A kisgyerekkori nevelés és a közoktatás minőségbiztosítási rendszere egyaránt épít az intézményi belső értékelésre, az önértékelésre és a külső pedagógiai-szakmai ellenőrzésre, valamint a tanulók standardizált kimeneti mérési eredményeire.

A minőségbiztosításért felelős szereplők

Az oktatásért felelős miniszter ágazati ellenőrzéssel, értékeléssel és minőségbiztosítással kapcsolatos feladatkörének legfontosabb elemei a következők:

• az országos értékelési rendszer működtetése: az Oktatási Hivatal működtetése, amely országos és területi szintű ellenőrzési, mérési, értékelési feladatokat lát el;
• szabályozási feladatok: az értékeléssel összefüggő tevékenységek szabályozása, így például az országos mérésekkel, érettségi, felvételi vizsgákkal, a minőségbiztosítással, az országos szakértői névjegyzékkel kapcsolatos eljárási szabályok rögzítése;
• értékelést segítő információs feladatok: a köznevelési információs (statisztikai) rendszer (KIR) működtetése;
• évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérések, értékelések, szakmai ellenőrzések elrendelése;
• ad hoc tematikus értékelések elvégeztetése: értékelést szolgáló mérési, szakmai ellenőrzési és kutatási programok elvégeztetése.

Az oktatási rendszer értékelésével kapcsolatos feladatait az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal fenntartásával és működtetésével látja el.

Oktatási Hivatal:

Az Oktatási Hivatal ellátja az országos és nemzetközi mérések lebonyolítását, hatósági és szakmai ellenőrzéseket végez és megszervezi az érettségi vizsgákat. Továbbá az Oktatási Hivatalnak közigazgatási hatóságként a pedagógus-továbbképzések és a szakmai vizsgahelyek akkreditálásában, a vizsgaelnökök, valamint a közoktatási szakértők országos névjegyzékének gondozásában van szerepe. Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza azok nevét és szakterületét, akik a nevelési-oktatási intézményekben szakmai ellenőrzésben (értékelésben) vehetnek részt.

Az Oktatási Hivatal szervezi a pedagógusokra, az intézményvezetőkre és az intézményekre kiterjedő pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket és felügyeli az ellenőrzési rendszer működését.

Az Oktatási Hivatal ellátja továbbá a pedagógusminősítési rendszer működtetését, a külföldi nevelési-oktatási intézmények fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, és közreműködik köznevelési intézmények hatósági ellenőrzésében.

Az Oktatási Hivatal évente tematikus országos szakmai ellenőrzéseket végez az oktatásért felelős miniszter felkérésére. A tematikus országos szakmai ellenőrzést az oktatásért felelős miniszter a tanév rendjéről szóló rendeletben írja elő. A 2017/2018-as tanévben a köznevelési intézmények által végzett statisztikai adatszolgáltatások, továbbá a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerén keresztüli adatszolgáltatások jogszabályi feltételeknek történő megfelelését vizsgálta a Hivatal, a 2018/2019-es tanévben az óvodákban az óvodába járási kötelezettség teljesítését és dokumentálását, a 2019/2020-as tanévben pedig a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók magas arányával, ezen belül különösen a megelőző három év országos kompetenciamérési eredményei alapján alacsony teljesítménnyel és a magas szegregációs indexszel jellemezhető köznevelési intézményekben a lemorzsolódás megelőzése és a teljesítmény javítása, valamint a deszegregáció érdekében tett intézményi, fenntartói intézkedéseket és megvalósulásukat. A 2020/2021-es tanévben a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítését és dokumentálását vizsgálja meg a Hivatal szakmai ellenőrzés keretében.

Az Oktatási Hivatal rendszeresen ellenőrzi a köznevelési szakértői tevékenység folytatását, az államilag elismert nyelvvizsgaközpontokat és vizsgahelyeket, a pedagógus-továbbképzések szervezőit. Az Oktatási Hivatal feldolgozza és nyilvántartja az általa végzett ellenőrzések, értékelések eredményeit, és beszámol azokról az oktatásért felelős miniszternek. További, minőségbiztosítást érintő feladata a köznevelés információs rendszerének (KIR) működtetése.

A fenntartó:

A fenntartó irányítói tevékenységének része a köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai tevékenységének ellenőrzése. A fenntartó jogszabályi kötelezettsége, hogy értékelje a pedagógiai programban megjelölt feladatok végrehajtását és ezen keresztül a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai-szakmai tevékenységének eredményességét.

