Kisgyermekkori intézménybe való felvételi követelmények és a szülői választás lehetősége

Bölcsőde

Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától a harmadik életévének betöltéséig vehető fel. A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával

• a körzeti védőnő,
• a házi gyermekorvos vagy a háziorvos,
• a szociális, illetve családgondozó,
• a gyermekjóléti szolgálat és
• a gyámhatóság is kezdeményezheti, ehhez azonban a szülő hozzájárulására is szükség van.

Általában minden év április közepétől május elejéig szokott lenni a beiratkozás. Vannak olyan bölcsődék, ahol egész évben folyamatosan lehetséges beiratkozni, és a szabad helyek függvényében határozzák meg a felvehető kicsik számát.

Elsőbbséget élveznek azok a szülők, akik szociális alapon jelentkeznek gyermekük bölcsődei felvételére.

A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,

• akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség;
• akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel;
• akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

Különösen a bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb munkaviszonyban áll; a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket, az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, és minden esetben a védelembe vett gyermeket. A szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható.

A szülők munkáltatói igazolást (vagy egy, a munkáltatótól származó szándéknyilatkozatot) mutatnak bea gyermek beíratásánál.. Ezzel elsősorban a szociális, másodsorban a munkavállalásból eredő rászorultságot veszik figyelembe az intézmények.

Helyi fenntartói rendelet szabályozza a felvételi elutasításban részesülők fellebbezésének lehetőségeit. Amennyiben a kérelmező az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított – a helyi rendeletben meghatározott – napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt. Ezt a kérelmet az intézmény vezetőjéhez két példányban kell benyújtani, aki a kérelem egyik példányát továbbítja a fenntartóhoz. A fenntartó a döntéséről értesíti a kérelmezőt.

Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, akkor bölcsődében gondozható a negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.

Óvodai felvétel

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

A szabad óvodaválasztás elve alapján a szülő gyermeke beíratását bármely óvodába kérheti. A szabad óvodaválasztás mellett körzeti rendszer is működik, ami biztosítja, hogy minden gyermeknek legyen óvodai férőhelye. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az óvoda felvételi körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A települési önkormányzat az óvodák számára felvételi körzetet alakít ki, ami aprófalvas vidéken lehet egy-két település is, városokban földrajzilag ennél kisebb egység. (Az ország teljes területe lefedett óvodáztatási körzetekkel.)

Ha az óvoda eleget tett az ellátási kötelezettségének, azaz a körzetéből valamennyi jelentkezőt felvette, és még marad üres férőhelye, akkor további jelentkezőket is felvehet. Ha ilyen módon túljelentkezés alakul ki, akkor az óvodavezető bizottságot szervez, és kialakítja a felvétel szempontjait. Ha az óvoda fenntartója több óvodát üzemeltet, akkor a túljelentkezés problémáját kezelő bizottságot a fenntartó szervezi meg. Így a különböző helyszíneken meglévő óvodai kapacitások figyelembevételével készülhet javaslat a felvételre, átirányításra, elutasításra. 

A szülőt hivatalos, határozati formában is értesíti az óvoda arról, hogy a gyermek felvételt nyert-e az óvodába. A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a szülő felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába. A másodfokú döntést minden esetben az óvoda fenntartója hozza meg, amelyet már csak a bíróságon lehet megtámadni jogszabálysértésre való hivatkozással, a döntés meghozását követő 30 napon belül.

Kutatási adatok szerint (érdekelt felek véleményét kérték) a szülők 50 százaléka van abban a helyzetben, hogy éljen a szabad óvodaválasztás lehetőségével. (A megyei jogú városokban 85%, Budapesten 45%, községekben 28%.)  A választás legfontosabb szempontja az óvoda közelsége. Az adatok szerint nagyvárosokban a gyermekek kb. egyötödét körzeten kívüli óvodába íratják be.

A szülő – tárgyév május 25. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: a felmentést engedélyező szerv) a gyermeket felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.

A gyermekek a harmadik életévük betöltése után, jelentkezés útján vehetők fel az óvodába. A jelentkezés időpontját a fenntartó írja ki, mely általában május első hete azon gyermekek számára, akik szeptember elsejétől kezdik meg az intézményi nevelésben való részvételt.

A csoportméret és a gyermek–alkalmazott arány

Bölcsődei nevelésre vonatkozó

Bölcsőde

Egy bölcsődei csoportban  legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható. A bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. Egy bölcsődei csoportban két kisgyermeknevelő foglalkozik a gyermekekkel. A „mini bölcsődében” és a „munkahelyi bölcsődében” legfeljebb hét gyermek.

Mini bölcsőde

A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett is.

Munkahelyi bölcsőde

Az ellátás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges – a fenntartó döntése alapján –, amennyiben pedig ötnél több gyermek ellátása történik, szükséges plusz 1 fő segítő személy alkalmazása is, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet (teljes munkaidős, részmunkaidős, szociális gondozói díjban részesülő személy). A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazítottan kell meghatározni.

A munkahelyi bölcsődében több csoport is létrehozható.

KÉPESÍTÉSEK

TOVÁBBKÉPZÉS

A gyermekek napközbeni ellátásában dolgozónak a munkakörtől függetlenül továbbképzési kötelezettsége van. A követelmények eltérőek a foglalkoztatás helyszínének típusától függően.

A szolgáltatásnyújtó személy munkakörben foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettsége

A szolgáltatást nyújtó munkakörben dolgozóknak a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 51/D.§. ; 51/H.§.(4) és 51/M.§.(4) alapján 3 évente kell részt venniük olyan szakmai vagy speciális (SNI gyermekek ellátása esetén) továbbképzésen, melyet a Módszertani Szervezet hirdet meg. A továbbképzésen való részvételt a képzés zárótanúsítványa és a MACSKE Módszertani Szervezet nyilvántartása igazolja.

A kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettsége

A kisgyermeknevelői munkakörben foglalkoztatott személyes gondoskodást végző személy is továbbképzésre kötelezett (9/2000.(VIII.4.) SzCSM5 rendelet, 2.§ (1). bek.).

A továbbképzési kötelezettség három típusú képzéssel teljesíthető:

1. kötelező továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely a teljes ágazat tekintetében szükséges, lényeges alapkompetenciák megszerzésére irányul;
2. munkakörhöz kötött továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely az adott munkakörhöz, illetve az adott munkakör esetében érintett ellátotti csoportokhoz kapcsolódó speciális, módszerspecifikus ismeretek megszerzésére irányul;
3. választható továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely az egyéni érdeklődés figyelembevételével az önismeret, az egyéni kompetenciák vagy egyéb speciális ismeretek megszerzését célozza.

A minősített továbbképzés részei: a kötelező, a munkakörhöz kötött és a választható továbbképzés. A minősített továbbképzési programok típusai: szakmai tanfolyam, személyiségfejlesztő foglalkozás, szakmai tanácskozás, tanulmányút, szakmai műhely, szakmai e-learning, szakmai blendid-learning.

A továbbképzési időszak tartama négy év. A továbbképzési időszak kezdete a személyes gondoskodást nyújtó személy munkába állásának, foglalkoztatása megkezdésének napja, egyéni vállalkozói tevékenységet végző személy esetén a tevékenység megkezdésének napja.

A továbbképzésen való részvételről a képzés szervezője igazolást ad ki.

A munkáltató köteles éves továbbképzési tervet készíteni, melyben megjelöli a munkakört, a továbbképzésre kötelezettek számát, a helyettesítés megoldását, a teljesítéshez biztosított pénzforrást. Biztosítja a továbbképzés idejére a munkaidő-kedvezményt, a távolléti díjat és fizeti a továbbképzés díját.

A munkáltató feladata a 8/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet 6.§. értelmében a munkavállaló továbbképzési kötelezettsége teljesítéséről jelentést tenni a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.

Óvodai nevelésre vonatkozó

Az óvodák Magyarországon átlagosan négy csoportot működtetnek, de jelentős az intézmények közötti szórás. Az egy-egy csoportba felvett gyermekek létszáma nem haladhatja meg a törvényben meghatározott 25 fős maximális létszámot (Nkt.).

A beíratott gyermekeket különböző típusú csoportokba oszthatják az intézmények (egykorú gyermekek és vegyes csoport). Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Az óvodai csoportokat úgy kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba felvett gyermekek létszáma ne haladja meg a köznevelési törvényben meghatározott maximális létszámot (25 fő). Egy gyermekcsoportot 2 fő óvodapedagógus és 1 fő dajka lát el, 3 csoportonként kötelező 1 fő pedagógiai asszisztens alkalmazása, főmunkaidőben, 40 órában.

Óvodai gyermekcsoport és óvodai nevelésben részt vevő szakemberek

Pedagógus munkakörben alkalmazott felsőfokú végezettségű (ISCED 6) óvodapedagógus láthat el óvodapedagógus munkakört. A nevelőmunkában részt vesz gyermekcsoportonként 1 fő dajka (dajka szakképesítéssel, ISCED 3),  3 gyermekcsoportonként 1 fő pedagógiai asszisztens (érettségire épülő szakképesítéssel, ISCED 4).

Továbbképzési kötelezettség

A pedagógus joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. Az óvodapedagógusok továbbképzési kötelezettségei megegyeznek a más köznevelési intézményben dolgozó pedagógusokéival, tanítókéival, tanárokéival. A pedagógusok szakmai fejlődésének kötelezettségét Magyarországon kormányrendelet írja elő. A rendelet a pedagógusképzés két alapvető formáját határozza meg:

• a hétévenkénti kötelező továbbképzést és
• a pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzést.

