A közalkalmazottak, illetve az ebbe a foglalkoztatási csoportba tartozó kisgyermeknevelők, pedagógusok  – így az ISCED 0 képzési szinten az óvodapedagógusok, az ISCED 1 szinten az 1–4. évfolyamos nevelés-oktatásban a tanítók, az  5–8. évfolyamon a szaktanárok, akik valamely tantárgyakat tanítanak, a magasabb ISCED szinteken pedig a szaktanárok – helyzetét több szintű szabályozás alakítja. Országos szinten a Magyar  Országgyűlés törvényalkotással alakítja ki az állami és önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyára, valamint a nem állami fenntartású oktatási intézményekben foglalkoztatottak munkaviszonyára vonatkozó jogi kereteket, alapvető szabályokat (2.3.).

Az alkalmazási  feltételek alapelveit és lényeges elemeit központi szintű jogszabályok, rendeletek, törvények szabályozzák. Állami fenntartású oktatási intézményben történő alkalmazás esetén közalkalmazotti jogviszony jön létre, amelyet a köznevelési törvény – kisgyermeknevelők esetén a gyermekvédelmi törvény – és a közalkalmazotti törvény együtt szabályoz. Az egyes oktatási szinteknek megfelelő végrehajtási szabályok részben törvényi, részben kormányrendeleti és részben miniszteri rendeleti szintűek. Ezek a jogszabályok az egyes szintek különböző intézménytípusaiban dolgozók jogairól és kötelezettségeiről, speciális juttatásairól stb. rendelkeznek. A rendelkezések kiterjednek a köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban foglalkoztatottakra és munkáltatójukra is. (2.4.) 2020. július 1-jétől a szakképzésben foglalkoztatott pedagógusok már nem tartoznak a köznevelési jogszabályok hatálya alá, a foglalkoztatottak elnevezése is módosult, oktatókká váltak. Jogviszonyuk munkajogviszony, alkalmazásuk legfontosabb szabályait pedig a szakképzési törvény tartalmazza (2019. évi LXXX. törvény).

A közalkalmazottak bérét meghatározó közalkalmazotti bértáblát szintén központi szinten alakítják. A 2013-tól élő pedagóguselőmeneteli és illetményrendszer eltér a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó általános rendelkezésektől (326/2013. kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról). A köznevelés állami szinten történő ellátásának biztosítása a Kormánynak, ezen belül mint irányító szervnek az oktatásért felelős miniszternek, valamint a Kormány által alapított állami intézményfenntartó szervnek (Klebelsberg Központ) mint központi költségvetési szervnek a feladata.  2017. január 1-től az intézmények tekintetében megszűnt a fenntartói és a működtetői feladatok szétválasztása, a működtetői feladatokat is az állam látja el. A Klebelsberg Központ jogutódjaként a Kormány  a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami köznevelési közfeladat ellátásban fenntartóként részt vevő szervként 61 tankerületi központot jelölt ki (134/2016. kormányrendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról). A Klebelsberg Központ a tankerületi központok felett középirányító szerv lett.

Főszabály szerint a köznevelési intézmény vezetőjét az adott intézmény fenntartója bízza meg (Nkt. 83. § (2) f); 68. § (2)), ugyanakkor az állami fenntartásban álló intézmények vezetői közül a tankerületi központ fenntartásában álló intézmények vezetőit az oktatásért felelős miniszter (Nkt. 68. § (1)) nevezi ki.  

A munkáltatói jogokat az intézményvezető vonatkozásában a tankerületi központok  gyakorolják. Ez a vezetői megbízás, illetve  az intézményvezetők felett gyakorolt munkáltató jogkör települési önkormányzati fenntartónál a képviselő-testület hatásköre, más nem állami intézmény (valamely bejegyzett egyház, alapítvány vagy gazdálkodó szervezet fenntartásában álló intézmények) esetén pedig a köznevelési intézményt működtető egyház, alapítvány stb. vezető testületének a jogköre.

A nem állami fenntartású intézményekben nem a közalkalmazotti törvény, hanem az általános munkajogi szabályok érvényesek (2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről). (2.4.)

Munkaerő-tervezési elvek a köznevelésben

2012. január 1-jével az önkormányzati fenntartású  nevelési-oktatási intézmények az önkormányzati óvodák kivételével állami fenntartásba kerültek (2.6.), a munkaerő-tervezés felelőssége  a fenntartó felelőssége költségvetés tervezésén keresztül. Ez a tankerületi központok  közreműködésével a Klebelsberg Központban  történik. Ezzel megnőtt a központi felelősség és az átfogó, komplex tervezés lehetősége.  Az állami fenntartású intézményekben (iskola, kollégium, szakszolgálat) betöltetlenül maradt álláshelyek alapján  a szakemberszükségletet területei és mértéke azonnal látszik, nyomon követhetőek a munkaerő-tervezés és utánpótlás folyamatai.

