A tanulók értékelése

A tanuló teljesítményét, előmenetelét az oktató a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Ha a tanuló szakirányú oktatását nem a szakképző intézmény végzi, a szakirányú oktatással összefüggésben a tanuló teljesítményét, előmenetelét a duális képzőhely az oktatóval közösen értékeli és minősíti. Az ilyen értékelésre a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott, elsajátított tananyagrészenként megszervezett beszámolás keretében kerül sor. Az előkészítő évfolyamon – a nyelvi előkészítés kivételével – a tanulót kizárólag a tanítási év végén kell szövegesen minősíteni, és ekkor kell dönteni az előrehaladásáról is. A műhelyiskolában értékelés, minősítés nem alkalmazható.

Az érdemjegyek és osztályzatok a tudás értékelésénél a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), illetve elégtelen (1). Az érdemjegyeket a tanulók alapadatait tartalmazó osztálynaplóban dokumentálják, és bekerülnek az üzenőfüzetekbe / ellenőrző könyvekbe is, amelyek elsődleges funkciója a szülő tájékoztatása. A 2018/2019-es tanévtől kezdve a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) elektronikus naplót minden iskolában bevezették,  melynek használatával a pedagógusok egyszerűen – akár mobil applikáció segítségével is – rögzíthetik a diákok tanulmányi adatait és mulasztásait. A tanulók és szüleik gyorsan és egyszerűen megnézhetik az értékeléseiket, a hiányzásaikat és az üzeneteiket, továbbá arra is van lehetőség, hogy mobiltelefonjukra ilyen esetben azonnali értesítést kaphatnak a különböző naplóbejegyzésekről.

A magatartás és a szorgalom minősítésére négyfokú skála szolgál: példás (5), jó (4), változó (3) és rossz/hanyag (2).

Kompetenciamérés

2001-ben került sor először Országos kompetenciamérésre (Országos kompetenciamérés - általános leírás), amelynek elsődleges célja az iskolák eredményességéről való visszajelzés, de a mérési rendszer olyan irányban fejlődött, hogy néhány éve már a diákot, szüleit és pedagógusait az egyéni fejlődésről is tájékoztatni képes. Az OKM az ország szinte minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulójára kiterjedő éves mérési rendszer, amelyre 2007 óta azonos, a közoktatási törvény és miniszteri rendelet által szabályozott, rögzített eljárásrend szerint kerül sor. A felmérésben a tanulók matematika és szövegértés feladatokat tartalmazó tesztfüzeteket töltenek ki minden tanév végén, május utolsó hetében, 4x45 percben. A mérésben alkalmazott feladatok nem az adott évfolyam tantervi követelményeiben meghatározott tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, hanem azt, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.

A felmérés adatbázisából az Országos jelentés mellett minden évben Fenntartói, Intézményi, Telephelyi jelentés és egyéni szintű Tanulói jelentés is készül. A tanulói jelentések az egyes tanulók eredményeit mutatják be, a tanuló által elért képességpontot, feladatonkénti eredményt és azt, hogy az országos eredményhez, valamint az iskolája és az osztálya eredményéhez ez hogyan viszonyul. A tanulói jelentés eléréséhez a mérési azonosító ismerete szükséges, így azokat csak a tanuló és szülei, valamint iskolája érhetik el. Az Országos kompetenciamérés már érezteti hatását az intézményi diagnosztikus értékelési kultúra fejlődésében, mivel az eredményeket a teljes tantestület elemzi, a tanárok tömegesen kapnak továbbképzést ezen a területen.

A tanulók továbbhaladása

A tanulók előmenetelének általános szabályait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény  fogalmazza meg. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll.

A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő szakmai gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette. A törvény alapján a pedagógus a tanulót a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli. Félévkor és a tanév végén a minősítést minden tantárgyból külön-külön osztályzat fejezi ki, melyet az évközi érdemjegyek alapján, a féléves, illetve az éves munkát figyelembe véve kell meghatározni. A két osztályzat közül a félévi osztályzatok tájékoztató jellegűek, a megfelelő év végi osztályzat azonban a továbbhaladás előfeltétele. A félévi és év végi osztályzatról a tanulót és a szülőt értesíteni kell. Erre félévkor az ellenőrző könyv, az év végi osztályzatok esetében pedig a bizonyítvány szolgál. A bizonyítvány közokirat.

Alapelv – a köznevelési törvény is deklarálja –, hogy az érdemjegy és az osztályzat megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz, annak a tanuló valós tudását, teljesítményét kell tükröznie. Az osztályzatok az évközi érdemjegyekhez hasonlóan egy egytől ötig terjedő skála értékei (jeles – 5 , jó – 4, közepes – 3, elégséges – 2, illetve elégtelen – 1), míg a szorgalom és magatartás minősítésére egy négyfokozatú skála (példás – 5, jó – 4, változó – 3 és rossz/hanyag – 2) szolgál. Az érdemjegyeket az oktató állapítja meg, az év végi osztályzatra is  ő tesz javaslatot.

A tanuló év végi osztályzatát az oktatói testület az osztályozó értekezleten áttekinti, és az oktató, az osztályfőnök, illetve a duális képzőhely által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az évfolyam teljesítéséről bizonyítványt kap.

Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg a tanulótól a tankötelezettség végéig, vagyis annak a tanévnek a végéig, amelyikben a 16. életévét betölti. Ha a diák a javítóvizsgán minden tantárgyból legalább elégséges (2) minősítést kap, a magasabb évfolyamon tanulhat tovább. Kötelező évfolyamot ismételnie a tanulónak akkor, ha az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják a jogszabályban meghatározott maximális mértéket, és az oktatói testület nem engedélyezte számára az osztályozóvizsgát. A gyakorlati képzési időből való legalább 20%-os – akár egészségügyi okokból való, igazolt – hiányzás esetén automatikusan évismétlésre kerül sor.

