Az európai, a globális és az interkulturális dimenzió a tantervi fejlesztésben
Az európai értékek tisztelete
Magyarország Alaptörvénye az emberi jogokról, a gyermek jogairól, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról, illetve a nemek közötti egyenlőségről szóló nemzetközi dekrétumokhoz és az Európai Unió hatályos szerződéséhez igazodva egyenlő hozzáférést biztosít az oktatáshoz valamennyi magyar és európai állampolgár számára.
Magyarországon jelenleg az oktatás európai dimenziójáról külön jogszabály nem rendelkezik. Ugyanakkor a 2011. évi köznevelési törvény alapelvei a hagyományos európai értékeken alapulnak. Hangsúlyozzák az egyén harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődése támogatásának pedagógiai feladatát, az egyéni érdekek és a közjó összehangolására való nevelés szükségét, az erkölcsös, önálló és felelős életvitelre való felkészítés fontosságát, a társadalmi leszakadás megakadályozásának és a tehetséggondozásnak a szolgálatát.
A törvény a köznevelési intézmények számára előírja az egyénre szabott, bizalmon és empátián alapuló, az életkori sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő követelmények támasztását. A pedagógiai módszerek és a tanulók értékelése tekintetében a tanuló fejlődését sokoldalúan biztosító, a követelményekhez igazodó eljárásokat ajánlja.
Előtérben a kulcskompetenciák fejlesztése
2012-ben született az óvodai nevelés országos alapprogramja (363/2012. Korm. rendelet), amelyben az óvodai nevelés céljaként határozzák meg azt, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Ennek értelmében a 2015/2016-os nevelési évtől három éves kortól kötelező óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, azon belül is az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés, valamint az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
Magyarország az Európai Bizottság által 2006-ban meghatározott kulcskompetenciákat változtatás nélkül implementálta a Nemzeti Alaptantervbe. A kulcskompetenciák meghatározása azonos maradt a 2012-ben bevezetett Nemzeti alaptantervben is. A 2012-ben bevezetett és jelenleg érvényben lévő Nemzeti alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek az Európai Parlament és az Európa Tanács ajánlásával összhangban az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos, technikai, digitális, szociális és állampolgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák, esztétikai-művészeti tudatosság, hatékony és önálló tanulás) megalapozását tűzi ki célul, és ennek megfelelően jelölik ki a köznevelés tananyagát. A kulcskompetenciák fejlesztésének igénye és módszertana az utóbbi években egyre inkább elterjedt a tanítás gyakorlatában is.
Az Európai Bizottság 2016 júniusában indította el az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák felülvizsgálatát, melyet az elmúlt tíz év politikai, gazdasági, társadalmi, ökológiai és technikai változásai tettek szükségessé. A fejlesztési folyamat nem az eddigi lista kiegészítésében gondolkodott, sokkal inkább új struktúra kialakításában, amely három fő csomópont köré csoportosítja az egyén által elsajátítandó kompetenciákat:
- a jövő kezelése (future’s literacy),
- (2) a személyes világ „menedzselése”, avagy a belső integritás megteremtése (personal competencies),
- valamint (3) az individuális helyett közösségi szempontú megközelítés (collective competencies). A konzultációs folyamat 2017 nyarán ért véget, s a következtetések alapján az Európai Bizottság 2018 januárjában új ajánlásjavaslatot fogadott el az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák témájában.
2017-ben elkezdődött a magyar Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. Az időszakonként esedékes felülvizsgálat követelménye mellett ennek indoka a nemzetközi kompetenciaméréseken elért eredmények (lásd OECD által szervezett PISA-mérés eredményeit) stagnálása, illetve romlása volt, valamint az is, hogy az alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek alapján megvalósuló oktatás túlságosan az ismereteket és nem azok alkalmazását helyezi a középpontba. Az új alaptanterv tervezete 2018 szeptemberére készült el, s széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés kezdődött a koncepcióról. Ezt követően alakult ki az új Nemzeti alaptanterv végleges változata, amely 2020 szeptemberétől lépett életbe felmenő rendszerben az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamtól.