A pedagógus-, ezen belül a tanári  munkaerő-szükséglet tervezése is döntően központilag   történik, ám nyilvánvalóan az önkormányzati fenntartású óvodák, illetve a nem állami fenntartású iskolák munkaerőigénye is látható az állami munkaerőnyilvántartás rendszere alapján. Az állami fenntartásba vételt  követően 2012. január 1-től kialakuló rendszerben a pedagógusok foglalkoztatója az állami intézményfenntartó volt, 2017. január 1-től pedig a tankerületi központok. Vannak azonban más állami fenntartók is, amelyek a pedagógusok kisebb számát foglalkoztatják, így állami fenntartású felsőoktatási intézmények gyakorlóiskolái vagy pl. más minisztériumok is tartanak fenn iskolákat. Ezek közül kiemelkednek a  szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartásában álló és 2015. július 1-jével létrehozott szakképzési centrumok, amelyeket a Kormány döntése alapján hoztak létre, és  amelyek az állami fenntartásban álló szakképző iskolákat tömörítik. A Kormány ezen intézményeket egy ekkor létrehozott szakképzési intézményfenntartói struktúrába tagolta be, kiemelve őket az így már csak köznevelési feladatokat ellátó állami intézményfenntartó központból. A szakképzési centrumok irányítását eltérő minisztérium látja el, az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati szakgimnáziumi képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzésben intézményfenntartó lehet még a honvédelemért, a rendészetért, az egyes agrárágazatokért felelős miniszter, az állami felsőoktatási intézmény; az előadóművészet, a képző- és iparművészet, valamint a hang-, film- és színháztechnika ágazatba sorolt szakképesítésben az oktatásért felelős miniszter, továbbá a nem állami (egyházi, magán) fenntartó.

Fontos eleme a munkaerő és az ágazat tervezésének, hogy a Kormány az oktatási ágazat középirányítói feladataira 2006-ban létrehozott egy központi hivatalt (Oktatási Hivatal – 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról) (2.7.).  A hivatal a köznevelési közszolgálati feladatok megszervezéséhez szükséges ágazati döntések előkészítése céljából tankerületi központ illetékességi területe szerinti bontásban, fenntartótípusonként évente jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára a köznevelés információs rendszerében (KIR) rendelkezésre álló adatok felhasználásával a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról. A jelentést a minisztérium honlapján közzé kell tenni.

A szakképzés tekintetében, mint fentebb is jeleztük, 2015. július 1-jével létrejöttek az állami iskolarendszerű szakképzési feladatok ellátását megvalósító szakképzési centrumok. A centrumok munkaerő-szükségletének, így a szakképzésben oktatók  foglalkoztatásának a tervezése a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, illetve a 2016-tól szakgimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában folyó iskolai rendszerű szakképzésben  az illetékes fenntartó feladata (2.3.,6.1.).

A pedagógus, a tanári szakmába való belépés

A köznevelési, szakképzési intézmények humánerőforrás-fejlesztésében főszabály szerint a nyílt munkaerő-felvétel az általános eljárás. A megüresedett vagy más okból szükségessé vált állásokat a  köznevelési  intézmények, illetve állami fenntartású intézmények esetén a fenntartóik (tankerületi központ, szakképzési centrum)  hirdetik meg. Azokban a munkakörökben, amelyekben a pályázat kiírása kötelező, a pályázatot a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság internetes oldalán, valamint – a magasabb vezetők esetében – az oktatásért felelős minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

Az intézményvezetői pályázatok esetében az állás betöltéséről és a vezetői megbízásról főszabály szerint a fenntartó – önkormányzati fenntartású intézmény esetében a képviselőtestület, illetve a közgyűlés – dönt. Ugyanakkor a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjét – a nemzeti köznevelésről  szóló törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével – az oktatásért felelős miniszter, az állami fenntartású, az egyházi és magán köznevelési intézmény vezetőjét – az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – a fenntartó bízza meg. A munkáltatói jogköröket a fenntartó gyakorolja.

A pedagógusálláshelyek  pályázati kiírásaira beérkezett pályázatok és interjúk alapján az intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki a legalkalmasabb pályázót, az intézmény vezetője pedig gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Az alkalmazást a köznevelési törvény az intézmény típusa, az intézményben ellátott alapfeladat és az oktatás szintje szerint határozza meg. Az egyetemi szintű végzettséget nyújtó közismereti tanár (9.1.) szakok mind az általános iskola felső tagozatán, mind a középfokú oktatásban való tanításra jogosítanak. A főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén az általános iskolában az ötödiktől a nyolcadik évfolyamokig taníthatnak a tanárok (5.2, 6.2.). Szintén főiskolai végzettséggel rendelkező tanítók (9.1.) az általános iskola 1–4. évfolyamain, a szintén főiskolai végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok (9.1.) pedig az óvodákban végezhetik a munkájukat (4.4). A szakmai tanárképzésben (9.1.) egyetemi szinten végzettséget szerzettek a szakközépiskola szakmai elméleti tárgyait, míg a főiskolai szinten végzett tanárok a szakképzés gyakorlati tárgyait oktathatták, ám azóta már ilyen képzés nem működik. A szakoktatói szakokon végzett hallgatók mindkét szakképző iskolatípusban (szakiskola, szakközépiskola) a gyakorlati tárgyak tanítására jogosultak (6.2.). A 9.1. fejezet szerint a főiskolai szintű pedagógus szakképzettségek a foglakoztatás során alapfokozatú szakképzettségnek feleltethetők meg. A tanárképzésben 2006-tól mesterfokozat a felsőfokú végzettségi szint (7.4.).

A pályázat kiírása jogszabályban meghatározott feltételek megléte estén mellőzhető (határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapig foglalkoztatott vagy felsőoktatási tanulmányai alatt Klebelsberg képzési ösztöndíjas (52/2013. (II. 25.) Kormányrendelet Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról) támogatási szerződést kötött pedagógus esetében).