Az oktatásért felelős miniszter felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa őt. Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős miniszter intézkedésére az Oktatási Hivatal jár el.

A minőségbiztosítás irányai és módszerei

Pedagógiai program

A nevelő és oktató munka az óvodában az iskolában és a kollégiumban a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai program olyan intézményi dokumentum, amely meghatározza az intézmény nevelési, pedagógiai alapelveit, célkitűzéseit, feladatait, eszközeit, eljárásait, az iskola helyi tantervét (local curriculum), a pedagógiai munkát támogató tevékenységeket, az intézmény által nyújtott szolgáltatások teljes körét. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Ez a dokumentum a működés, továbbá az intézmény ellenőrzésének, értékelésének alapja. Az elfogadott program nyilvánosságát biztosítani kell. A pedagógiai program minden egyes köznevelési intézmény működésének kötelező alapdokumentuma. A szülők közvetlenül megismerhetik és nyomon követhetik, számon kérhetik a benne foglaltak megvalósulását.

Intézményvezetői (belső) pedagógiai-szakmai ellenőrzés

A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű működéséért, ennek keretében a pedagógiai-szakmai tevékenységért.

Az alábbiakban tárgyalt országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés meghatározó részét képezi az intézményi önértékelés rendszere. Ez önmagában is megfelelő eszköze lehet a belső minőségértékelésnek és minőségfejlesztésnek. Ezen rendszer keretében az intézmény pedagógusai ötévente, az intézmény vezetője a vezetői megbízásának második és negyedik évében végez önértékelést. Az egész intézményre átfogóan ötévente végeznek önértékelést. Ennek során azt vizsgálják, hogy az intézmény hogyan tudott megfelelni saját céljainak, és azok megvalósításában hol tart. Az önértékelés alapján az érintett pedagógusok, intézményvezetők öt évre szóló önfejlesztési tervet, az egész intézményre vonatkozóan pedig intézkedési tervet készítenek.

Az önértékelést intézménytípusonként az Oktatási Hivatal által kiadott, az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott Önértékelési kézikönyv, módszertani útmutató segíti. Külön útmutató készült az óvodák, az általános iskolák, a gimnáziumok, a szakképző iskolák, a kollégiumok, az alapfokú művészeti iskolák, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, a pedagógiai szakszolgálatok, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatók részére.

Az önértékelés rendszere kiterjed a pedagógus és a vezető munkájának értékelésére, valamint az egész intézmény munkájának értékelésére is. A pedagógus és a vezetői önértékelés során a szülők interjúk, illetve a szülők és a középfokú intézmények diákjai kérdőíves felmérés keretében értékelhetik a pedagógusok munkáját. Az intézményi önértékelés során interjú készül osztályonként/csoportonként legalább két szülővel. Az önértékelés során használt kérdőívek és interjúk javasolt kérdéseit az Önértékelési kézikönyv tartalmazza. Az önértékelés eredményeit felhasználják a tanfelügyeleti eljárás során.

Az intézményvezető továbbá saját hatáskörében kezdeményezhet pedagógiai-szakmai ellenőrzést, amely irányulhat az intézmény és az egyes pedagógusok pedagógiai-szakmai munkájának értékelésére. Az intézményvezető által kezdeményezett pedagógiai-szakmai ellenőrzésben is külső szakértő közreműködik.

Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet)

A tanfelügyelet élja, hogy értékelje a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét, alapozva a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására. Mindezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon. A tanfelügyelet az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt az Oktatási Hivatal szervezésében működik. A tanfelügyelet intézményi szinten ötéves ciklusokban megvalósuló, értékeléssel záruló vizsgálat. Az ellenőrzés a fenntartó típusától függetlenül kiterjed minden köznevelési intézményre, az intézményekben pedagógiai tevékenységet folytató szereplőkre. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés során felmerülő hibák nem vonnak maguk után retorziót. Az ellenőrzés célja az intézményekben folyó pedagógiai-szakmai munka fejlesztése a kiemelkedő és fejlesztendő területek megjelölésével. Az ellenőrzést végző szakértők nem rendelkeznek intézkedési jogkörrel.

A tanfelügyeleti ellenőrzésekre éves országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési terv alapján kerül sor, amelyet az Oktatási Hivatalnak minden év július 20-áig kell elkészítenie a következő naptári évre vonatkozóan.