Az új Nemzeti alaptanterv az Európai Unió által ajánlott kulcskompetenciákból kiindulva, arra építve, de a hazai sajátosságokat figyelembe véve az alábbiak szerint határozza meg a tanulási területeken átívelő általános kompetenciákat, továbbá azokat, amelyek jellemzői, hogy egyetlen tanulási területhez sem köthetők kizárólagosan, hanem változó mértékben és összetételben épülnek a megszerzett tudásra, fejlődnek a tanulási-tanítási folyamatban.
- A tanulás kompetenciái
- A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
- A digitális kompetenciák
- A matematikai, gondolkodási kompetenciák
- A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
- A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
- Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák.
Alapvető tanulási és nevelési cél a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre és aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Az Európáról szóló ismeretek és az európai tudatossághoz kapcsolódó képességek fejlesztése a konkrét tantervekben a hagyományos tantárgyi szerkezetbe ágyazódik. A jelenlegi európai tananyagon több tantárgy osztozik (magyar, földrajz, történelem, modern idegen nyelvek, művészeti tárgyak, természettudományos tárgyak). Kereszttantervi (interdiszciplináris) szinten az Európáról tanultak összefüggésekbe helyezését általában a tanárok közötti együttműködéstől várják a tantervfejlesztők.
Nemzetköziesedés a kulcskompetenciák mérésében
A kompetenciák nemzetközi mérésére és összehasonlítására alapvetően két szervezet, az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) és az OECD (Organization for Economic Co-operation and Development) megbízásából végzett rendszeres adatfelvételek, felmérések szolgálnak. Ezek az általában bizonyos periódusonként ismétlődő, mintaalapú vizsgálatok elsősorban az alapkompetenciák (szövegértés, matematikai és/vagy természettudományos ismeretek, készségek) szintjét mérik, ugyanakkor egyre inkább megjelennek az egyéb kompetenciaterületekre (például problémamegoldó készség) irányuló mérések is. Az Uniónak saját, uniós szintű kompetenciamérése jelenleg nincs, ezért az uniós stratégiai célok indikátorértékei is sok esetben ezeknek a méréseknek az eredményeire alapoznak (lásd például a PISA-méréseken alulteljesítők arányát).
Magyarország már az 1960-as évek végén csatlakozott a tanulók tudását, képességeit és motivációit mérő nemzetközi felmérésekhez, amelyeket elsőként az IEA kezdeményezett. Magyarország ettől fogva rendszeresen részt vesz az IEA által szervezett nemzetközi eredménymérésekben, így a TIMSS-mérésben (Trends in International Mathematics and Science Study), amely 1995 óta négyéves ciklusokban vizsgálja a diákok matematikai és természettudományi tudását a negyedik és a nyolcadik évfolyam végén, valamint a PIRLS-mérésben (Progress in International Reading Literacy Study), amely 2001 óta ötévente méri a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességét. Ezek a mérések elsősorban a tantervi tartalmak elsajátításának mértékét próbálják megragadni, vagyis inkább az ismerettartalmakra fókuszálnak.
2000 óta Magyarország részt vesz az OECD által szervezett PISA (Programme for International Students Assesment) programban is, amely a 15 éves korosztályban méri a tanulók szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciáit. A PISA-mérés azt próbálja megragadni, hogy az iskolában elsajátított tudást a tanulók miként tudják a mindennapi életük során sikeresen kamatoztatni, azaz a PISA inkább alkalmazott, gyakorlati műveltséget mér.