A pedagógusnak 7 évenként 120 óra (45 perces tanóra) továbbképzési kötelezettsége van. A továbbképzési kötelezettség teljesíthető

• 30–60–120 órás akkreditált pedagógus továbbképzési programon való részvétellel;
• pedagógus szakvizsgával;
• pedagógus munkakör betöltésére jogosító további felsőoktatási képzés (alap-, mesterképzés vagy szakirányú továbbképzés, részismereti képzés) teljesítésével;
• a nevelőtestületi együttműködésben megvalósuló, tanulói eredményességben mérhető, komplex fejlődési projektekben való részvétellel;
• IKT fejlesztést szolgáló képzéssel;
• idegen nyelvi képzés elvégzésével.

A továbbképzési kötelezettség legfeljebb 25%-a teljesíthető kutatási ösztöndíjprogramban való részvétellel, gyakornok szakmai támogatásával, önképzéssel, legalább 5, de legfeljebb 30 órás nem akkreditált továbbképzéssel, pedagógusközösség számára történő szaktanácsadási tevékenységgel.

A pedagógus-szakvizsga a köznevelésben egyfajta előmeneteli rendszer részeként épült a pedagógusok életpályájába. A ’90-es évektől az intézményrendszer működéséhez kapcsolódóan egyre nagyobb elvárás volt a szakmai tudás, elhivatottság mellett a közoktatás rendszerszerű folyamatának, az intézményrendszer társadalmi funkcióinak, a tanügyigazgatás, a jogszerű és hatékony működés szabályainak ismerete. A képzés felsőoktatási intézmény által szervezett szakirányú továbbképzésben szerezhető, oklevéllel záruló képzés, amely képzés elvégzése előfeltétele a pedagógus életpálya egyes fokozatainak, vezetői megbízás betöltésének, hallgatói pedagógiai gyakorlat vezetésének.

A kisgyermekkori nevelési év, hét és nap szervezési rendje

Bölcsőde

A bölcsődék jogszabályban előírt minimum nyitvatartási ideje napi 10 óra. A nyitvatartási rendet a fenntartó határozza meg, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkakezdését és befejezését. A jogszabályok szerint (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet) a bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A nevelési év a bölcsődében – hasonlóan az óvodához – minden év szeptember 1-jén kezdődik és augusztus 31-éig tart.

A bölcsődei nevelés szervezési rendje

A napirenden belül az egyes kisgyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja.Az intézmény nyári zárva tartási időtartamát a fenntartó legfeljebb öt hétben határozhatja meg, de az intézmények jellemzően két-három hétre zárnak be nyaranta. Nagyobb településeken a szünetet úgy szervezik, hogy legalább egy intézmény mindig elérhető legyen.

A bölcsődei napirend folyamatos és rugalmas, törekszik a gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítésére, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A bölcsődei napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolja az időjárás változása és a csoport létszáma is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (egyéni/saját gondozórendszer) és a gyermek otthoni életének lehetőség szerinti figyelembevétele. A napirend biztosítja az életkornak megfelelő változatos és egészséges táplálkozást, a játék, a mozgás, a szabad levegőn való aktív tevékenység és a pihenés feltételeit.

A bölcsődék a fokozatosság elve alapján szülői beszoktatási/befogadási lehetőséget kínálnak, ami átlagosan két hétig tart. Ezalatt folyamatosan nő a bölcsődében eltöltött idő, és csökken a szülői-hozzátartozói jelenlét ideje, aktivitása.

Óvoda

A nevelési év az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. 

Az óvoda tehát egész évben (250–252 munkanapon) megszakítások nélkül nyitva tartó nevelési intézmény. Az óvodát csak átépítés, tisztasági festés vagy használhatatlanná válás esetén lehet zárva tartani.

Az óvoda nyitvatartása

Az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról az óvoda fenntartója dönt. 

Az óvodában a gyermekek finanszírozott foglalkoztatási időkerete heti 61 óra (50 általános tevékenységre +11 óra felzárkóztatásra).

Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben meghatározottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék.

A napirendet pedagógiai szempontú folyamatosság és rugalmasság jellemzi, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása: a napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.A települési önkormányzatoknak az óvodába felvett gyermekek óvodai foglalkoztatását legalább a hét munkanapjain –– a munkavállaló szülők igénye alapján - reggel 7-8 órától este 17-18 óráig biztosítani kell.

A napirendben az óvodapedagógusok párhuzamosan is végezhető, differenciált, alapvetően játékba integrált tevékenységeket terveznek. Fejlesztik a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fokozatosan növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások szervezésével. A napirend igazodik a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi kultúrára, szokásokra, igényekre.