A tanfelügyeletben résztvevő szakértők jelentős szakmai gyakorlattal rendelkeznek abban az intézménytípusban és munkakörben, ahová és amely kapcsán kirendelik őket. Szakértői működésük feltétele az országos szakértői névjegyzékre való bejegyzés.

A tanfelügyeleti ellenőrzés fajtái:

A pedagógus tanfelügyelete

Általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja a pedagógus pedagógiai készségeinek fejlesztése. A pedagógusok tanfelügyelete nemcsak a pedagógusok munkájának megismerését célozza, hanem az intézmény vezetésének és az oktatásirányításnak is fontos tapasztalatokat közvetít. Az ellenőrzés koncepciója és szakmai elvárásai előtérbe helyezik az igényes, minőségi szakmai munkát. A tapasztalatok összegyűjtésén túl kijelöli a további fejlesztési irányokat, mintát ad a pedagógusoknak.

Az értékelés a pedagógiai munka alábbi nyolc területére terjed ki:

• pedagógiai módszertani felkészültség;
• pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók;
• a tanulás támogatása;
• a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség;
• a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység;
• a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése;
• kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás;
• elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

Az ellenőrzés területei – az első pont kivételével – megegyeznek a pedagógusok előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel, így az ellenőrzés és a minősítés eredménye közel azonos területekre reflektál.

Módszere és eszközei:

• dokumentumelemzés:
  • az előző, az adott pedagógusra vonatkozó ellenőrzés(ek) fejlesztési tervei és az önértékelés(ek) önfejlesztési tervei
  • az önértékelés során készült anonim kérdőívezés összesített eredményei
  • a tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai
  • óraterv és egyéb foglalkozások tervezése
  • napló
  • tanulói füzetek;
• tanóra-/foglalkozáslátogatás: az óra/foglalkozás céljának, tartalmának, felépítésének, eredményességének és a pedagógus módszereinek megfigyelése;
• interjúk (pedagógussal és intézményvezetővel): a látogatott órák/foglalkozások megbeszélése, a látogatás során szerzett információk kiegészítése. A pedagógussal folytatott interjú után kerül sor a vezetői interjúra a pedagógus munkájáról, amelyen az érintett pedagógus már nem vesz részt.

A megbeszéléseket követően véglegesített, összegző értékelés készül, amely a vizsgált nyolc területen erősségeket és fejleszthető területeket jelöl meg a pedagógus számára, amelyek alapján a pedagógus az intézményvezetőjével egyeztetve öt évre szóló fejlesztési tervet készít.

Az intézményvezető tanfelügyelete

Általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok alapján történik, figyelembe véve az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményeit. Célja az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése.

Az értékelés területei:

• a tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása;
• a változások stratégiai vezetése és operatív irányítása;
• önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása;
• mások stratégiai vezetése és operatív irányítása;
• az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása.

A nevelőtestületet és a szülői közösséget is meghallgatják a vezető és fenntartó mellett az ellenőrzés során. Az Oktatási Hivatal által felkészített, a vezetőellenőrzésre felkért két szakértő közül legalább az egyik az értékelt vezető által vezetett intézménnyel azonos típusú intézményben megszerzett jelentős vezetői gyakorlattal és pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik.

Módszere:

• a vezetői önértékelés során a nevelőtestület és a szülők körében készített kérdőíves felmérés eredményeinek elemzése;
• dokumentumok vizsgálata (vezetői pályázat, az intézmény pedagógiai programja, SZMSZ-e, két tanév munkaterve és beszámolója, az intézményi önértékelés dokumentumai, a vezetői önértékelés dokumentumai);
• interjú az intézményvezetővel, a munkáltatóval és a vezetőtársakkal: kiegészítő információk.

A megbeszéléseket követően értékelés készül, amely a fenti öt területen erősségeket és fejleszthető területeket jelöl meg.

Az intézmény tanfelügyelete

A nevelőtestület a köznevelési intézmény alapításakor az intézményvezető irányításával elkészíti pedagógiai programját, amelyben megfogalmazza az iskola pedagógiai hitvallását, az ott folyó nevelő-oktató munka pedagógiai elveit, értékeit, céljait, és meghatározza a hozzá kapcsolódó feladatokat, eszközöket. Az intézményekben rendszeresen felülvizsgálják a pedagógiai programot, igyekezve lépést tartani a nevelés-oktatáshoz fűzött szakmai és társadalmi elvárásokkal, egyúttal a mindennapi gyakorlati munkavégzés tapasztalataira is reagálnak. A tanfelügyelet keretében lebonyolított intézményellenőrzés célja iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez, elsődlegesen annak vizsgálatával, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját.

Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területek kapcsán gyűjtenek adatokat és határoznak meg kiemelkedő és fejleszthető területeket:

• pedagógiai folyamatok;
• személyiség- és közösségfejlesztés;
• eredmények;
• belső kapcsolatok, együttműködés;
• az intézmény külső kapcsolatai;
• a pedagógiai munka feltételei;
• a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés.

Az intézményellenőrzés ötéves ciklusokban egyszer történik. Feltétele, hogy az intézményvezető ellenőrzése megelőzően megtörténjen, vagy az intézményellenőrzés keretében egyidejűleg kerüljön rá sor.

Módszere:

• dokumentumelemzés (pedagógiai program, SZMSZ, munkaterv, éves beszámoló, továbbképzési program);
• az intézményvezető által elkészített intézményi önértékelés áttekintése;
• a tanulói kimeneti mérés (Országos kompetenciamérés, belső mérések, egyéb mérések) eredményeinek elemzése öt tanévre visszamenően;
• az ellenőrzést megelőző öt évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és az azok alapján készült fejlesztési tervek áttekintése, megvalósulásuk vizsgálata;
• a pedagógusellenőrzések eredményeinek áttekintése;
• nevelőtestületi, alkalmazotti, szülői, egyéb partneri kérdőíves felmérés (elégedettségmérés);
• interjúk (intézményvezetők, szülők, nevelőtestület);
• megfigyelés: a helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról meggyőződjenek.

A szakértők a látogatást követő szakértői egyeztetésnek megfelelően az ellenőrzés tapasztalatait összegző szakértői értékelést az ellenőrzést követő tizenöt napon belül rögzítik az Oktatási Hivatal informatikai támogató rendszerében, amelyben így azok az intézményvezető számára elérhetővé válnak. Az összegző szakértői értékelés az erősségeket és fejleszthető területeket határozza meg a hét vizsgált területnek megfelelően. Az ellenőrzés eredményét az intézmény a honlapján közzéteszi.

A szakértők megállapításai alapján az intézményvezető öt évre szóló intézkedési tervet (fejlesztési tervet) készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait. Az intézkedési tervet az ellenőrzés lezárását követő 60 napon belül a nevelőtestület jóváhagyja, és az intézményvezető elküldi az intézmény fenntartójának.

Az ellenőrzések egységes kritériumok szerint történnek, egységes és nyilvános módszerrel a különböző közoktatási intézményekben, de a részletekben oktatási területenként speciális elemek találhatóak. Ezért az alábbi területekre készültek külön speciális standardok:

• óvoda
• általános iskola
• gimnázium
• szakképző iskola
• kollégium
• alapfokú művészetoktatási intézmény
• gyógypedagógiai intézmények
• pedagógiai szakszolgálatok
• pedagógiai szakmai szolgáltatók.

A pedagógusok minősítő értékelése

A pedagógusok minősítő értékelése a pedagógus-életpályamodellhez, az előmeneteli rendszerhez (promotion system of teachers) kapcsolódik. A szakmai fejlődés természetes menetét figyelembe véve különböző szinteket állapít meg a pedagógusok előmeneteléhez: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár. A Pedagógus I és II. kategória elérését célzó minősítési eljáráson való részvétel kötelező, a magasabb kategóriák esetében önkéntes. Az egyes fokozatok és a szakmai gyakorlati idő alapján egységes bértábla szerint meghatározott a pedagógus garantált illetménye. A garantált illetmény annál magasabb, minél magasabb fokozatban van a pedagógus és minél nagyobb szakmai gyakorlati idővel rendelkezik. Ennek az előmeneteli rendszernek a célja a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének elősegítése mellett a hivatástudat és a pályán maradási szándék erősítése.