Az OECD 2008-ban indította el felnőtt kompetenciamérési programját (PIAAC: Programme for the International Assessment of Adult Competencies). Az ennek keretei között zajló, nemzetközi összehasonlításra alkalmas mintaalapú adatfelvétel (Survey of Adult Skills) a 16–65 év közötti felnőtt lakosság kompetenciáit méri fel a résztvevő országokban. A felmérés első körében (2010–2012) huszonnégy ország – köztük tizenkilenc EU-tagállam – vett részt, a második körben (2013–2015) további kilenc – köztük három uniós – ország. Magyarország a harmadik körhöz csatlakozott 2016-ban. A vizsgálat fókuszában – a PISA-mérésekhez hasonlóan – a 21. század társadalmi és gazdasági kihívásaihoz elengedhetetlen alap- és kulcskompetenciák, gyakorlati jártasságok állnak.
A nemzetközi mérések egy adott ország oktatási rendszeréről adnak információt, és lehetőséget teremtenek a rendszerszintű beavatkozások megtervezésére, ugyanakkor intézményi szintű fejlesztésekre nem alkalmasak. Felismerve ezt, az oktatási kormányzat 2000-ben elindította az Országos kompetenciamérés nevű programot, amely a nemzetközi oktatási eredménymérések technológiáját adaptálta.
Az Országos kompetenciamérés az ország valamennyi 6., 8. és 10. osztályos tanulójának olvasási, szövegértési és matematikai kompetenciáját évente vizsgálja a nemzetközi tesztfejlesztési és mérési standardoknak megfelelően. 2008 óta a mérések egyéni nyomon követésére is van lehetőség, így a 6. osztályos tanuló későbbi – 8. és 10. osztályos – eredményei és a tanuló továbbhaladása is elemezhető. Az újabb fejlesztések újabb területek mérésére is kiterjednek, így a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően a 6. és a 8. évfolyamokon az idegen nyelv is bekerült a mérések közé. Idegen nyelvi mérésben – a célnyelvi mérésben részt vevő két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolák tanulóinak kivételével – az iskolák 6. és 8. évfolyamán az angol vagy a német nyelvet első idegen nyelvként tanulók vesznek részt.
A program révén a fenntartók, az iskolák interneten közvetlenül hozzáférnek az iskola összesített és tanulói adataihoz, sőt, a fejlesztéseknek köszönhetően ma már a szülők, tanulók is hozzáférnek saját eredményadataikhoz egészen a feladatmegoldás szintjéig. Emellett az iskolák összehasonlító adatokat is letölthetnek az internetről, amelynek alapján saját eredményeiket az országos, illetve a hasonló típusú és hasonló szociokulturális hátterű iskolák eredményeivel összevethetik. A letölthető adatbázis és az elemző szoftver segítségével az iskolák tovább elemezhetik tanítási eredményeiket. A kompetenciamérés gazdája, az Oktatási Hivatal Köznevelési Mérés Értékelési Osztálya szemináriumokkal, továbbképzésekkel támogatja a felhasználókat az adatelemzésben.
A 2014/2015-ös tanévtől kezdődően indult el a Nemzeti Egységes Tanulói Fittség Teszt (NETFIT), amely a magyar köznevelési rendszer kötelező és egységes fittségmérési módszere. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő diákok körében zajlik azokon az évfolyamokon (az 1–4. évfolyamon tanulók kivételével), ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik.
Partnerség és hálózatok
Az Erasmus+ program erősíti az iskolák (oktatási intézmények) és/vagy más szervezetek közötti együttműködést, a stratégiai partnerségek kialakítását olyan témákban, amelyek eredménye jelentős hatást gyakorol a köznevelés területére. A program partnerségi projektjeiben a részt vevő partnerek együttműködése, a projektmunka áll a középpontban.
Az Erasmus+ programban a KA2 pályázati kategória keretében nyílik mód a stratégiai partnerségek támogatására. A stratégiai partnerségen belül a köznevelési szektorban is tapasztalatcserén alapuló együttműködések vagy nagyobb volumenű, fejlesztéseket célzó, termékorientált együttműködések megvalósítására van lehetőség.
Az ERASMUS+ KA2 Stratégiai partnerségek alprogram egyik fő célja, hogy a köznevelésben lehetőséget biztosítson új és innovatív gyakorlatok, módszerek kidolgozására, terjesztésére és alkalmazására.