A pedagógusi, a tanári pályára segítés (indukció)

Pályára segítő, indukciós rendszer Magyarországon a pedagógus életpálya bevezetésével jött létre 2013. szeptember 1-től.

A 2013. szeptember 1-jével bevezetett új pedagógus-előmeneteli, foglalkoztatási és bérezési rendszer  első lépcsőfoka a felsőoktatásban végzett pedagógus  gyakornokként történő foglalkoztatása a köznevelési intézményben. Ezt megelőzően a pedagógusjelöltek pályára lépését segítheti  pedagógusképző intézmények által fenntartott – s az adott alkalmazási területeknek megfelelő típusú – gyakorlóiskolákban eltöltött gyakorlat, hiszen ez  szintén ad némi lehetőséget a pedagógusjelöltek és a képző intézmények oktatási intézményekkel való kapcsolatainak erősítésére, s ily módon az álláslehetőségek megismerésére vagy esetenként közvetítésére is.

A pályakezdő (Gyakornok) pedagógusok  foglalkoztatását elsősorban a köznevelésről szóló törvény, a közalkalmazotti törvény, valamint a 326/2013. Korm. rendelet határozza meg. A közalkalmazottak esetében csak 2 év elteltével teszi lehetővé a határozatlan idejű megbízás létesítését. Az első két évben a pedagógus munkakörben történő alkalmazás határozott idejű kinevezéssel vagy munkaszerződéssel, gyakornok fokozatban történhet. A gyakornok beilleszkedését a gyakornoki idő alatt, vagyis legalább kettő évig az igazgató által megbízott és az adott óvodában, iskolában már régebb óta dolgozó tapasztalt pedagógus,  ún. mentor felügyeli. A kétéves gyakornoki időbe az osztatlan tanárképzés utolsó két félévében előírt szakmai gyakorlat idejét is beszámítják.

A kisgyermeknevelőknek a pedagógus életpályába való bekapcsolódás 2016. január 1-jétől lehetséges.

A felsőoktatási tanulmányokat és a végzés utáni irányított, a támogatási szerződésben meghatározott elhelyezkedést támogatja a tanár szakos hallgatóknak (9.1.) az oktatásért felelős miniszter által hirdetett Klebelsberg Képzési Ösztöndíj (52/2013. (II. 25.) Kormányrendelet Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról).

Nem köthető ki próbaidő annak, akinek az oklevélszerzését követő egy éven belüli alkalmazására abban a köznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként a gyakorlatát (9.1.) teljesítette vagy határozatlan idejű kinevezésére ott kerül sor, ahol már határozott időre foglalkoztatták (9.2.).

A foglalkoztatás módja

A  nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus tekintetében a munkáltatói jogokat az intézményvezető, állami fenntartásban álló intézmények esetén a tankerületi központ vezetője megosztva gyakorolja. (10.1.)

Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete a Nemzeti Pedagógus Kar. A Kar tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.

A Kar a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi szervei útján látja el. A Kar az e törvényben és a Kar alapszabályában meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat alakíthat. A Nemzeti Pedagógus Kar fő feladata, hogy ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során, megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógusok Etikai Kódexét, mely dokumentumok a Kar működésének jogi kereteit biztosítják. A Kar partneri kapcsolatra léphet más szakmai szervezetekkel.

A pedagógusok jogállása alapvetően kétféle lehet: közalkalmazotti és nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztathatják őket. Az állami és önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben  a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazhatók. A nem állami – tehát pl. egyházi, alapítványi, magán fenntartásban álló intézmények – esetén pedig nem közalkalmazotti jogviszonyban állhatnak.

Határozatlan időre történő foglalkoztatásuk a kinevezésnek nevezett szerződés mindkét fél (munkáltató, munkavállaló) általi elfogadásával jön létre. Ennek  a jogviszonynak a létrejöttét kötelező módon nyilvános pályáztatási eljárásnak kell megelőznie. A határozott idejű kinevezést a törvény az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben csak szűk körben (pl. adott időre történő helyettesítés) engedi meg. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és kategóriát  (kinevezett vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését), a pedagógus fokozatát, illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

A pedagógus életpályamodell bevezetésével a közalkalmazotti törvény gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései nem  vonatkoznak a pedagógusokra. Ugyanakkor a pedagógus és így a tanárok is  háromévente eggyel magasabb fizetési kategóriába lépnek  a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével. A 2013. szeptember 1-jével bevezetett új pedagógus-előmeneteli rendszer a háromévenkénti automatizmus mellett bevezetett egy ötfokozatú pedagógus életpályarendszert (lásd a későbbiekben), amely egységes, nyilvános kritériumok alapján kialakított minősítéshez köti a pedagógusok pályán történő előmenetelét, valamint az ehhez kapcsolódó bérezés megállapítását. Mindez kiszámítható pályatervezést tesz lehetővé. A közalkalmazotti jogálláshoz egyéb kötelező és fakultatív juttatások (pl. pótlékok) is kapcsolódnak. Szintén kedvező, hogy a pedagógust garantált, fizetett szabadság illeti meg. Abban az esetben, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, vagy a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglakoztatására nincs lehetőség, vagy a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált, a jogviszony megszüntetése esetén kötelező felajánlani számára másik, a végzettségének és szakképzettségének megfelelő állást.

