Az alapfokú oktatás általános jellemzői
Magyarországon az alapfokú oktatás intézménye a szakmai szempontból önálló nyolc évfolyamos általános iskola, ahol országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Célja, hogy a tanulókat érdeklődésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően felkészítse a középfokú iskolai továbbtanulásra.
Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség abban, vagy legkésőbb az azt követő évben kezdődik, amelynek augusztus 31. napjáig a gyermek betölti a hatodik életévét, és annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a járási hivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
Az alapfokú nevelés-oktatás két szakasza az alsó tagozat (1–4. évfolyam) és a felső tagozat (5–8. évfolyam).
A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy a tankötelezettség végéig az általános iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt.
A magyar köznevelési rendszer jellegzetessége, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettségének teljesítése a többségi általános iskolában, integráltan és a sajátos nevelési igény kezelésére specializálódott gyógypedagógiai intézményben is teljesíthető. A gyógypedagógiai intézményhálózat a „fősodor” intézményrendszerével párhuzamosan működik, sajátosságaival részletesen a 12. fejezet foglalkozik.
Jogszabályi keretek
A köznevelés jogi szabályozásában a megosztott felelősség elve érvényesül, amely Magyarország Alaptörvényén nyugszik. Az Alaptörvény deklarálja, hogy Magyarország a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével minden állampolgára számára biztosítja a művelődéshez való jogot, a tanulás szabadságát, valamint – törvényben meghatározott módon – az oktatásban részesülők anyagi támogatását, illetve a tanítás szabadságát. Az Alaptörvény rendelkezése alapján az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező.
A közoktatás alapvető szakmai kerettörvénye a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, amely a közoktatás működésével kapcsolatos legfontosabb területekkel foglalkozik. Szabályozza, hogy a tanköteles gyermek hogyan, milyen feltételek teljesülése esetén kezdheti meg iskolai tanulmányait. Meghatározza a közoktatás intézményrendszerének jellemzőit, az oktatásban részt vevők jogait és kötelességeit, az állami és a nem állami fenntartói irányítás lehetőségeit és korlátait, és kitér a finanszírozás kérdéseire is. Az iskolák működésének aktuális pénzügyi szabályait a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza.
A jogi hierarchia következő szintjét a kormányrendeletek jelentik. Ezek egy része a köznevelési törvény megvalósításának szabályozásával foglalkozik (229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról); de kormányrendelet a közoktatás tartalmi szabályozásának fölső szintjét jelentő Nemzeti alaptanterv is (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról).
Az intézmények mindennapi működéséhez miniszteri rendeletek adnak részben igazgatási, részben az oktatás tartalma szempontjából fontos kereteket. Az iskolai munka tartalmi szabályozása szempontjából meghatározó jelentőségű (volt) a kerettantervi rendelet, míg a működés részleteit a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza.
A szakmailag autonóm köznevelési intézmények stratégiai és operatív szabályozó dokumentumai (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, munkaterv, házirend) a jogszabályok keretei között az intézményi szintű szabályozást valósítják meg.