és intézményi oktatási vásárokon való részvételre, szakmai műhelyek, PLA jellegű szakmai együttműködések, képzések szervezésére kerül sor.
Szintén stratégiai cél a szomszédos országokkal való oktatási együttműködés, különösképpen a nemzetiségi oktatásban, hiszen Magyarország határain belül számos nemzetiség él, és Magyarország határain túl is él számottevő magyar nemzetiség.
További fontos cél a pedagógusok szakmai megújulása, szakmai fejlődésének támogatása, európai tapasztalatainak növekedése, ennek érdekében fontos a pedagógusképzésben, pedagógus-továbbképzésben elismert képesítések megfeleltetése a hasonló európai képesítéseknek.
A mobilitás és az oktatás nemzetközi dimenziójának erősítésére irányuló európai törekvések megvalósítása érdekében Magyarország 2014 őszén elfogadott (1603/2014. Kormányhatározat) köznevelés-fejlesztési stratégiája számos beavatkozást tervez, így megjelenik benne:
- a mobilitás feltételei (például: nyelvi, kulturális) feltárásának és megteremtésének támogatása;
- a pedagógusok egyéni szakmai fejlődéséhez szükséges mobilitást támogató egyéb képzések akkreditációjának és tartásának biztosítása;
- mobilitási pályázatok kiírása nem nyelvszakos pedagógusoknak a módszertani eszköztár bővítése, a köznevelési jó gyakorlatok megismerése érdekében;
- az idegennyelvszakos vendégtanárok hazai iskolákban foglalkoztatásának támogatása;
- a nemzetközi partnerkapcsolatokat elősegítő infokommunikációs platformok létrehozásának, informatikai rendszerek kialakításának támogatása;
- a nemzetközi együttműködéseket, partnerkapcsolatokat építő előkészítő és azokat megvalósító látogatások támogatása;
- a nemzetközi oktatással-neveléssel kapcsolatos rendezvényeken való részvétel támogatása;
- a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók és a pedagógusok nemzetközi mobilitásának támogatása.
A köznevelés-fejlesztési stratégia mellett a magyar kormány által 2014 őszén elfogadott (1603/2014. Kormányhatározat) egész életen át tartó tanulás keretstratégiájában is fontos célként jelenik meg a tanulási partnerség, a hálózatok kiépítése és bővítése, valamint a felnőttképzéssel foglalkozó szakemberek és képzők folyamatos szakmai fejlesztése.
Az oktatás nemzetközi dimenziója erősítésének további két kiemelt területe a nyelvoktatás és a digitális oktatás. A magyar lakosság nyelvtudásának javítására különösen fontos stratégiai elem az oktatás valamennyi szintjén az idegennyelv-tanulás és -tanítás fejlesztésének elősegítése. Ennek egyik elemeként a felsőoktatási hallgatók 2019. október 1-jétől a szükséges nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése céljából nyelvtanulási hallgatói hitelt vehetnek igénybe maximum 500 ezer forint erejéig (114/2019. (V. 15.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet módosításáról). A másik kiemelt területhez, a digitális oktatáshoz kapcsolódóan a magyar kormány 2016-ban fogadta el (1536/2016. Kormányhatározat) a Digitális Oktatási Stratégiát, amelyben a legfontosabb célként jelöli ki a digitális környezet fejlesztését, a digitális módszertanok és digitális tananyagok elérhetőségét, az oktatás-adminisztrációban és a tanárok továbbképzésében a digitális megoldások fejlesztését, valamint a nemzetközi online oktatási-kutatási térbe történő kilépés támogatását.