A felnőttképzésről szóló törvény (Fktv.) preambuluma szerint a törvény megalkotásának célja, hogy a hazánkban élő személyek „meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson; szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére”.

A felnőttoktatás és felnőttképzés kiemelt céljai:

• a hiányzó iskolai végzettség és/vagy szakképzettség megszerzésének lehetővé tétele a felnőttek számára a tudatos szakma- és képesítésválasztás érdekében, amely egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít;
• a szakképesítés és a részszakmára történő felkészítés biztosítása felnőtteknek;
• a gazdaság, a tudás versenyképességének fejlesztése;
• állami támogatású kompetenciafejlesztő és szakképzési programok bevezetése a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek, elsősorban az alacsonyan képzettek foglalkoztatásának elősegítésére;
• a társadalmi kohézió, valamint a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása, az esélyegyenlőség biztosítása;
• nyelvi kompetenciák fejlesztése a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak való megfelelés céljából;
• hozzájárulás az információs társadalom új tudásszükségleteinek kielégítéséhez;
• a szakmai célú felnőttképzés ösztönzése;
• munkaerő-piaci előjelzőrendszer működtetése a munkaerő-piaci helyzetről szóló tájékoztatás és információk megosztása érdekében.

A felnőttképzés és a felnőttképzést is érintő szakképzés területén a 2019-ben és 2020-ban jelentős átalakítás következett  be, amelyben a törvényalkotó arra törekszik, hogy a felnőttek tudásalapú gyakorlati tanulásban vehessenek részt, a jelen korhoz igazodó szakmaismertük legyen, és tanulási eredményeik alapján könnyebben elhelyezkedhessenek a munkaerő-piacon. Az új képzési rendszer kialakítása alatt az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően a következő években a korábbi szabályozásoknak megfelelő és az új szabályozásban rögzítetteknek megfelelő felnőttképzés és felnőttoktatás párhuzamosan folyik.

A felnőttkorúak tanulása Magyarországon

A felnőttoktatás

A felnőttoktatás kifejezést a felnőttek iskolarendszerű oktatására használják. Ilyen értelemben felnőttoktatás az a képzés, ahol a „tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglevő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban” (2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről) vesz részt. „Az alapfokú, az iskolai rendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A köznevelés bármely iskolai szinten felnőttoktatásként is folyhat.” Mivel ez a tevékenység alapvetően a köznevelés intézményeiben szerveződik, a köznevelési törvény szabályozza. A törvény önálló részben foglalkozik a felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezésekkel (Nemzeti köznevelési tv. 60.§.). A felnőttek felsőoktatásban folyó képzése a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozik. A felnőttek felsőoktatási lehetőségeit és környezetét a 7. fejezet tárgyalja.

Az oktatásra, nevelésre, képzésre vonatkozó törvények célját az alábbiak szerint fogalmazták meg: az egyén egész élete során érvényesüljön a tanuláshoz való jog. Az állam teremtse meg a felnőttek tanulásának jogszabályi kereteit, működtesse annak intézményrendszerét, és biztosítsa a felnőttképzés finanszírozási hátterét. Segítse a felnőtteket munkahelyük megtartásában vagy újak megszerzésében. Mozdítsa elő a felnőttek konstruktív életének alakulását.

Jelenleg a tanulók attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhetedik, középfokú iskola esetén a huszonötödik életévüket betöltötték, kizárólag felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet. A tanulók középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatják a tanulmányaikat felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévüket betöltik. A tankötelezettség Magyarországon a 16. életév betöltése tanévének végéig tart.

Iskolai rendszerben szakmai oktatás folyik 2020 szeptemberétől, amely technikumban és szakképző iskolában is államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad sikeres szakmai vizsga esetén. A Szakmajegyzékben szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakmai oktatás keretében van lehetőség. A Szakmajegyzéket a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szabályozza. A korábbi Országos Képzési Jegyzék (OKJ) és a Szakmajegyzék között fordítókulcs segít eligazodni a régi és az új szakmák, ágazatok között.

Sajátos nevelési igényű tanulókra és fogyatékkal élő fiatalokra vonatkozó intézkedések

A köznevelésben a sajátos nevelési igényű tanulókra ettől eltérő szabályok vonatkoznak: felnőttoktatásban a nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenkilencedik, középfokú iskola esetén a huszonhetedik életév betöltése a mérvadó a tanévkezdésre. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható a huszonharmadik életév betöltéséig.

A szakképzésről szóló törvény rögzíti, hogy a „szakképzés kiemelt feladata a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy, a képzésben részt vevő fogyatékkal élő nagykorú személy, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló speciális igényeinek figyelembevétele és egyéni képességeihez igazodó, legeredményesebb fejlődésének elősegítése a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése érdekében”. A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve képzésben részt vevő kiskorú személy számára biztosított kedvezményeket a képzésben részt vevő fogyatékkal élő nagykorú személyre is alkalmazni kell.

A Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ olyan, sokrétű feladatot ellátó intézmény, melynek fő célkitűzése a sajátos nevelési igényű és/vagy fogyatékos fiatalok pályaorientációjának és elhelyezkedésének támogatása. E tevékenység során a központ személyre szabott szolgáltatásokat nyújt számukra tanácsadás, mentorálás, pályaorientáció, módszertani segédanyagok, felkészítés, képzések és továbbképzések formájában. Cél, hogy a fiatalok komplex életpálya-építése mellett a központ hatékonyan segítse a szülők, pedagógusok, pályatanácsadók és munkáltatók körét, az általuk jelzett egyedi igényekre alapozva.

A felnőttképzés

A felnőttképzés kifejezés a felnőttek iskolarendszeren kívül folyó tanulásának szervezésére vonatkozik. A felnőttképzés magába foglalja a szakképzésről szóló törvény (2019. évi LXXX. törvény) alapján szervezett szakmai képzést, valamint a célirányos kompetenciakialakításra és kompetenciafejlesztésre irányuló szervezett képzéseket. A felnőttképzési tevékenység szolgáltatásnak minősül, így a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény (2009. évi LXXVI. törvény) releváns rendelkezései is vonatkoznak rá.

A képzés résztvevői nem állnak hallgatói vagy tanulói jogviszonyban a képző intézménnyel. A jogviszonyt a képzésen résztvevők és a felnőttképző intézmény közötti felnőttképzési szerződés határozza meg. Felnőttképzési jogviszonyt szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra lehet létesíteni.

A felnőttképzés munkaerőpiaci fókuszú céljai:

• szakképesítés vagy részszakmára történő felkészítés megszerzése;
• az emberek munkaerőpiaci helyzetének javítása, folyamatos szakmai képzése, a munkaerőpiaci, értékes kompetenciák elsajátításának elősegítése, valamint a meglévőnél magasabb szintű szakképesítés megszerzésének elősegítése;
• munkaerőpiaci előrejelző rendszerben a felnőttek széleskörű tájékoztatása;
• foglalkoztatást segítő képzések segítségével a munkanélküliek ismételt munkaerőpiaci kilépésének támogatása, valamint a felnőttképzési rendszer képzésekkel javítja a munkahelymegtartást, a már betöltött munkában a munka eredményességét, a szakképzés sikerességét is;
• hogy kiegészítő képzéseken keresztül további készségek megtanításával elősegítse a munkahelykeresést (így pl. pályaválasztási, álláskeresési ismeretek oktatásával, bizonyos munkakörökhöz szükséges kompetenciák megtanításával).

2020. szeptember 1-től kiemelten fontos az elsőként megjelölt cél (szakképesítés vagy részszakmára történő felkészítés). A szakképző intézmények vagy felnőttképzők által megszervezhető szakmai képzés keretében megszerezhető szakképesítések alkotják a képzések legnagyobb csoportját. A szakmai képzéseket, a szakképesítések listáját nem jogszabályban adják ki: a szakmai képzések programkövetelményeit az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján teszik közzé.

A szakmai képzés eredményes elvégzéséről a képzésben résztvevő tanúsítványt szerez, amely előfeltétele a képzőtől független, államilag akkreditált vizsgaközpontban teljesíthető képesítő vizsgának. A képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez. Ezáltal a képző intézmény és a vizsgáztató központok különválnak. A szakképzési törvény átmeneti rendelkezései alapján a szakképző intézmények 2025. december 31-ig akkreditált vizsgaközpontnak minősülnek.

A hatályos törvény alapján 2020. szeptember 1-től felnőttképzési tevékenység csak bejelentés alapján végezhető. A bejelentés a felnőttképzési államigazgatási szervnél, a Pest Megyei Kormányhivatalnál tehető meg.

2020. szeptember 1-től engedélykötelesek azok a felnőttképzési tevékenységek, amelyek részben vagy egészben költségvetési finanszírozásból vagy európai uniós támogatásból valósulnak meg, vagy szakmai képzések, vagy részszakmára készítenek fel. Az engedélyt nem képzési programokhoz kapcsolódóan, hanem intézményi szinten a felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan adja ki a felnőttképzési államigazgatási szerv (Pest Megyei Kormányhivatal).

A felnőttképzés és felnőttoktatás funkciói:

A magyarországi felnőttoktatás és felnőttképzés funkciója többrétű:

• szolgálja az úgynevezett második esélyt adó képzés megteremtését (ún. pótló funkció, például a hiányzó alapiskolai végezettség és/vagy az első szakképzettség megszerzését);
• szolgálja a magasabb iskolai végzettség, illetve szakmai képzettség megszerzését, valamint a folyamatos szakmai továbbképzés megvalósítását;
• segítséget ad a munkanélküliség időtartama alatt vagy a munkanélkülivé válást megelőzően – a munkaviszony keretein belül – „piacképes” szakmai tudás megszerzéséhez;
• esélyt teremt a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű, fogyatékos személyek társadalmi integrációjához, társadalmi szerepvállalásához;
• a felnőttek olyan szellemi szükségleteit elégítik ki, amelyek az iskolarendszerű oktatás tananyagaiban nem szerepeltek;
• a kiegészítő képzések nem szakképesítést nyújtó ismereteket adnak (pl.: nyelvtudás, számítógép-kezelés), vagy készségeket fejlesztenek (pl. önismereti, mentális és kommunikációs tréningek).