Állami, önkormányzati fenntartású intézményekben tanító pedagógus, illetve tanár  a tanított óraszámtól függően részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazható, vagy óraadói szerződés köthető vele. A részmunkaidőben foglalkoztatottak feladatai a teljes munkaidőben dolgozó pedagógusokéhoz hasonlóak, viszont az óraszámuk arányában kevesebb időre szólnak.

Óraadói státuszt általában megbízási szerződéssel egy évre vagy rövidebb időre létesítenek jellemzően munkaerőtervezési és előre nem látott okok miatt. Ilyen foglakoztatotti pozíció esetén az érintett pedagógusnak nem jár fizetett szabadság, jutalom, végkielégítés stb., munkavállalóként a közalkalmazotti státuszban dolgozókhoz képest kiszolgáltatottabb helyzetben van, viszont az ily módon megszerzett szakmai gyakorlat ideje beleszámít a pedagógus előmeneteli rendszerben való előrelépéshez szükséges gyakorlati időbe. Az óraadó tanár csak a szerződésében foglaltak szerinti tanórákat köteles megtartani és az azokhoz kapcsolódó értékelési és pedagógiai feladatokat kell elvégeznie, egyéb intézményi feladatot nem kell vállalnia. Korlátozás, hogy az óraadó tanári munkakörre alkalmazott pedagógus a normál pedagógusi munkakörre előírt kötelező óra kevesebb, mint 40 %-ára alkalmazható, továbbá az óraadó tanár részt vehet ugyan a nevelőtestület ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal.

Ha a pedagógust  nem állami  fenntartású intézményben (2.4.) foglalkoztatják, akkor munkaszerződés alapján, teljes vagy részmunkaidőben lehet foglalkoztatni. Ebben az esetben munkaszerződés rögzíti a munkakört, a munkabért és a munkavégzés helyét. Ugyanakkor a pedagógus  munkajogi szempontból így kevésbé védett, mint közalkalmazotti jogviszonyban. Mindenekelőtt nem kötelező a határozatlan idejű alkalmazás, az egyéb juttatások esetlegesebbek, a munkakör  megszüntetése esetén nem kell felajánlani számára másik munkakört. A törvények azonban éppen a védelem szempontjából előírják, hogy fizetése, munkaideje, pihenőideje, előmenetele és illetménye legalább az azonos besorolású közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagóguséval megegyező kell, hogy legyen. A gyakorlatban jellemző, hogy határozott időre kötnek munkaszerződést a pedagógussal, és ezt több alkalommal meghosszabbítják. Ennek a gyakorlatnak – mely az ilyen munkavállaló pedagógus kiszolgáltatottságát növeli – a korlátját a munka törvénykönyve határozza meg, mely szerint a határozott időre szóló munkaviszony időtartama – ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is, a jogszabályban meghatározott kivételekkel – az öt évet nem haladhatja meg.

A pedagógusi intézményen belüli helyettesítésére szolgáló gyakorlat

A korábban a települési önkormányzati fenntartásban álló köznevelési intézmények – az óvodák kivételével – 2012. január 1-i állami fenntartásba vételével a helyettesítés rendje is némiképp átalakult, bár a gyakorlatban az intézmények ezt még mindig saját hatáskörben próbálják megoldani.  Az órarend kialakításakor az intézmény vezetője – vagy az, aki ezt a feladatot végzi – gondoskodik arról, hogy minden tanórához megfelelő helyettesítési lehetőséget biztosítson. Lehetőség szerint szakszerű helyettesítést (a hiányzó pedagógussal azonos szakot tanító helyettessel ellátott órát), s ha ez nem lehetséges, nem szakszerű helyettesítést kell biztosítani. Az állami fenntartásba vétellel azonban lehetőség nyílik arra, hogy az azonos fenntartású intézmények közül megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus lássa el adott intézményben a helyettesítést úgy, hogy állandó munkavégzésének helye egy másik intézményben van.

A pedagógusokat, tanárokat támogató intézkedések

A pályakezdő vagy újonnan felvett, jogszabály szerinti végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező pedagógusok, tanárok támogatására szolgál a pedagógus-előmeneteli rendszer első fokozata, a gyakornoki fokozat és az ahhoz kapcsolódó kötelező mentorálás. A mentorálás lényege a gyakornok felkészítése a pedagógus életpálya feladataira. A pályakezdő pedagógus a mentorálása alatt végzett munkája során egy nála tapasztaltabb és az intézményvezető által erre kijelölt pedagógus segítségére, támogatására számíthat. A mentorálás intézményesített formában ad lehetőséget a pályakezdő tanárnak két évig arra, hogy bármilyen felmerülő problémával kapcsolatban bizalommal fordulhasson szakmai segítőjéhez, mentorához. A kezdő tanárnak nyújtott segítség többszörösen megtérül, a kezdők nagyobb gyakorlatra tesznek szert, megtanulnak szakmailag felelősséget vállalni, s mindez a diákokra is pozitív hatást gyakorol. Emellett a mentor munkája is még tudatosabbá, még magasabb színvonalúvá válik. A kezdő tanár–mentor kapcsolat lényege nemcsak a támogatásban rejlik, hanem a kezdő tanár munkájának maximalizálására is törekszik. Összességében segíti az intézmény mint szervezet tanulóközpontúbb szervezetté válását, a jó gyakorlat átadását, az oktatás színvonalának emelését.

A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában, az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, az intézmény helyi tantervének és pedagógiai programjának szakszerű alkalmazásában, a tanítási órák megtervezésében, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott taneszközöknek a célszerű megválasztásában és a gyakornoki minősítő vizsgára való felkészülésében.