A projektekben az egymástól tanulás, a jó gyakorlatok cseréje, a nemzetközi együttműködések megalapozása és kibővítése, az eredmények összegzése és terjesztése, valamint a résztvevők kompetenciáinak fejlesztése a közös cél.
A köznevelési témájú stratégiai partnerségi projektek két fő pályázati lehetőség keretében valósíthatók meg:
- Iskolai, óvodai stratégiai partnerségek, amelyben kizárólag köznevelési intézmények (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakgimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, készségfejlesztő iskolák, kollégiumok, alap- vagy középfokú művészeti iskolák) vehetnek részt, és valósíthatnak meg tapasztalatcserére irányuló projektet. A pályázattípus alapvető célja az európai dimenzió erősítése, az óvodák, iskolák 21. századi kompetenciákkal történő felruházása.
- Köznevelési stratégiai partnerségek, amelyben a köznevelési intézmények mellett bármely más, az oktatás, a képzés vagy a munkaerőpiac területén aktív köz- és magánintézmények, szervezetek is részt vehetnek és valósíthatnak meg tapasztalatcserére irányuló projektet vagy akár nagyobb volumenű fejlesztéseket is. Ez a pályázattípus új és innovatív gyakorlatok, módszerek kidolgozását, terjesztését és alkalmazását teszi lehetővé a köznevelési intézmények és/vagy más, a köznevelésben érintett intézmények által megvalósított nemzetközi partnerségi projektek keretében. Így a projektek irányulhatnak innovációt támogató partnerségek, illetve jó gyakorlatok cseréjét támogató partnerségek létrehozására is.
1. 2016-hoz képest jelentősen növekedett az Erasmus+ Iskolai, óvodai stratégiai partnerségek pályázatokban részt vevő intézmények száma, amely a pályázati rendszert működtető Tempus Közalapítvány hathatós szakmai támogatásának köszönhető. E szakmai támogatás következtében folyamatosan növekszik a benyújtott magyar koordinációjú pályázatok száma. Mivel a rendelkezésre álló pályázati keret is jelentősen emelkedett, ezért a támogatottsági ráta nem csökkent, az utóbbi két évben 58% volt. 2019-ben a nyertes pályázatok száma 140 volt. A pályázatokból közvetlenül 2529 diák/gyermek és 1732 pedagógus profitálhatott.
A pályázó intézmények a társadalmi befogadást, valamint a releváns, magas színvonalú készségek és kompetenciák fejlesztését mint horizontális prioritásokat jelölték meg kiemelt célkitűzésként. Ezen kívül – szektorspecifikus prioritásként – a készségek és kompetenciák megszerzésének elősegítését, valamint a pedagógus szakma profiljának erősítését határozták meg.
A témák kiválasztásánál az új technológiák, digitális kompetenciák, valamint a kulturális örökség területei mutatkoztak a legvonzóbbnak a pályázók körében. A pályázatokban növekvő tendencia figyelhető meg a sajátos nevelési igényű tanulók/gyermekek részvételi arányában is.
A benyújtott magyar koordinációjú pályázatok közül 2019-ben a középfokú oktatási intézmények emelkednek ki 60%-os részvételi aránnyal, ezt az általános iskolák, majd az óvodák pályázatai követik.
A stratégiai partnerségek a mobilitások és a projektcélok elérésének fontos eszközei, amelyek egyben ahhoz is hozzájárulnak, hogy a partnerek között szoros és eredményes együttműködés alakuljon ki. A partnerintézmények az országok széles köréből érkeznek, a legtöbb partnerintézmény továbbra is Törökországban, Romániában, Spanyolországban és Németországban található. Egy támogatott projektben átlagosan 5 partnerintézmény dolgozik együtt.
2. A Vegyes intézményi összetételű köznevelési stratégiai partnerségek keretében jellemzően olyan projekteket támogatnak, amelyek esetében nem elegendő az oktatás területén elérhető tudás, hanem szükség van más ágazatok, szakmák tudására is. A 2016-os pályázati év 26 benyújtott pályázata és a 2017-es év 27 benyújtott pályázata után 2018-ban némi visszaesés volt tapasztalható a pályázói aktivitásban (21 pályázat), majd 2019-ben újból 28 pályázat érkezett, amelyből 13 kapott támogatást.
