A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus, amelynek elnöke, valamint a felsőoktatási intézmény első számú vezetője a rektor. Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi, aki felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért és az intézmény vagyongazdálkodásáért. Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik. A felsőoktatásban magasabb vezetői megbízásnak minősül a rektor, a kancellár, továbbá a rektorhelyettes, a főigazgató, a dékán, klinikai központ vagy nem állami felsőoktatási intézmény esetén az elnök.

A felsőoktatásban a vezetők feladat- és hatáskörét, továbbá a kinevezés feltételeit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg (12.§ - 13/D.§).

A kinevezés feltételei

Rektori megbízást – a felsőoktatási törvényben (13.§) leírtaknak megfelelően – az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, alkalmazott tudományok egyeteme és főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges.

A rektori megbízás nyilvános pályázat útján tölthető be. A rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot a szenátus véleményezi, és valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről. A rektor megbízására a köztársasági elnök jogosult. A megbízás időtartama legfeljebb 5 év, a mandátum a szenátus általi újrajelölés és annak a megbízó – egyetem esetében a köztársasági elnök, főiskola esetében a miniszterelnök – általi megerősítése esetén legfeljebb egyszer meghosszabbítható.  Adott felsőoktatási intézményben ugyanazon személy – a vezetői megbízási ciklusoktól függetlenül – összesen legfeljebb két alkalommal kaphat rektori megbízást az esetleges jogelőd intézményekre is tekintettel. A rektori magasabb vezetői pályázatot a fenntartó írja ki. A rektori megbízás legfeljebb a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.

Kancellári megbízást legfeljebb 5 évre az kaphat, illetve a kancellári megbízás azzal tartható fenn, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A kancellár megbízására a miniszterelnök jogosult. A megbízás több alkalommal meghosszabbítható. A kancellári megbízásra is igaz, hogy a megbízás legfeljebb a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.

A szenátus tagja – a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselői kivételével – az lehet, aki a felsőoktatási intézményben munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor és a kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus tagjainak megbízatása négy év, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselője esetében legalább egy és legfeljebb három év lehet. A szenátus összetételére vonatkozó szabályok a következők:

• a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél;
• az oktatók és kutatók által választott tagoknak – az elnökkel együtt – a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell;
• a hallgatói önkormányzat a szenátus létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt;
• a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni;
• az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet több mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő.

Az állami felsőoktatási intézményekben kötelezően működő konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a fenntartó. A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár. A tagok személyére a fenntartónak javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei, valamint az érintett felsőoktatási intézmény és a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A konzisztórium delegált tagjait a fenntartó bízza meg. A rektor és a kancellár konzisztóriumi tagsága a magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása öt évre szól.

A felsőoktatási intézményekben a további magasabb vezetői megbízások (rektorhelyettes, valamint a szakmai képzés fő területei mentén szervezett karok vezetője: a dékán) betöltésére is nyilvános pályázat során kerül sor. A pályázatok rangsorolását a szenátus végzi, a döntést a munkáltató rektor hozza. A vezetői pozíciókra itt is érvényes, hogy azok 65 éves korig tölthetők be.

A felsőoktatási intézmények intézményi autonómiájához tartozik, hogy szervezeti egységeiket maguk a felsőoktatási intézmények alakíthatják ki, s ennek keretében dönthetnek – a keretszabályokon belül – ezek vezetéséről, valamint a feladatok munkamegosztásáról. A felsőoktatási intézmények szervezeti egységeinek vezetőit az intézmény vezetője mint munkáltató bízza meg a vezetői feladatokkal. A vezetői megbízás nyilvános pályázat útján nyerhető el, legfeljebb öt évig terjedő időtartamra. A megbízás pályázat útján több alkalommal is meghosszabbítható, legfeljebb a vezető hatvanötödik életévének betöltéséig.

Munkakörülmények

A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. A szenátus elnöke a rektor. A szenátust illetik meg – a felsőoktatási törvényben foglaltak szerint (12.§)  – a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai, vagyis e testület

• határozza meg a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;
• állapítja meg saját működésének rendjét;
• fogadja el az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát;
• javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;
• fogadja el az intézmény képzési programját, szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját;
• a fenntartó egyetértésével dönt gazdálkodó szervezet alapításáról, a gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, valamint az intézmény vagyongazdálkodási tervéről;
• dönt továbbá az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról, doktori iskola létesítéséről vagy megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról, nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről.

A szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak. A szenátus működésével kapcsolatos minden további kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki – a felsőoktatási törvényben  foglaltak szerint (13.§) – eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. Állami felsőoktatási intézményben a rektor a felsőoktatási intézmény alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult.

A rektor felelős

• a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért;
• azért, hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álljon;
• az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések kiadományozásáért.

A rektor a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében fenntartói jogot gyakorol, a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az érdekképviseleti szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal, valamint koordinálja a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel.

A rektor kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.

A rektor felmentését a szenátus kezdeményezheti tagjai kétharmadának igenlő szavazatával. A felmentés kezdeményezését indokolni kell.

Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi. A kancellár felel – a felsőoktatási törvény alapján (13/A.§)– a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, és irányítja e területen a működést.

Továbbá:

• felel a gazdálkodási és a meghatározott területek tekintetében szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében – a nem a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben – egyetértési jogot gyakorol a rektornak, a szenátusnak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében (az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele);
• a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa;
• gyakorolja az intézmény részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat;
• munkáltatói jogot gyakorol a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott – nem oktatói, tanári, kutatói munkakörben – alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról;
• gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, megbízza a gazdasági vezetőt, visszavonja a gazdasági vezető megbízását;
• feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni.

A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A kancellári megbízás visszavonására – a megbízással megegyezően – a miniszterelnök jogosult.

Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik. A szenátus meghatározott gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges.

A konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a fenntartó. A tagok személyére a fenntartónak javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár.

A konzisztórium delegált tagjait a fenntartó bízza meg. A rektor és a kancellár konzisztóriumi tagsága magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása öt évre szól. A konzisztórium delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV.9) Korm. rendelet alapján (65/A.§) a konzisztóriumi tagjelölt a jelölést elfogadó nyilatkozattal vállalja, hogy

• a tagságból eredő feladatait személyesen látja el;
• a tagsággal összefüggésben tudomására jutott, a felsőoktatási intézményre vonatkozó tevékenységre, gazdálkodásra vonatkozó információt üzleti titokként kezeli, amelyet a megbízás ideje alatt, valamint azt követően harmadik fél részére nem ad ki, azt csak a konzisztóriumi tagságból eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben használja fel;
• nem vesz részt a konzisztórium munkájában, ha jogaira vagy kötelezettségeire a konzisztórium döntése kihatással lehet, illetve ha a döntés szerinti ügynek tárgyilagos megítélése tőle egyéb okból nem várható.

A konzisztórium – a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának keretei között – dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy

• tagjai közül választ elnököt;
• szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik;
• határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van;
• döntéséhez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatása szükséges.

A felsőoktatási intézményekben magasabb vezetői beosztást jelent a fentiek mellett a dékán és a főigazgató, továbbá vezetői megbízással rendelkeznek a dékánhelyettesek és a főigazgató helyettesei. A felsőoktatási intézményben létrehozott szervezeti egységek vezetői szintén a felsőoktatás menedzsmentjének tagjai. A magasabb vezetők és a további vezetők vezetői feladatait a felsőoktatási intézmények Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza a felsőoktatási törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásainak figyelembe vételével.