Amíg tanköteles korú a diák, addig az évfolyamismétlés nem járhat az iskolából való eltanácsolással. Sőt, ha a tanuló másodszor ismétli meg ugyanazt az évfolyamot, az iskolának egyéni foglalkozás keretében felzárkóztatást kell biztosítania neki.

A diák vagy a kiskorú tanulót képviselő szülő eljárást indíthat a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás pedig jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. Amennyiben a szülő a tanulmányok minősítése ellen kér jogorvoslatot, kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – a tanuló független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról, melyet a megyeszékhely szerinti járási hivatal szervez. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról)

Az iskola megszüntetheti a tanuló jogviszonyát, ha ugyanazt az évfolyamot harmadszor sem tudta befejezni (ekkorra a tankötelezettségi korhatárt már bizonyosan elérte).

A szakgimnázium 12. évfolyamának eredményes elvégzése középfokú végzettséget biztosít, de a diák további, posztszekunder vagy felsőfokú tanulmányainak előfeltétele az érettségi vizsga letétele. Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai végbizonyítvány megszerzése, azaz az utolsó évfolyamon valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzat megléte. A végbizonyítványnak tartalmaznia kell, hogy a tanuló legalább 50 óra közösségi szolgálatot végzett.

Az érettségi záróvizsga, elsősorban általános műveltséget vizsgál. Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgaszabályzat és vizsgakövetelmények szerint kell megtartani.

Öt tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Ezek:

1.) Magyar nyelv és irodalom

2.) Történelem

3.) Matematika

4.) Idegen nyelv (a nemzeti-etnikai kisebbségi oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom)

5.) A szakgimnáziumi ágazatnak megfelelő komplex tantárgy.

A kötelező mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. A vizsga több részből áll: szóbeli, írásbeli és – bizonyos tantárgyak esetében – gyakorlati részből. Vizsgaidőszak május–júniusban és szeptember–októberben van.

A szakgimnáziumi oktatásban a tanulmányaikat 2016-ban megkezdett tanulók az érettségi mellett szakmai vizsgát tehetnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szabályozásnak megfelelően.

A szakközépiskolai tanulmányok végén, a 11. évfolyam sikeres befejezését követően komplex szakmai vizsgát tesznek a diákok. Ez biztosítja, hogy országosan elismert szakképesítéssel fejezik be középfokú tanulmányaikat. A szakmai vizsgák előfeltételeit, részeit és tartalmát a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. Ez a vizsga is állami vizsga, melyet független szakmai testület, vizsgabizottság előtt lehet letenni a szakmai vizsgaszabályzat betartásával. A szakmai vizsga vizsgabizottsága Magyarország címerét tartalmazó körbélyegzőt használ. A vizsgabizottságnak tagja – az esetek többségében elnöke – a gazdaság képviselője, általában az országos kamarák – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vagy az Agrárkamara – delegáltja. A vizsgaelnökök listáját a szakképesítésért felelős minisztériumban gondozzák. A szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét miniszteri rendelet szabályozza. A képesítés követelménymoduljaihoz rendelt vizsgarészek vizsgafeladatokból és a hozzájuk rendelt írásbeli, interaktív, gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységekből állnak.

Tanulói részképesség-hiány – pl. diszlexia, diszkalkulia – gyanúja esetén szülői jóváhagyással a diákok egyes képességeinek erre a célra kijelölt bizottság általi vizsgálatára kerülhet sor. A bizottság döntése felmentést adhat bizonyos tantárgyak – pl. idegen nyelv, matematika – követelményeinek teljesítése alól. Ez nem akadálya a tanulói továbbhaladásnak.

Bizonyítványok

A tanulók az egyes évfolyamok teljesítéséről a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítványba kerülő osztályzatok a tanuló tanév közbeni teljesítményén, a formatív és szummatív értékelések során kapott érdemjegyein alapulnak. A bizonyítványt csak az egyéni tanulói munkarendben tanulók esetében előzi meg vizsga, valamint azoknál, akik az adott tantárgyból elégtelen (1) érdemjegyet kaptak év végén, vagy hiányzásuk az adott tantárgyból meghaladta az összes óraszám 30%-át. Ők osztályozóvizsgán adnak számot az év végére elért tudásukról.

A bizonyítvány közokirat, amelynek tartalmát az ellenkező bizonyításig el kell fogadni. A bizonyítványnyomtatványt az oktatásért felelős miniszter, a szakképesítést tanúsító bizonyítványt a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (Innovációs és Technológiai Minisztérium) hagyja jóvá. E nyomtatványok előállításához és forgalmazásához szintén miniszteri engedély kell.

A bizonyítvány kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. A bizonyítvány tartalmazza a tanuló nevét, azonosító adatait, évfolyamát, a tantárgyak nevét, az osztályzatot szöveges és számjegyes formában, a megjegyzések helyét, a dátumot, az igazgató és az osztályfőnök aláírását, valamint az iskola pecsétjét.

Szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban, szakiskolákban szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményeket. Aki csak a szakmai és vizsgakövetelmények egy részének felelt meg, az bizonyos feltételek esetén részszakképesítést szerezhet. A bizonyítványt a szakmai vizsgabizottság adja ki. E dokumentum munkakör betöltésére, illetve tevékenység folytatására jogosít. A bizonyítványba a szakképesítés, részszakképesítés és a szakképesítés-ráépülés számán, megnevezésén túl be kell írni

a) a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintet és

b) az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintet is