A diákok értékelése
A tanulók aktuális tudás- és képességszintjét mérő diagnosztikus, valamint tanulmányi előmenetelük, tanulásfejlődésük értékelésével kapcsolatban alkalmazott formatív és szummatív értékelés több formája is megtalálható a magyarországi általános iskolai gyakorlatban. Diagnosztikus mérések jellemzően az iskolaváltáshoz kötődően használatosak. Ilyen az óvoda-iskola átmenetben, illetve az általános iskola első évfolyamán alkalmazott iskolaérettségi mérés. Az óvodák, a pedagógiai szakszolgálatok, illetve szakértői bizottságok többféle mérőeszközt használnak. Egyre gyakoribb azonban a magyar fejlesztésű DIFER (diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) alkalmazása, amely az óvodában, az óvoda-iskola átmenetnél és a kisiskolás korban is használható eszközrendszer a tanulók kritikus kognitív képességeinek kritériumorientált fejlődésének diagnosztizálására és fejlesztésére.
A diagnosztikus mérések nemzeti rendszerének kifejlesztése és alkalmazása valósul meg 2001 óta az országos kompetenciamérések rendszere által: a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók teljes körében minden tanév tavaszán, májusban felmérik a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A 6., 8. és 10. évfolyamos országos kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül intézményfenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő év február végéig. Ezek a jelentések nyilvánosak, mindenki által megtekinthetők az Oktatási Hivatal honlapján. Az intézmények ezen kívül saját szempontjaik szerint tovább elemezhetik az eredményeiket. Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló, vagy éppen tőle lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban. Az iskolajelentésben közölt sok-sok adat együttesen lehetővé teszi, hogy a kívülálló is egy minden eddiginél árnyaltabb képet kapjon az iskolákról. A mérés a teljesítményeket nem csak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak. Mindemellett a 2010. évi mérés óta – a mérési rendszerek között szinte egyedülálló módon – követni lehet az egyes tanulók fejlődését, és ezáltal képet lehet alkotni az iskola fejlesztő hatásáról is.
A 4. évfolyamos mérésre a 2005/2006-os tanévtől a 2011/2012-es tanévvel bezárólag országosan egységesen került sor. Az új köznevelési törvény már nem teszi kötelezővé a 4. évfolyamos mérés lebonyolítását. Az alapkészségek- és képességek mérésére alkalmas tesztanyagokat az Oktatási Hivatal a honlapján közzéteszi, azok szabadon felhasználhatók, és az eredmények a Hivatal honlapján elérhető szoftver (Országos készség- és képesség adatrögzítő és elemző program) alkalmazásával értékelhetők. A mérés a tanulás, illetve az értelmi fejlődés szempontjából alapvető jelentőségű készségek- és képességek diagnosztikus, kritériumorientált felmérése érdekében az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia alapkomponensei közül az: olvasás-, írás-, és számolási készség, valamint a rendszerező és a kombinatív képesség aktuális állapotát méri fel a korosztály minden egyes tanulójánál. 2020-ban nem került sor a mérés megszervezésére a járványügyi helyzet miatt.
A tanulók tudásának és személyiségének fejlődéséről, illetve az adott évfolyamra vonatkozó elvárások mérésének teljesítésével kapcsolatban a köznevelési törvény kimondja, hogy a tanulók teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel kell értékelni, és erről a szülőknek rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást kell adni. Ennek módjáról az iskolák szabadon dönthetnek, de azt a pedagógiai programjukban szabályozniuk kell.
Azt a tanulót, akinek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és helyette szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.
A tanulók értékelésének módját a köznevelési törvény szabályozza. Ennek alapján a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél használatos minősítések: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A magatartás értékelésénél négyfokozatú skála használatos: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); a szorgalom értékelése csak a legrosszabb osztályzat megnevezésében különbözik a magatartás értékelésétől, a (2) szorgalom jelentése: hanyag. A magatartás és a szorgalom érdemjegyek és osztályzatok követelményeit az iskola pedagógiai programja és házirendje tartalmazza. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a törvényben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza a törvényben meghatározott értékelési formákat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kéri, az iskola köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.
Az év közben szerzett érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az érdemjegyekről az iskola a tanuló ellenőrző könyvén keresztül (számmal) tájékoztat, a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban az osztályzatok betűvel szerepelnek.
Az érdemjegyeket az adott tantárgyat tanító pedagógus állapítja meg. Az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az év végi osztályzatok áttekintése után az iskola nevelőtestülete dönt.
A tanulók előrehaladásának, fejlődésének formatív értékelése folyamatosan történik, ennek eszközeit és módszereit a pedagógusok az iskola helyi tantervében rögzített keretek között szabadon választhatják és valósíthatják meg. A formatív értékelés legkedveltebb eszközei a tanulói (szóbeli) feleletek, amikor egy-egy tanulónak az osztály előtt a tananyag egy-egy kisebb egységéről, a tanár kérdései alapján kell számot adnia. Mivel ez a módszer meglehetősen időigényes, különösen a felsőbb évfolyamokon, a szakrendszerű oktatás keretében gyakori a rövid idejű (5–20 perces) röpdolgozatok, írásbeli feleletek íratása, amelyet az osztály minden tanulója egyidejűleg végez, valamint az írásbeli házi feladatok ellenőrzése. A szummatív értékelés eszközei a nagyobb tananyagrészek végén íratott, úgynevezett témazáró dolgozatok, a szintén több óra anyagáról számot adó beszámolók, illetve, ritkábban, elsősorban az alternatív iskolákban, a belső vizsgák. A formatív értékelésnél az alsóbb évfolyamokon gyakori a különböző szimbólumokkal (színes pontokkal, mesefigurákkal) történő értékelés is. Az általános iskolákban a pedagógusok törekednek arra, hogy minden gyereket minden tantárgyból havonta legalább egyszer értékeljenek, s erről az üzenő füzetben vagy az érdemjegyek beírására szolgáló ellenőrző könyvben tájékoztassák a szülőket. A szülő aláírásával igazolja, hogy látta és tudomásul vette az iskolai értékelést. Az iskolák egyre nagyobb részében elektronikus ellenőrző könyv is működik, melybe – szigorú adatvédelem mellett –kizárólag az érintett tanuló és annak szülei nyerhetnek betekintést. Az alternatív iskolákban, illetve bizonyos iskolafejlesztésekhez kapcsolódóan még jelentéktelen arányban, de megjelenik a tanulói portfólió-értékelés is.
A tanulók továbbhaladása
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket a tanév végére sikeresen teljesítette, azaz – évközi teljesítménye, érdemjegyei vagy az iskolai osztályozó vizsgán nyújtott teljesítménye alapján – minden tantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett. Abból a tantárgyból, amelyből a tanév végén elégtelen osztályzatot szerzett, a következő tanév megkezdése előtt javítóvizsgát tehet. Ennek sikeres (legalább elégséges szintű) letétele a továbbhaladás feltétele. Annak a tanulónak, akinek a tanév során az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják a jogszabályban meghatározott maximális mértéket, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, kötelező évfolyamot ismételnie, hacsak a nevelőtestület nem engedélyezi számára az osztályozóvizsgát.
A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítheti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.
Ha az 1–4. évfolyamos tanuló eredményes felkészülése indokolttá teszi, az iskolának minimum heti két alkalommal egyéni foglalkozáson kell segíteni a felkészülést. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.
A tankötelezettség az ötödik évfolyamtól kezdődően nyolc-, a hetedik évfolyamtól pedig hat évfolyamos képzési idejű gimnáziumban is teljesíthető. Ezekbe a középfokú intézményekbe – a tanuló, illetve a szülő döntése alapján – lehet jelentkezni. A felvételről – kizárólag a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye alapján, vagy a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és szóbeli meghallgatás eredménye alapján – a gimnázium igazgatója dönt.
Bizonyítványok
A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap, amelyet az osztályfőnök állít ki. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter engedélye szükséges. A bizonyítványt magyarul, illetve ha az iskolai oktatás - részben vagy egészben - valamely nemzetiség nyelvén, illetőleg más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzetiség nyelvén, illetve az idegen nyelven kell kiállítani.
A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját, címét és az iskola körbélyegzőjének lenyomatát. A bizonyítvány formai elemeit jogszabály [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 96.§] határozza meg. a bizonyítványnak tartalmaznia kell: (a) a sorszámát, (b) a bizonyítványpótlap sorozatszámát, (c) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, d) a tanuló törzslapjának számát, (e) a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát, (f) a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát, (g) a tanuló szorgalmának és – az alapfokú művészeti iskola kivételével – magatartásának értékelését, (h) a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését és minősítését, (i) a szükséges záradékot, (j) a nevelőtestület határozatát, (k) a kiállítás helyét és idejét, az iskola körbélyegzőjének lenyomatát, (l) az igazgató és az osztályfőnök aláírását.
A bizonyítvány kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelésének iskolai rendjét jogszabály (20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) írja elő.