A mentor negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, konzultációs lehetőséget biztosít számára. Legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak.

A 2013-ban bevezetett pedagógus-előmeneteli rendszer alapján a Gyakornok fokozatba besorolt pedagógusnak a kétéves gyakornoki idő leteltét követően gyakornoki vizsgát kell tennie.

A vizsga két részből áll. Egyrészt a két év tevékenységét bemutató pedagógusportfóliót kell feltölteni egy az Oktatási Hivatal által működtetett online informatikai rendszerbe, és az Oktatási Hivatal által szervezett minősítő vizsga alkalmával személyes prezentációban ezt meg is kell védeni két külső szakértő, valamint az intézményvezető előtt. Másrészt két órát vagy foglalkozást kell bemutatni szintén két külső, az Oktatási Hivatal által delegált szakértő és az intézményvezető előtt. 

A minősítés eredményeként „megfelelt” vagy  „nem felelt meg” minősítés adható. A sikeres minősítő vizsgát követően a gyakornok a következő év január 1-jétől Pedagógus I. fokozatba lép.

A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat elérése minden pedagógus számára kötelező. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján minősítő bizottság értékeli a pedagógus tevékenységét. A kormányrendeletben (326/2013. kormányrendelet) meghatározott pedagóguskompetenciák:

• szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás;
• pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók;
• a tanulás támogatása;
• a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség;
• a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység;
• a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése;
• a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja;
• kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
• elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

A pedagóguskompetenciák adott munkakörre vonatkozó értelmezését a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatottakra az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá és az Oktatási Hivatal közzéteszi a honlapján (12. fejezet).

A Pedagógus II. fokozatot megcélzó  minősítési eljárás szintén két részből áll. Egyrészt a két év tevékenységét bemutató portfóliót kell feltölteni egy az Oktatási Hivatal által működtetett online informatikai rendszerbe, és azt személyes prezentációban meg is kell védeni két külső szakértő, valamint az intézményvezető előtt. Másrészt két órát vagy foglalkozást kell bemutatni szintén két külső, az Oktatási Hivatal által delegált szakértő és az intézményvezető előtt. 

A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei a felkészülési terv elkészítése, a Mesterpedagógusi pályázat elkészítése, bemutatása és védése.

A Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei a Kutatótanári pályázat elkészítése, benyújtása és védése.

A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógusnak – ha nem vesznek részt az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként, vagy nem végeznek pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot szaktanácsadóként – pályázatát ötévente meg kell újítania ahhoz, hogy fokozatát megtarthassa.

A minősítés eredményeként „megfelelt” vagy  „nem felelt meg” minősítés adható. A sikeres minősítést követően a pedagógus a következő fokozatba lép. A gyakornok sikertelen minősítése esetén újabb kétéves gyakornoki időt kell kikötni. Amennyiben ismét nem felel meg az újabb minősítő vizsgán a pedagógus, úgy jogviszonya megszűnik. A Pedagógus I. fokozatban a Pedagógus II. besoroláshoz szükséges minősítési eljárás egy alkalommal megismételhető, legfeljebb e fokozatban szerzett 11 év szakmai gyakorlat megszerzéséig.

A pedagógusértékelési eszközök – így különösen a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt értékelőlapok, megfigyelési, értékelési szempontok, feldolgozási segédletek, a portfólió, a Mesterpedagógus és Kutatótanár pályázat részletes követelményei – egységesek és nyilvánosak, azokat az Oktatási Hivatal dolgozza ki, az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.

A pedagógus életpályán való előrehaladáshoz minden pedagógus számára nyitott a lehetőség, hogy pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat vegyen igénybe. Ezeket megyei, regionális szinten az Oktatási Hivatal pedagógiai oktatási központjai mint pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó szervezeti egységek szervezik meg, és továbbképzést, szaktanácsadást, tanügyi támogatást nyújtanak. Abban az esetben, ha egy pedagógus  nehéz szakmai, emberi stb. helyzettel szembesül, a kollégák és az intézményvezető informális segítségére számíthat, vagy felkeresheti  az intézményében foglalkoztatott pszichológust.

A pedagógusok tevékenységét pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásában álló vagy egyéb köznevelési intézmény alkalmazottjaként foglalkoztatott szakértők, szaktanácsadók segítik (10.2.). A szaktanácsadó feladata a pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése, véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. A legalább 10 éves gyakorlattal rendelkező szaktanácsadó központi szakmai irányítás mellett látja el feladatait. Az Oktatási Hivatal a szaktanácsadókról névjegyzéket vezet.

Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét, amely intézményenként, ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló fejlesztő, támogató jellegű vizsgálat. Célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre. Az ellenőrzésben az a Mesterpedagógus besorolású pedagógus vehet részt, aki elvégezte az Oktatási Hivatal képzését, és szerepel az Országos szakértői névjegyzéken. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi.

Pedagógusbérek

A pedagógus bérezése mindenkor legalább két részből állt: a munkaköre ellátásához jogszabályban előírt végzettsége és szakképzettsége, valamint a pedagógus szolgálati ideje szerint növekvő bérből és a különböző további feladatokat vagy munkahelyi körülményeket elismerő pótlékokból. A pedagógus életpálya bevezetésével a szakmai gyakorlati idő még meghatározóbbá vált.

