A kisgyermekkori nevelésben biztosított hely

Az adatok szerint az ellátás a gyermekek mintegy 18%-át érinti, amit a gyermeket nevelő 15–49 éves nők 20%-os foglalkoztatási rátájával célszerű összevetni. Ugyanis a kisgyermekek gondozását Magyarországon hagyományosan az anyák oldják meg otthoni keretek között, a családtámogatási ellátások igénybevétele mellett. A magyar családtámogatási ellátás nemzetközi összevetésben is az egyik legnagyobb léptékűnek mondható. (A kismamáknak lehetőségük van arra, hogy gyermekeikkel akár hároméves korukig otthon maradjanak.)

Az elmúlt években számos változás történt a jogszabályi környezetben az elérhetőbb bölcsődei ellátás érdekében. 2017-től kötelező önkormányzati feladat bölcsőde biztosítása minden olyan településen, ahol 40-nél több 3 éven aluli gyermek él, vagy legalább 5 gyermek esetében jelentkezik erre igény. A bölcsődei ellátás igénybevétele nem kötelező, hanem lehetőség a szülők számára.

Az önkormányzatok bölcsődét, mini bölcsődét, családi bölcsődét vagy munkahelyi bölcsődét is működtethetnek akár önállóan, akár társulásban másik településsel, vagy nem állami fenntartóval (civil, egyházi) kötött ellátási szerződés útján is.

A feltételek megteremtésére a Kormány 2018-ban 4,5 Mrd Ft-os pályázati támogatást írt ki Pest megyére (ahol a legnagyobb az igény) kapacitásbővítés céljából. A konstrukció célja az volt, hogy javítsa a gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ahol az ezen ellátás iránti igény meghaladja a rendelkezésre álló férőhelyek számát.

Havi legfeljebb 40 ezer forint adómentes támogatást adott a magyar állam azoknak a szülőknek, akik a 20 hetesnél idősebb, de az óvodai kort még el nem érő gyermeküket családi vagy munkahelyi bölcsődébe íratják azért, hogy dolgozni tudjanak, melyet egy további meghirdetett 9,8 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázatból finanszíroz az állam. A konstrukció a gyakorlatban azt jelenti, hogy legfeljebb 2022 közepéig EU-pénzből ad díjtámogatást a kormány a szülőknek, hogy a jellemzően havi 40–120 ezer forintos bölcsődei költségeikhez hozzájáruljon.

Napközbeni ellátást biztosító intézmények, férőhelyek és a beíratott gyermekek számának alakulása

* Egy intézményen belül többféle bölcsődei ellátási forma is megszervezhető, ezért az intézmények száma nem összeadható. A férőhelyek és a gyermekek számában ez nem jelentkezik.

A nemzeti fejlesztéspolitikák és a kormányzat továbbra is fókuszban tartja a kapacitásbővítés és az infrastruktúrafejlesztés feladatát annak érdekében, hogy az ellátás földrajzi elérhetősége tovább javuljon, területileg kiegyenlítettebbé váljon. Az új intézmények létesítése, a bölcsődék férőhelybővítési, illetve bővülő pályázati lehetőségei jelentősen megnövelték a rendelkezésre álló kapacitást.

A bölcsődei ellátás szakmai kritériumainak emelése és az ellátás minőségi fejlesztése is hozzájárult az intézmények és a szolgáltatások javulásához, tisztulásához.

Az ellátások országos lefedettségének és az intézmények kihasználtságának az elmúlt évek során tapasztalt javulása és a jogszabály módosítása ellenére is tetten érhetők területi egyenlőtlenségek az ellátáshoz való hozzáférés tekintetében. Ugyanakkor az elmúlt évben csökkent azon 3 éven aluli gyermekek száma, akik számára nem volt hozzáférhető a napközbeni ellátás semmilyen formája lakóhelyén.

A gyermekek napközbeni ellátása, 2019*

[[{"fid":"2343","view_mode":"wysiwyg","fields":{"format":"wysiwyg","alignment":"","field_file_image_alt_text[en][0][value]":false,"field_file_image_title_text[en][0][value]":false,"field_caption[en][0][value]":""},"link_text":null,"type":"media","field_deltas":{"2":{"format":"wysiwyg","alignment":"","field_file_image_alt_text[en][0][value]":false,"field_file_image_title_text[en][0][value]":false,"field_caption[en][0][value]":""}},"attributes":{"style":"height: 627px; width: 700px;","class":"media-element file-wysiwyg","data-delta":"2"}}]]

Óvodai hozzáférés

Az óvoda 3 éves kortól kötelező. A települési önkormányzatok kötelező feladata az óvodában történő ellátás biztosítása. Települési önkormányzatok körébe tartoznak a megyei jogú városi önkormányzatok, a városi, községi és fővárosi kerületi önkormányzatok.. Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek rendelkezik lakóhellyel, és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, a települési önkormányzat gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról, amennyiben ezt legalább nyolc érintett szülő igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodába járását is biztosítania kell az önkormányzatoknak, ahogyan a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelést igénylő gyermekekét is.

Köznevelési intézményt, óvodát az állam, nemzetiségi önkormányzat, települési önkormányzat, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.

Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelés és a kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele alapesetbeningyenes..Az intézmények legnagyobb része önkormányzati fenntartásban működik. Az egyházi és az alapítványi intézmények aránya közelíti a 15%-ot. Mindössze 4%-ban vannak alapítványi és magán fenntartású óvodák, ezek egy része működik „for-profit” alapon.

Az óvodafenntartók száma és aránya Magyarországon (2017. 10. 31-i állapot):

Forrás: KIRSTAT 2017/2018. Készítette: Török Balázs

Az óvodai nevelési közfeladatot teljesítő valamennyi óvodára – függetlenül annak fentartójától – azonos jogszabályok vonatkoznak. Így biztosított az ellátás egyenlősége, miközben széles körben érvényesülhetnek az intézményalapítás jogai is.