• A gyakornok két év szakmai gyakorlati idő megszerzésével minősítő vizsgát tesz. A sikeres minősítő vizsgát követően Pedagógus I. fokozatba kerül. A minősítő vizsga legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ebben az esetben újabb két év szakmai gyakorlati idő megszerzését követően kell minősítő vizsgát tennie. Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán sem felelt meg, munkaviszonya megszűnik.
• Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógusnak nyolc, illetve az osztatlan tanárképzésben végzett pedagógusnak van hét év szakmai gyakorlata, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A sikeres vizsga után a pedagógus Pedagógus II. fokozatba kerül. A sikertelenül zárult minősítő vizsgát két év szakmai gyakorlati idő megszerzését követően meg kell ismételni. Ha a pedagógus a megismételt vizsgán sem felel meg, munkaviszonya megszűnik.
• A Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógus további 6 év szakmai tapasztalat és pedagógus szakvizsga megszerzését követően Mesterpedagógus minősítésre jelentkezhet.
• A Mesterpedagógus fokozatba sorolt pedagógus a tanítás mellett fejlesztő innovátori, fejlesztő támogató, intézményvezetői, pedagógusminősítési és tanfelügyeleti szakértői vagy szaktanácsadói tevékenységet végez. Szakértői, illetve szaktanácsadói tevékenység végzése esetén a pedagógus munkaidő-kedvezményben részesül.
• Kutatótanár: a legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, tudományos fokozattal is rendelkező pedagógus, aki rendszeres publikációs tevékenységet is folytat, kezdeményezheti Kutatótanár fokozatba történő átsorolását.

Az oktatásért felelős miniszter évente határozza meg a pedagógusminősítésben részt vevők keretszámát. A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását az Oktatási Hivatal szervezi. A minősítővizsgát és a minősítési eljárást minősítőbizottság folytatja le, amelynek tagjai mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzékben szereplő köznevelési szakértők, a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa delegált vezető beosztású pedagógus.

A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes szabályok vonatkoznak, amelyek nyilvánosak, bárki számára megismerhetők.A minősítő bizottság a pedagógus teljes körű tevékenységét, pedagógiai-szakmai felkészültségét, a „mesterségbeli tudását” vizsgálja. A minősítési eljárás részét képezi a portfólió vizsgálata és védése, óralátogatás és az ott tapasztaltak megbeszélése. A portfólió tartalmazza az alábbiakat: szakmai önéletrajz, a nevelő-oktató munka dokumentumai, a nevelő-oktató munka alapdokumentumai és szabadon választott dokumentumai, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, valamint a szakmai életút értékelése.

A szakértői munka minőségbiztosítása

Mind a tanfelügyelet, mind a minősítés esetében a helyszíni látogatás után az intézményvezető, illetve az ellenőrzésben/minősítésben érintett pedagógus is értékelheti az ellenőrzését végző szakértők munkáját az erre a célra kialakított online, anonim kérdőív kitöltésével.

2018-ban elindult a szakértők auditálása is, ennek keretében ad hoc módon, illetve tervszerűen is megtörténik a szakértői munka auditálása. Az auditálás jelenleg elsősorban a szakértők felkészültségére és a tanfelügyeleti és minősítési eljárásrend megtartására koncentrál.

Az auditálás szervezését és szakmai anyagainak kidolgozását szintén az Oktatási Hivatal végzi.

A tanulói teljesítmények standardizált mérései

Érettségi vizsga

A 2005-ben bevezetett kétszintű (közép- és emelt szint) érettségi vizsga standard követelményeken alapul. Ennek eredménye egyben a felsőoktatási intézményekbe való bekerülés alapja is. Az érettségi vizsga alkalmas arra, hogy visszajelzést adjon az egyes intézményekben folyó munka eredményességéről.

Országos kompetenciamérés

Az Országos kompetenciamérés minden tanévben a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók teljes körében méri az anyanyelvi (szövegértési) és matematikai készségeket. A mérés központi szervezését, a mérőeszközök (feladatlapok és kérdőívek) kidolgozását, a mérési adatok feldolgozását és az eredmények publikálását az Oktatási Hivatal végzi.

A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő év február végéig. Az intézmények ezen kívül – jelszavas belépés után – saját szempontjaik szerint tovább elemezhetik az eredményeiket.

A mérés a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindexszel kiegészítve. Mindemellett a 2010. évi mérés óta követni lehet az egyes tanulók fejlődését, és ezáltal képet lehet alkotni az iskola fejlesztő hatásáról is.

A kompetenciaméréshez 2006–2012. között az Országos készség- és képességmérés is csatlakozott, amely a 4. évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét vizsgálta. Jelenleg nem kötelező a 4. évfolyamos mérés lebonyolítása. Ugyanakkor a tesztanyagokat az Oktatási Hivatal a honlapján közzéteszi, azok szabadon felhasználhatók, és az eredmények az interneten hozzáférhető szoftver segítségével értékelhetők.

Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer

A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (Difer) óvodás és kisiskolás életkorban (4–8 éves korban) az iskolai előrehaladás szempontjából kritikus elemi készségek (írásmozgás-koordináció készsége, beszédhallgatás készsége, relációszókincs, elemi számolás, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szocialitás) diagnosztikus értékelésére alkalmas tesztrendszer. Célja a tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése és az alapkészségek sikeres megalapozása. A rendszer lehetővé teszi e kritikus elemi készségek elsajátítási folyamatainak részletezett nyomon követését négyéves kortól nyolcéves korig. Emellett ismerteti e készségek elsajátítási folyamatait, és rámutat az eredményesebb fejlesztés lehetőségeire, tennivalóira.

Az általános iskolák tanítói a tanév elején kötelezően mérlegelik, hogy az első évfolyamos tanulóik körében mely tanulók esetében látják indokoltnak – az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján – alapkészségeik Diferrel való alapos felmérését. A vizsgálatot az érintett tanulókkal az iskolák az ősz folyamán elvégzik. A pedagógusok a mérési adatokat a rendszer részét képező szoftver segítségével kiértékelik, majd az eredmények alapján meghatározzák a tanulók egyéni fejlesztési irányait. Az intézmények jelentik az Oktatási Hivatalnak a mérésben részt vevő tanulók létszámát. Sok általános iskolában – az eredményesebb fejlesztőmunka érdekében, az előzetes felméréstől függetlenül – a mérést minden első osztályos tanulóval elvégzik.

Idegen nyelvi, célnyelvi mérések

A célnyelvi mérés a két tanítási nyelvű (két tannyelvű) általános iskolák 6. és 8. évfolyamára terjed ki. A mérést az Oktatási Hivatal szervezi. Két tannyelvű oktatás abban az általános iskolában folytatható, ahol a célnyelvi mérésen, három egymást követő tanév átlagában, a két tannyelvű oktatásban részt vevő tanulók legalább 60 százaléka megfelel 6. évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti A2 szintnek, 8. évfolyamon pedig a B1 szintnek.

Az idegen nyelvi mérés az iskolák 6. és 8. évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók – kivéve a két tannyelvű iskolák tanulóit – idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgálja. A mérést az Oktatási Hivatal szervezi. Az iskola a vizsgálatot saját döntése alapján kiegészítheti az idegen nyelvi szóbeli tudásfelméréssel is.

A tanulók fizikai és edzettségi állapotának mérése

Az iskola tanévenként megszervezi – a felnőttoktatásban és az 1–4. évfolyamon tanulók kivételével – a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgyat oktatják. A mérési eredményeket feltöltik a NETFIT informatikai támogató rendszerbe, ahol nyomon követhető a tanulók fizikai, fittségi állapota.

Tematikus értékelések

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók teljesítményének nyomon követése

Az Oktatási Hivatal működteti a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai informatikai támogató rendszert, amely a tanulók iskolai előrehaladásának nyomon követésére szolgál. Az iskolák és a pedagógiai oktatási központok által a rendszerbe (ESL) szolgáltatott adatok segítségével célzott támogatás biztosítható az egyes intézményeknek.

A rendszeres standardizált országos méréseken kívül számos tematikus értékelési program is van. Ilyenek például az óvodai programokról, a magyar nyelvi oktatás eredményességéről, az alapfokú művészetoktatásról, a cigány kisebbségi oktatásról, az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat oktató tagozatok szakmai feltételrendszeréről, a szakképző intézmények pedagógiai programjairól, a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásáról, az óvodai felvételekről, a nem szakrendszerű oktatásról, valamint a szakmai alapozó oktatásról szóló vizsgálatok.

Az utóbbi néhány évben több száz intézményben történt hatósági ellenőrzés pl. tanügyigazgatási, pedagógus-foglalkoztatási területeken. Az e vizsgálatok tapasztalatait összefoglaló jelentések a közoktatás egyes alrendszereiről szolgáltatnak információkat.

Nemzetközi mérések

Magyarország rendszeresen részt vesz a PISA, a TIMSS, a TALIS és a PIRLS mérésekben. Az Oktatási Hivatal az évenként megrendezésre kerülő Országos kompetenciamérések mellett az OECD és az IEA (International Association for the Evaluation of Education Achievement) által szervezett nemzetközi felmérések hazai lebonyolításáért és az adatok interpretálásáért is felelős.