A pedagógusok  fizetése a  nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott, a pedagógus előmeneteli rendszer bérezési szabályain (bértábla)  alapul. 2013-tól a pedagógus fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap bizonyos százaléka adja; ehhez jönnek a munkahelyi körülményeket elismerő pótlékok, amelyeket jogszabályok rögzítenek (így a köznevelési törvény, a 326/2013. Korm. rend.). Az illetményalap a Magyar Köztársaság Országgyűlése által az adott évi költségvetési törvényben meghatározott vetítési alap középfokú végzettség esetén 120 %-a, alapfokozat esetén 180 %-a, mesterfokozat esetén 200 %-a. (3.1.) A magasabb pedagógusfokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást követő év első napjával kerül sor.

Ha a pedagógus a munkaköréhez jogszabályban előírt újabb szakképzettséget szerez magasabb végzettségi szinten, a magasabb végzettségi szintnek megfelelő illetményalapra az oklevél bemutatását követő hónap első napjától jogosult. Ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, munkavégzése során nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetőjének, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezetőnek a javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a költségvetítési törvényben meghatározott vetítési alap középfokú végzettség esetén 119,6 %-ának, alapfokozat esetén 174,5 %-ának, mesterfokozat esetén 193,2 %-ának alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben a közalkalmazotti törvény szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107 %-a. Az illetmény eltérítésére akkor van lehetősége a munkáltatónak, ha kidolgozta a kompetenciaalapú és teljesítményalapú értékelési rendszert.

A bérezés  a pedagógus heti 40 órás  feladatellátáshoz kapcsolódik. Ez magában foglalja a kötelező tanórákat, a nem kötelező tanórákat, a tanulók, gyermekek felügyeletét és az intézményben végzett adminisztrációs és egyéb feladatokat.

Az előmeneteli rendszer másik jellemzője, hogy garantált. A pedagógust, így a tanárokat is jogszabály alapján háromévenként kötelező eggyel magasabb fizetési kategóriába sorolni. Amikor egy pedagógus  belép a köznevelési rendszerbe, a munkáltatónak kötelező a bérezését, a besorolását elvégezni és azt a kinevezésben feltüntetni. A besorolás alapja a végzettség és szakképzettség, illetve a pályán eltöltött szolgálati idő és a minősítő eljárás alapján elért pedagógus fokozat. Ha egy pedagógus több – esetleg nem is pedagógus - végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, ezek közül csak azt veszik figyelembe, amely a munkakör betöltéséhez szükséges.

Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban és kereset-kiegészítésben részesítheti, amelyek mértéke a köznevelési törvény szerint korlátozott. Az alkotói szabadság idején a pedagógus – legfeljebb a fizetés nélküli szabadságot megelőző utolsó havi illetménye pótlékok nélkül számított összegének mértékéig – állami ösztöndíjat kaphat.

A pedagógusokat érintő bérpótlékok

A jelenlegi szabályozás a pótlékokat kötelezően adandó és adható pótlékokra bontja.

Az alapbért túlóradíj és pótlékrendszer egészíti ki. A pótlékok azon része kötelező, amely valamely jogszabályban előírt többletfeladathoz (pl. intézményvezetői, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, tagintézmény-vezetői, ágazati pótlék) vagy jogszabályban meghatározott feladattal jár (pl. SNI tanulók nevelése, nemzetiségi tanulók nevelése, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen végzett munka). A kötelező óraszámon felül megtartott tanítási órákért külön díjazás jár. A keresettel nem összefüggő ösztönzések közé tartozik természetbeni juttatásként az étkezési hozzájárulás, a könyvvásárlási támogatás, illetve a pedagógusigazolvány nyújtotta kedvezményes utazási lehetőség, múzeum- és könyvtárlátogatás, könyvvásárlási lehetőség. A munkáltató kedvezményes kölcsönnel is segítheti az alkalmazottat.

A köznevelési intézményekben lehetőség van „kiemelt munkavégzésért járó” kereset-kiegészítésre. Ezzel a rendkívüli munkateljesítmény ismerhető el, és egy tanítási évre állapítható meg, de annak nincs akadálya, hogy ugyanaz a személy több alkalommal is kapjon keresetkiegészítést.

Munkaidő és szabadság

Tanítási és munkaidő

A pedagógus-munkakörben dolgozók heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A gyakorlatban heti 40 óra számít teljes idejű foglalkoztatásnak, melyből – tanárok esetében – 32  óra a kötött munkaidő, amelyet az intézményben kell tölteni intézményi feladatokkal. A kötött munkaidőből 22–26 óra a neveléssel-oktatással, vagyis a tanulókkal való közvetlen tanítási órákon való részvétellel lekötött munkaidő. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidő közti részt  a pedagógus a gyermekekkel, a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetve tanórai nevelésre, oktatásra köteles fordítani. Ez utóbbiba tartozik a tanulók felügyelete a tanórák közötti szünetekben. A felügyelet széles körű, ugyanis a tanulónak az épületbe való belépésétől annak jogszerű elhagyásáig terjed, ideértve az iskola pedagógiai programjában szereplő kötelező programok, foglalkozások időtartamát is. A fennmaradó időben a tanár felkészül a következő tanítási napra, túlóraként helyettesítést láthat el, illetve a diákok igénye szerint szervezett, nem kötelező órát tart (szakkör, felzárkóztató óra stb.) vagy adminisztrációval foglalkozik, esetleg szakmai megbeszélésen vesz részt.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka, aki legalább 20 év pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének 50 %-ával csökken.