Az óvodák működhetnek úgynevezett többcélú intézmények részegységeként. Ilyen esetekben a fenntartó több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait egy intézménybe integráltan szervezi meg – akár nem köznevelési feladatot is integrálhat az intézménybe.

Aodáztatási kötelezettséget illetően, a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév május 25. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: a felmentést engedélyező szerv) a gyermeket felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja

A 2019/2020-as nevelési évben 2184 településen összesen 4608 óvoda működik, a települések 69%-ában a gyerekek helyben hozzáférnek óvodai neveléshez, ellátáshoz. Az óvodába beíratott gyermekek száma 330,5 ezer fő, közel 4 ezerrel több, mint az előző évben. Ez elsősorban a 3–5 éves korosztály létszámnövekedésének köszönhető.

Óvodai nevelésben, ellátásban részesül

• a 3 éves gyermekek 83%-a,
• a 4 évesek 98%-a,
• az 5 évesek 96%-a,
• a 6 évesek 64%-a.

A 2019/2020-as nevelési évben az óvodakötelezettség teljesítése alól összesen 1200 gyermeket mentettek fel.

Ingyenesség és az elérhetőség támogatása

A bölcsőde

A jogszabályban (Gyvtv.) meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

A fenntartó (rendeletben) a jogszabályi előírások (Gyvtv. 146. § (1) bekezdése) alapján meghatározza az ellátások intézményi térítési díját minden év április elsejéig, amely – a gyermekétkeztetés kivételével– a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az intézményi térítési díjat külön az étkezésre és a gondozásra külön kell megállapítani; az összeg az azokért fizethető maximális összeget jelenti. Garanciális szabály, hogy az intézményi térítési díj jelenti a maximumot, tehát ennél magasabb összegben nem állapítható meg a személyi térítési díj.

Azon kisgyermekek után, akik okán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek a családok, vagy ha tartósan beteg, illetve fogyatékos a gyermek, nem kell bölcsődei térítési díjat fizetni. Szintúgy nem kell ezt a díjat megfizetni, ha három vagy több gyermeket nevelnek egy háztartásban. A térítési kedvezményekről és egyéb jogosultságokról, lehetőségekről a települési önkormányzat szociális osztályán adnak felvilágosítást és segítséget az ügyintézéshez.

Aki semmilyen kedvezményre nem jogosult, fizeti a díjat (számos településen teljesen ingyenes az ellátás).

A személyi térítési díj megállapításánál a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. (Gyvt. 150.§)

A személyi térítési díj az intézményi díjból számított, a kisgyermekek egyedi szociális és jövedelmi viszonyai, illetve az igénybe vehető kedvezmények figyelembevételével  meghatározott, személyre szabott térítési díj.

Az egy főre jutó havi jövedelem számításakor az alábbi személyek jövedelmét kell figyelembe venni:

• a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa;
• a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek;
• a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek;
• a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, valamint
• korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermek;
• a fenti pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokon.

A törvény szabályai szerint a bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át.

A jogszabály értelmében az önkormányzati fenntartónak lehetősége van arra is, hogy az intézményi térítési díjnál alacsonyabb mértékben állapítsa meg a személyi térítési díjat, illetve egyedi esetekben elengedje azt.

A Magyarországon tartózkodó – A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó – külföldi állampolgár részére nyújtott bölcsődei ellátás térítési díját is a fenntartó határozza meg.

Mini bölcsődében a személyi térítési díjat – gondozásra is – ellátási napra vetítve kell megállapítani, tehát az adott hónap nyitvatartási napjainak függvényében. A bölcsődei gondozás személyi térítési díját – a fenntartó eltérő döntése hiányában – abban az esetben is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe. Ez azt jelenti, hogy a megállapított és a kötelezett által előre befizetett személyi térítési díjból a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza a különbözet, kivéve, ha a fenntartó eltérően rendelkezik.

Bölcsődékben, mini bölcsődékben, a családoknak átlagosan havi 7000 forintot kellett fizetni.

A családi bölcsődékben átlagosan havonta 40–100 ezer forint a becsült térítési díj összege, amit a szülőknek kell fizetni.

Óvodai nevelés költségei

Az óvodai nevelés a köznevelés része, így a szükséges fedezetet alapvetően az állami költségvetés biztosítja. A gyermekek tanulók oldaláról nézve mind az óvodai ellátás, mind a közoktatásban való részvétel  ingyenes. A finanszírozási rendszer alapvetően kétszintű: a központi költségvetési támogatások zöme a fenntartókhoz érkezik, akik a saját költségvetésük részeként határozzák meg óvodáik kiadásait. A működéshez szükséges fedezetet döntően az állami költségvetés, továbbá a fenntartó együttesen biztosítja. Ezt esetenként kiegészítheti a gyerekek által igénybe vett szolgáltatások díja és az óvodák saját bevételei.

Amennyiben a szülő másként nem rendelkezik, úgy az óvodában a gyermek a nevelési napokon déli meleg főétkezésen és két további étkezésen (tízórai, uzsonna) vehet részt. Amennyiben az étkeztetésért a települési önkormányzat felel, úgy a térítési díjat az önkormányzat határozza meg az intézmény részére. Azok a gyermekek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, az óvodai étkeztetést térítésmentesen vehetik igénybe, vagyis a térítési díj 100 százalékát kedvezményként biztosítják nekik.

Az aprófalvas térségekben és a tanyavilágban, ahol nem ritka, hogy fenntartói társulás (több település közösen) tart fenn az óvodát, óvodabusz gyűjti össze a gyerekeket.