Világszerte 121 ország közel 33 ezer iskolája vesz részt az amerikai kezdeményezésre 1995-ben indult GLOBE programban, amely a Global Learning and Observations to Benefit the Enviroment rövidítése. A program célja a környezettudatos nevelés erősítése, élményközeli kapcsolatot teremtve a természettel. A GLOBE környezeti megfigyelő hálózat keretében a diákok rendszeres meteorológiai, talajtani, vízkémiai megfigyeléseket végeznek környezetükben.
A program indulása óta hozzávetőleg 33 ezer iskola összesen több mint 10 millió diákja csaknem 150 millió mérést végzett. Ebben a programban a diákok nem csupán adatokat gyűjtenek, hanem megkeresik a kedvezőtlen mérési eredmények hátterében rejtőző okokat is.
A GLOBE-hoz 1999 óta 29 magyarországi középiskola csatlakozott. Az elsők között volt a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium, amely 2008-tól a magyarországi GLOBE-iskolák bázisintézménye.
A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) tehetséghálózatát a Tehetségpontok alkotják. A Tehetségpontok a tehetséggondozás, a tehetségfejlesztés és a tehetséges segítése érdekében új, hangsúlyos szervezeti formaként jöttek létre, amelyek alapítását a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács több mint tíz éve kezdeményezte (2007-ben jelentek meg az első felhívások), s amelyek mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken megtalálhatók. A Tehetségpontok tevékenysége a tehetségek, valamint pedagógusaik és szüleik támogatása, tanácsadás és pályaorientáció. További feladatuk a hálózatban való együttműködés, az intézményeken belüli és intézmények közötti tapasztalatmegosztás, az információáramlás és -feldolgozás erősítése. Céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a fiataloknak tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, és ennek érdekében minél teljesebb és minél személyesebb támogatást, információt kapjanak a különböző lehetőségekről. A hálózatnak több mint 1400 tagja van Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában és Ausztriában.
A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége – ezen hálózati modell Európa más országaira történő kiterjesztése érdekében – 2012-ben megalapította az Európai Tehetségközpontot, amelynek alapvető célja, hogy az Európai Tehetségtanáccsal (European Council for High Ability, ECHA) együttműködve segítse az európai tehetségtámogató tevékenységek hálózatba szerveződését. Az Európai Tehetségtanács kvalifikációs bizottsága 2015 nyarán 13 ország 14 tehetségközpontját akkreditálta, köztük a budapesti Európai Tehetségközpontot is, amelyekből 2015 szeptemberében hivatalosan is megalakult az Európai Tehetségsegítő Hálózat. Jelenleg már 21 európai és négy Európán kívüli központja van a Hálózatnak, amelyek közös hálózatépítő tevékenységének köszönhetően mára 44 országból közel 400 tehetségpont csatlakozott a Hálózathoz.
UNESCO Associated Schools Network (Társult Iskolák Hálózata)
Az UNESCO Associated Schools Network (Társult Iskolák Hálózata) programját 1953-ban hozták létre. A program célja az innovatív oktatási tartalmak kifejlesztésének, tesztelésének, az újfajta oktatási és tanulási megközelítések, az egymástól történő tanulás, valamint a kapcsolatépítés és tapasztalatcsere ösztönzése, erősítése. Az iskolák mindennapi munkájuk során fokozott figyelmet fordítanak a tanulók nemzetközi érdeklődésére és a fenntartható fejlődés iránti érzékenységére, továbbá az emberi jogok, a demokrácia és a békés együttélés kérdéseire, valamint a kultúrák közötti párbeszéd elősegítésére. Napjainkra 182 ország mintegy 11.500 oktatási intézménye csatlakozott a nemzetközi hálózathoz, Magyarországról több mint 40 oktatási intézmény.