A pedagógusminősítést és pedagógiai-szakmai ellenőrzést vagy szaktanácsadói feladatot végző pedagógust hetenként legalább egy munkanapra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében. E munkaidő-kedvezmény mértéke munkakörönként differenciálódik. Ha a pedagógus nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermekotthon-vezető, javítóintézeti otthonvezető, a munkaidő-kedvezmény 8 óra, ha osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői vagy a tanulók önszerveződését segítő feladatot lát el, a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó munkaidő alsó határának 75 %-a, vezetőpedagógus esetén heti kilenc óra, vezető óvodapedagógus esetén heti húsz óra.

Amennyiben a pedagógusminősítést és pedagógiai-szakmai ellenőrzést végző vagy szaktanácsadói feladatot végző pedagógus köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkezik, szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába be kell számítani azt is, amikor a minősítő eljárás során a bizottságnak az intézményvezető vagy az intézményvezető által megbízott tagjaként jár el.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak feladatai hasonlóak, viszont az óraszámuk arányában kevesebb időre szólnak. Az óraadó tanár csak a tanórákat köteles megtartani, egyéb feladatot nem kell vállalnia.

Szabadság meghatározása és kiadása

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak teljes évi szabadsága (alapszabadság) 21 munkanap. Az alapszabadság a nem közalkalmazottak esetében 20 munkanap. Mindkét esetben jogosult azonban a pedagógus, a tanár pótszabadságra is, amely további 25 munkanapot jelent minden évben. Ebből 15 munkanapot a munkáltató munkavégzésre igénybe vehet, de csak az alábbi esetekben: továbbképzésre, foglalkoztatást elősegítő képzésre, az iskola működési körébe tartozó oktató-nevelő munkára, illetve ha a tanár szabadságát szorgalmi időben adták ki. A szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni.

A rendes szabadságon kívül a közalkalmazottak számára egyéb munkaidő-kedvezmények is adhatók. Ezekről az intézményvezető dönt. Így maximum egy évre szóló fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusnak (tízévenként) az Oktatási Hivatal által kijelölt köznevelési szakértőnek; a pedagógus szakmai munkatervére vonatkozó javaslatára a kutató-, illetve alkotótevékenységhez (pl. tanulmányút, tankönyvírás stb.), de pl. a pedagógus szakvizsgán vagy a munkakör ellátásához szükséges és a munkáltató által támogatott képzések teljesítéséhez is járhat munkaidő-kedvezmény.

Előléptetés, előmenetel

A pedagógust  háromévenként kötelező eggyel magasabb fizetési kategóriába sorolni.

A 2013. szeptember 1-jétől bevezetett pedagógus előmeneteli rendszer garantálja a pedagógus-életpályán való előrehaladást. Az előmeneteli rendszernek öt fokozata van:

1. Gyakornok
2. Pedagógus I.
3. Pedagógus II.
4. Mesterpedagógus
5. Kutatótanár

A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat elérése valamennyi pedagógus számára kötelező.

A két év gyakornoki idő letöltése után, a minősítő vizsga sikeres letételét követően a pedagógus Pedagógus I. fokozatba kerül.

Ezt követően a Pedagógus II. fokozat eléréséhez még további legalább 6 év szakmai gyakorlat szükséges. Ezt követően önként jelentkezhet minősítő eljárásra. Amennyiben a pedagógus már 9 évet eltöltött Pedagógus I. fokozatban, kötelező minősítési eljáráson részt vennie.

A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez 14 év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat és pedagógus-szakvizsga szükséges. A Kutatótanár fokozat eléréséhez szintén 14 év szakmai gyakorlat, valamint doktori fokozat kell.

A Kutatótanárok száma országos kvótához kötött, nem lehet több az országos pedagógusállomány 1%-ánál.

Áthelyezés

A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók esetében van jogi lehetőség áthelyezésre. Fontos, hogy az állami fenntartású intézményekben dolgozók e módon csak az állami szektoron belül kerülhetnek áthelyezésre, azaz nem kerülhetnek át a nem állami fenntartású intézményi körbe.

Az áthelyezés háromoldalú megállapodáson alapul, vagyis a két (a volt és a leendő) munkáltatónak egymással, valamint a közalkalmazottal is kölcsönösen meg kell állapodnia az áthelyezéshez kapcsolódó kérdésekben. A közalkalmazotti törvény szerint meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Természetesen az áthelyezés során más kérdésekről is rendelkezni lehet.

Áthelyezésre jellemző módon akkor kerül sor, ha az új munkáltató ragaszkodik az alkalmazni kívánt pedagógushoz, és bizalma jeléül áthelyezési kérelemmel fordul a pedagógus munkáltatójához. Ezzel ugyanis azt is vállalja, hogy egy esetleges felmentés esetén ő fizeti ki a végkielégítést.

A pedagógus azonban más módon is munkahelyet változtathat. A pedagógusok munkahelyek közti mozgását elsősorban nem a köznevelési jogszabályok határozzák meg, hanem az általános foglalkoztatási előírások. Ezek alapján a pedagógus megszüntetheti jogviszonyát közös megegyezéssel, lemondással és rendkívüli lemondással. Ezekkel a pedagógus bármikor élhet, kivéve a rendkívüli lemondást, ahol a jogszabály felmondási okokat és időbeli (az alapul szolgáló októl számított egy év) korlátot állapít meg. A gyakorlatban a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése a jellemző.

