A felnőttoktatást és felnőttképzést is folytató állami fenntartású közoktatási intézmények nagy többségét (általános és középfokú iskolákat) 2015. június 30-ig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ országos, megyei és járási intézményei irányították. 2015 júliusától ezek közül a szakképzést folytató intézmények döntő többsége a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába került. A szakmai végzettség nélküli felnőttoktatás főbb intézményei (általános iskolák, gimnáziumok) továbbra is a Klebelsberg Központ irányítása alatt működnek.
A 2018 után a kormány stratégiája alapján a felnőttképzés és a szakképzés szakterülete az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe került. A fenntartó a szakképző iskolákat megyénként 2-3 szakképzési centrumba szervezte a tanulólétszám, a szakmaszerkezet és a munkaerőpiaci, valamint a földrajzi szempontok mérlegelése eredményeképpen. Az országban 40 szakképzési centrum működik 2020-ban, amelyhez összesen 3872 tagintézmény tartozik. A szakképzési centrumok az iskolarendszerű szakmaképzés és az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés, valamint a részszakmára való felkészítés szervezését, indítását is végezhetik. Folyamatosan figyelembe veszik és reagálnak az adott régió munkaerőpiacának szükségleteire.
A jelenlegi szakképzési szabályozás alapján a szakmák megszerzése iskolai rendszerű képzésben fog megvalósulni, felmenő rendszerben: az ötéves technikumban érettségi és technikusi szintű szakképzettség szerezhető (MKKR 5-ös szint), a hároméves szakképző iskolában a tanuló a képzés végén szakképzettséget (MKKR 4-es szint) szerez. 2020 szeptemberétől a szakgimnáziumokból ötéves technikumok lesznek, a szakmákra specializálódott szakközépiskolák pedig szakképző iskolák lesznek, amelyekben a képzési idő továbbra is három év. Felnőttek esetében a képzési idő lerövidülhet az előzetes tudás, gyakorlat beszámításával.
A technikum az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgára felkészítő, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást elősegítő intézmény. A technikumnak a szakmajegyzékben meghatározott számú évfolyama van. A szakképző iskola szakképzési tevékenysége az adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és szakmai oktatást foglalja magába.
A szakgimnázium elnevezés 2020 szeptemberétől az öt évfolyammal működő művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézményt jelöli. A szakgimnázium érettségi végzettség és a szakképzési törvény szerinti szakképesítés megszerzésére készít fel. A szakgimnáziumok kivételes helyzetben vannak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatáskörébe tartoznak, az indítható képzéseket az oktatási, művészeti és kulturális szakterületen az EMMI határozza meg.
Az állami iskolarendszeren kívül számos egyházi és magán fenntartású iskola továbbra is végez és végezhet iskolarendszerű felnőttoktatást.
Az iskolarendszeren kívüli intézmények fenntartói (pl. egyházak, civil szervezetek, vállalatok stb.) önállóan döntenek az intézmény profiljáról, illetve programválasztékáról. 2020. szeptember 1-től felnőttképzési tevékenység csak bejelentés alapján folyhat, így valamennyi fenntartónak kötelessége a bejelentési kérelem benyújtása. A felnőttképzésben iskolarendszeren kívül 2020. szeptember 1-től szakmaképzés nem lehetséges, kizárólag részszakmára való felkészítés vagy szakmai képzés.
A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítése, az esélyegyenlőségi mentorok meghatározott feladatainak monitoringja a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz került (321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet). A hátrányos helyzetű felnőttek foglalkoztatásához kapcsolódó esélyteremtő képzések szervezése, indítási joga szintén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság területi egységeinél van.
A helyi szintű felelősség a felnőttképzésben rendívül korlátozott, tulajdonképpen csak bizonyos támogatott foglalkoztatásokhoz (az ún. közmunkához) kapcsolódó kötelező képzéseknél jelenik meg, ahol a munkanélküli résztvevők kiválasztása a helyi önkormányzatok feladata.