A köznevelési feladatok ellátása nem állami intézményekben

A kisgyermekkori nevelés, az iskolai nevelés és a szakképzés megszervezése, a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése állami feladat. Ugyanakkor a tanulás és tanítás szabadságának alkotmányos elvéből, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogból következően köznevelési intézményt egyházak, alapítványok, magántársaságok és más jogi vagy magánjogi személyek is létrehozhatnak, működtethetnek.

Az egyházi és magánintézmény a fenntartójával kötött köznevelési szerződés keretében láthat el állami köznevelési feladatot. A köznevelési szerződés keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára térítésmentessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak.

Ennek feltétele, hogy:

• eleget tesz a jogszabályi követelményeknek, a formális oktatás megszervezésére vonatkozó szabályoknak;
• megfelel a tartalomra vonatkozó előírásoknak, az országos hatályú dokumentumoknak, így az Óvodai alapprogramnak, a Nemzeti alaptantervnek, az érettségi követelményeknek, valamint a szakképzés és felsőoktatás képzési programjainak;
• eleget tesz a tanári képesítésekkel kapcsolatos előírásoknak;
• eleget tesz az oktatás körülményeire vonatkozó előírásoknak.

A nem állami fenntartású köznevelési intézmények törvényességi ellenőrzését a kormányhivatalok végzik.

Nem állami intézmények a felsőoktatásban

A felsőoktatási intézmények alapítására, működtetésére, állami elismerésére a fenntartótól függetlenül egységes szabályok vonatkoznak. Felsőoktatási intézményként olyan szervezet hozható létre, illetve működhet, amelyet felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek, és az Országgyűléstől megkapta az állami elismerést. Állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges feltételekkel, legalább két tanulmányi területen, illetve tudományterületen, legalább négy szakon alapképzést vagy alap- és mesterképzést vagy alap-, mester- és doktori képzést vagy mester- és doktori képzést jogosult folytatni. Magyarországon elismert diplomát csak államilag elismert felsőoktatási intézmény adhat ki.

Az állam által fenntartott felsőoktatási intézmények mellett egyházi, alapítványi vagy magánfenntartású felsőoktatási intézmények is működnek Magyarországon. A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett is.

Az egyházi, alapítványi vagy magán felsőoktatási intézmények finanszírozásához a magyar állam azzal járul hozzá, hogy ezekben az intézményekben is „megrendelhet” állami ösztöndíjas férőhelyeket. Az egyes szakokon biztosított állami ösztöndíjas helyek számát évente kormányrendeletben határozzák meg. Az állami ösztöndíjak mellett a kutatási szerződéssel támogatott helyek képzési területek szerinti elosztását évente határozzák meg. Szerződéses alapon további támogatást is kaphat az intézmény egyes oktatási szolgáltatásai után, így például a tanártovábbképzések után vagy kutatásra.

Magyarország területén természetes jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felsőoktatási törvényben meghatározott (engedélyezési, működési) feltételek hiányában felsőoktatási tevékenységet nem folytathat. A felsőoktatási tevékenység törvényességi ellenőrzése a felsőoktatásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.

Nemformális oktatást és képzést kínáló magánszemélyek

A nemformális oktatás és képzés Magyarországon a felnőttképzés keretében történik. A 2013-as felnőttképzési törvény négy képzési kört sorol a törvény hatálya alá. Az „A” típusú körbe sorolt képzések az iskolai szakképzésben is megszerezhető, államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló, iskolarendszeren kívüli képzések. A „B” típusú körben az államilag nem elismert, az OKJ-ban nem szereplő, egyéb szakmai képzésként azonosítható programok szerepelnek, amelyek programkövetelményeit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara speciális eljárás keretében engedélyezi, és ennek alapján a képzés végén tanúsítványt adnak ki. A „C” típusú körbe tartozók az idegen nyelvi képzések, amelyeket szintén engedélyezett programkövetelmények alapján lehet végezni. A „D” körös, ún. „egyéb képzések” nem szakmai, hanem pl. felzárkóztató, kompetenciafejlesztő engedélyezett képzések (nem tartoznak hozzájuk programkövetelmények). A felnőttképzési törvény által szabályozott képzések állami támogatásban részesülhetnek, és általánosforgalmiadó-mentesek.

A szabályozott, de a felnőttképzési törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységek közé tartoznak a hatósági képzések és a kötelező továbbképzési rendszerek.

Külön csoportot alkotnak az ún. hatósági képzések (amelyek többféle tárca illetékességébe tartoznak, szabályozásuk külön, az illetékes tárca által kiadott jogszabályokban történik).

Egyes szakmák kötelező továbbképzési rendszerei, amelyek 4-5-7 éves periódusokban teszik kötelezővé ajánlott programokban való részvétellel megszerezhető, adott számú kredit vagy pont összegyűjtését. Ilyen elkülönülő rendszert alkot a pedagógusok kötelező továbbképzési rendszere, a köztisztviselői, az egészségügyi dolgozókat érintő, illetve a jogászokat és a könyvelőket érintő kötelező továbbképzések (a nyilvántartásról, a képzésben részt vevő intézmények köréről és a programokról minden esetben külön jogszabály rendelkezik).

A felnőttképzési törvény hatálya alá nem sorolt, nem szabályozott, ún. „szabad piaci” szolgáltatásként működő felnőttképzések közé általában a nem támogatott munkahelyi, illetve szűkebben a vállalati képzések sorolhatók.

A felnőttképzés 2013-as szabályozási rendszerének működtetésében jelentős szerephez jutott a köztestületként meghatározott és így közigazgatási hatáskörökkel is felruházott Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Szakmai szervezetként és a gazdaság szereplőinek általános érdekérvényesítőjeként megfelelő információkkal bír, és rálátása van a gazdaság igényeire, így képes az üzleti/gazdasági képzésekkel összefüggő tartalmi és strukturális igények megjelenítésére.

Fontos szerepe van abban is, hogy a képzések támogatásának meghatározásakor figyelembe vegyék a gazdaság igényeit. Mindezeknek megfelelően a felnőttképzési törvény a szakmai képzésekkel összefüggő kérdésekben lényeges jogkörökkel, bizonyos esetekben kizárólagos döntési kompetenciákkal ruházza fel a kamarát.

Külföldi oktatási intézmények

Külföldi állam saját oktatási törvénye szerint működtethet oktatási intézményt Magyarországon. Ezeket az intézményeket államközi kulturális egyezmények alapján hozzák létre, és kölcsönösen elismert diplomát adnak ki. Finanszírozásuk az adott kétoldalú egyezmény függvénye. A külföldi állam által finanszírozott felsőoktatási intézményekre is vonatkozik a működési engedély, illetve az állami elismerés kötelme.