A munkahelyet változtató pedagógus alapesetben továbbviszi fizetési osztályát, kategóriáját és besorolási fokozatát, azaz nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint a váltás előtt, ha ismét pedagógus munkakörben helyezkedik el.

A sikertelen minősítési vizsgát követően további két év szakmai gyakorlat megszerzését kell a gyakornok számára kikötni, melynek letelte után ismét minősítő vizsgát kell tennie. Ha a gyakornok a 326/2013.  Kormányrendeletben foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kap, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a köznevelési törvény erejénél fogva az intézményben is megszűnik (9.2.). Amennyiben a Gyakornok vagy a Pedagógus I. fokozatú pedagógus ismét új jogviszonyt létesít, újabb két év szakmai gyakorlat megszerzése után ismét minősítő vizsgát tesz, vagy minősítő eljáráson vesz részt. Amennyiben ez is sikertelen, jogviszonya az új intézményben is megszűnik.

Ugyanakkor, ha a pedagógus olyan munkakörben helyezkedik el, ahol alacsonyabb végzettségi szint is elegendő, akkor annak megfelelően kerül besorolásra.

Amennyiben az oktatásban marad, de megváltozik a munkaköre, azaz a továbbiakban nem pedagógus munkakört tölt be, abban az esetben már nem garantált, hogy fizetése változatlan marad. Ez jelenthet emelkedést, például ha az oktatásigazgatásban (helyi önkormányzat,  minisztérium stb.) köztisztviselőként, kormánytisztviselőként dolgozik tovább, de jelenthet csökkenést is (pl. nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakör).

A foglalkoztatási jogviszony megszűnése

Akár közalkalmazottként, akár munkaviszonyban dolgozik a pedagógus, jogszabályok határozzák meg, hogy milyen esetben szűnik meg vagy szüntethető meg a foglalkoztatási jogviszonya. Automatikusan megszűnik a jogviszonya, ha a határozott idő lejár, illetve ha a pedagógus meghal vagy az intézmény jogutód nélkül megszűnik. A munkáltató is megszüntetheti az alkalmazást. Erre közalkalmazott esetén felmentéssel, próbaidő alatti azonnali hatállyal, illetve elbocsátással kerülhet sor.

A felmentésnek meghatározott okon kell alapulnia (pl. szakmai alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés, egészségügyi szempontból való alkalmatlanság, nyugdíjassá válás, átszervezés miatt megszűnő továbbfoglalkoztatás). Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a felmentés meghatározott ideig tilos, így például betegség miatti keresőképtelenség, beteg gyermek ápolása miatti táppénz, terhesség (gyermekvárás)  alatt, illetve – külön megállapodás alapján – külföldi munkavégzés alatt. Korlátozott a felmentési lehetőség abban az esetben, ha a házastársnak nincs önálló jövedelme, ha a szülő egyedülállóként neveli kiskorú gyermekét, vagy ha a házastárs sorkatona stb. A felmentést meg kell indokolni. A felmentési idő 2–8 hónap lehet. Ennek meghatározása a pedagógus közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejétől függ.

A pedagógust érintő védőszabály, hogy felmenteni – az alkalmatlanságot kivéve – csak akkor lehet, ha a munkáltatónál nincs más olyan munkakör, amely a végzettségének, szakképzettségének megfelel, vagy az ilyenbe történő áthelyezéshez a pedagógus nem járult hozzá. Felmentés esetén a pedagógus meghatározott összegű juttatásra jogosult. A végkielégítés mértéke 1–8 havi átlagfizetés között mozog, a szolgálati időtől függően.

A munkaszerződés alapján dolgozók esetében a fentiekhez hasonló a helyzet: a vezető rendes felmondással, rendkívüli felmondással vagy – próbaidő alatt – azonnali hatállyal küldheti el a pedagógust. A felmondást indokolni kell, és az csak a pedagógus képességeivel, a munkavégzésben mutatott magatartásával, illetve a munkáltató működésével függhet össze. A munkavállalónak lehetőséget kell adni a védekezésre. A jogszabály itt is tartalmaz felmondási tilalmakat és korlátokat, melyeket be kell tartani. A felmondási idő egy hónaptól egy évig terjedhet, és ugyancsak az alkalmazásban eltöltött időtől függ. Felmondás esetén szintén jár juttatás (végkielégítés), ennek nagysága a munkaviszonyban eltöltött időtől függ.

Nyugdíj és nyugellátás

Magyarországon nem szabályozzák külön jogszabályok a pedagógusok nyugdíjazását, tehát az általános társadalombiztosítási előírások, illetve – állami alkalmazottként – a közalkalmazotti törvény az irányadó. Az általános előírások szerint teljes összegű öregségi nyugdíjat az kaphat, aki a 65. évét betöltötte, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. A jogszabály nem tesz különbséget nők és férfiak között.

Az átmeneti szabályok azonban még nemenként és születési idő függvényében életkoronként eltérő előírásokat tartalmaznak.

A nők körében arra is van lehetőség, hogy a pedagógus az előírt korhatárnál előbb nyugdíjba mehessen. Ennek feltétele a 40 év foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő.

A fentieken túl nyugdíjasnak számít az a pedagógus is, aki más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

A pedagógusok  a nyugdíjkorhatár elérése után az állami fenntartású köznevelési intézményekben és az állami közintézményekben az 1700/2012-es Kormányhatározat értelmében tovább már nem gyakorolhatják hivatásukat. A nyugdíjkorhatár elérése  automatikusan magával vonja a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszüntetését.